Napi Evangélium - "Senkinek se szóljatok a látomásról, míg az Emberfia a holtak közül fel nem támad!"

Abban az id?ben: Jézus maga mellé vette Pétert, Jakabot és testvérét, Jánost, s külön velük fölment egy magas hegyre. Ott elváltozott el?ttük: az arca ragyogni kezdett, mint a nap, a ruhája pedig vakító fehér lett, mint a fény. És íme, megjelent nekik Mózes és Illés: Jézussal beszélgettek. Ekkor Péter így szólt Jézushoz: Uram, jó nekünk itt lennünk! Ha akarod, készítek itt három sátrat, neked egyet, Mózesnek egyet és Illésnek egyet! Még beszélt, amikor íme, fényes felh? borította el ?ket, és a felh?b?l egy hang hallatszott: Ez az én szeretett Fiam, akiben kedvem telik. ?t hallgassátok! Ennek hallatára a tanítványok földre borultak és nagyon megrémültek. De Jézus odament hozzájuk, megérintette ?ket, és ezt mondta: Keljetek fel és ne féljetek! Amikor szemüket fölemelték, nem láttak mást, csak Jézust egymagát. A hegyr?l lejövet Jézus a lelkükre kötötte: Senkinek se szóljatok a látomásról, míg az Emberfia a holtak közül fel nem támad! Mt 17,1-9

Elmélkedés: Jézus nem csak szenvedésének titkáról beszél nyíltan az apostoloknak, hanem dics?ségét is feltárja el?ttük. Isteni dics?sége a maga teljességében a feltámadáskor mutatkozik majd meg, ameddig a színeváltozás élményében részesül? három apostolnak hallgatnia kell. Jó, ha lélekben néha mi is vállaljuk a hegymászást, mert részesülhetünk az Isten-látás élményében és megtapasztalhatjuk, hogy milyen jó Jézussal lenni. Ez a dics?ség és a Jézussal való boldog együttlét lesz az osztályrészünk, ha kitartunk az Úrral a kereszthordozásban, és elfogadjuk, hogy a szenvedések és a próbatételek is ugyanúgy er?síthetik hitünket, mint a találkozások. Legyünk együtt Jézussal a kereszthordozásban, mert ha készek vagyunk vele meghalni, akkor vele együtt fogunk feltámadni.
© Horváth István Sándor