Kezdőlap
YouTube
Facebook
RSS csatorna
E-mail küldése

Csakis a feltámadt Krisztus!-Húsvéti beszélgetés dr. Bábel Balázs érsekkel-VIDEÓVAL

| Feltöltve: | Rövid link: http://wojtyla.hu/s_!news/i__80/i__13874
- A Húsvét a megújulás, a feltámadás üzenetét hozza el a keresztény embernek. Hogyan kapcsolódik ebbe a gondolatkörbe a XVI. Benedek pápa által meghirdetett új evangelizáció?

- Az újraevangelizációt II. János Pál pápa indította el a katolikus

Lengyelországban. Ha a 30 évvel ezelőtt a katoloikus szülőhazájában szükséges volt az

embereket visszavezetni a klasszikus keresztény értékekhez, akkor mennyivel

inkább szükséges most, amikor sok szempontból elvallástalanodott,

elistentelenedett a nép! Az újraevangelizáció idén két eseményhez is

kapcsolódik: a II. Vatikáni zsinat 50 éves évfordulójához, és a Hit évéhez.

 

- Milyen gondolatokat ébreszt ez Önben?

 

- Már a II. Vatikáni zsinat szándéka is az volt, hogy a huszadik század

megváltozott körülményei között az egyháznak is oda kell figyelnie az idők

jeleire. Nem másította meg a régi tanítást, hanem a mai ember

gondolkodásához szabva újrafogalmazta azt. A Hit éve idén októberben

kezdődik. S bár valójában minden esztendő a hité, most különösen érdemes

odafigyelni, hogy milyen módokon erősíthetjük ezt meg magunkban. A húsvét

történelmi és természetfeletti eseménye is alapvetően a hiten múlik. Az

evangelizáció az én számomra azt jelenti, hogy gondoljuk át dolgainkat, és

keressük meg, mi adhat a jelenleginél nagyobb teret a keresztény

életformának. Emellett néha szemléletváltásra is szükség van. Ilyenkor a

világ eseményeinek az értelmezését sikerül úgy megfogalmazni, hogy az ne

csak egy bennfentes kör, hanem a legszélesebb rétegek számára is érthető

legyen. Ha ugyanezt az egyházi tanítással teszem, ami így közelebb tud

kerülni az emberekhez, az már az újraevangelizáció egy fajtája.

 

- Milyen alapkérdések merülnek fel ilyenkor az emberekben?

 

- Azok mindig a fő titkok és misztériumok, amelyek az embert létében és

egzisztenciájában érintik. Ilyen a szenvedés és a halál, amiről persze

egészen más dolog elmélkedni, és megint más átélni. Aztán ott van a

szerelem, ami a fiatalt mindig érdekelni fogja. Minden egyes emberrel

újrakezdődik a nevelődés, és mi magunk is rendre új tapasztalatokra teszünk

szert, ami révén változunk. A kérdések azonban, amelyek az embert

foglalkoztatják, örök időktől változatlanok.

 

- Hogyan éli meg Érsek Atya ezt a személyes belső vívódást?

 

- Én nem tartozom az elragadtatottak, a revelációtól ájuldozók  közé,

inkább a lélek csendes megnyilatkoztatásait és derűit keresem. Számomra a

tapasztalás hoz egyre nagyobb megerősödést. Látom, hogy a világot nagyon

nehéz jobbá tenni, s történelmi megközelítésben vizsgálva előbb-utóbb

minden eszme, amely a közeli vagy távoli múltban feltűnt, kifakult.  Magam

is tanúja voltam nem egyszer embertömegek változásainak, a hozsannától a

feszítsd meg-ig. Ugyanakkor az egyház – bár az sem mentes a bűnöktől, és

folyamatosan a támadások össztüzében áll - mégis létezik és fennáll. Ezek

számomra az isteni gondviselésről szóló bizonyosságok, amely nem mindig az

általunk elvárt és remélt utakon vezeti az embert és az emberiséget.

 

- Mit gondol a jövőről?

 

- Ha hit nélkül néznék körül a világban, akkor tömény depresszió fogna el,

mert látom mindazt, amivel az emberiségnek szembe kell néznie az éhínségtől

a szenvedésen át a természeti katasztrófákig. De látom azt is, hogy a

fiatalok egy rétegében él a hit iránti igény. És ez reményt ad. De az én

reményem a hétköznapokban nem más, mint a "nagy remény" aprópénzre váltása.

Nem abban reménykedem, hogy lesz fenntartható fejlődés és az emberi jogok

kiteljesednek, hanem abban, hogy a rengeteg baj mellett az Isten

megmentheti ezt a világot olyan módokon is, amire most nem is gondolunk. Jó

példa erre Kuba, vagy Mexikó. A múlt században a legvallásűldözőbb államok közé tartoztak, és ma nyitnak az Evangélium felé. Az én szememben tehát az istenhitből fakadó reménységnek van helye!

 

- Húsvétkor megkerülhetetlen a halhatatlanság kérdése. Hogy vélekedik

erről?

 

- Az ember örökidőktől keresi saját halhatatlanságának módozatait.

Szerintem ezt nem a hírnév és nem is a más emlékezetében való továbbélés

adhatja meg, csakis a létünk belehelyezése a halhatatlan örök Istenbe.

Egyetértek Platonnal, aki szerint halhatatlanná válik az, aki a

halhatatlannal társul.

 

- Mit üzen a Kalocsa-kecskeméti Főegyházmegye érseke húsvétkor a nem

keresztényeknek?

 

- Feltételezem, hogy aki ezt a cikket végigolvassa itt a nagy példányszámú

Petőfi Népe hasábjain, annak van valamiféle érdeklődése a húsvét iránt. Én

értékelem a figyelmét akár a megerősítésre várók, akár a kétkedők

csoportjába tartozik, de még akkor is, ha a kötekedőkébe. Mert igaz

ellenféllel százszor szívesebben találkozom, mint közömbös emberrel.

Válságos időket élünk, amikor mind többen tapasztalják meg, hogy a magunk

ereje kevés, és keresnek valami fogódzót. Nekünk, keresztényeknek ez a

kötődés nem lehet más csakis a feltámadt Krisztus.

Hirdetés PDF letöltése PDF letöltése PDF letöltése PDF letöltése PDF letöltése PDF letöltése
A szervezetet a
Magyar Élelmiszerbank Egyesület támogatjahirdetés
hirdetés hirdetés hirdetés hirdetés hirdetés hirdetés hirdetés hirdetés hirdetés hirdetés hirdetés hirdetés hirdetés hirdetés hirdetés hirdetés