Kezdőlap
YouTube
Facebook
RSS csatorna
E-mail küldése

HÍRÖS HÉT: A BAROKK KOR HITE, TÁRSADALMA, EGYHÁZA

Rómában megvédett tézisek Kecskeméti előadása

| Feltöltve: | Rövid link: http://wojtyla.hu/s_!news/i__80/i__14585
A kecskeméti illetőségű katolikus tudós pap jelenleg Rómában szolgál, mint a nagy múltú Pápai Magyar Intézet rektora. A fiatal egyháztörténész, diplomata, lelkipásztor lesz a vendége az alapításának tizedik évfordulóját ünneplő Érseki Ferences Akadémiának – a Porta Egyesület által alapított tudományos-ismertterjesztő fórumnak – 2012. augusztus 26.-án. A délután öt órakor, a Kodály Intézet dísztermében kezdődő előadás bevezetőjét dr. Bábel Balázs, kalocsa-kecskeméti érsek mondja majd. A találkozó témája: milyen volt a barokk kor embere? Mi jellemezte a társadalmat, a hitéletet, az egyházi életet? Vannak-e a török utáni időknek máig szóló tanulságai? A rendezvényt követően a részvevők ünnepi, koncelebrált szentmisén vesznek rész a Barátok templomában, melynek szónoka a főpásztor lesz. (Cikkünk folytatásaként olvassák el Farkas P. Józsefnek, a Petőfi Népében közreadott interjúját, amely dr. Tóth Tamással készült a közelmúltban.)

A fölszentelt papok római továbbképzését szolgáló kollégium rektori feladatait néhány hónapja a kecskeméti születésű, Bács-Kiskun megyéhez ezer szállal kötődő dr. Tóth Tamás látja el.

 

   Milyen állomásokon keresztül vezetett az út Kecskemétről Rómába?
– 2002-ben szentelték pappá, s miután befejeztem római tanulmányaimat, a kiskunfélegyházi Óplébánián teljesítettem kápláni szolgálatot, 2004 és 2007 között. Ezt követően rövid időre Soltvadkertre kerültem káplánnak, majd 2011-ig Budapesten, az Apostoli Nunciatúrán teljesítettem titkári szolgálatot. Ezt követően kerültem – a püspöki konferencia bizalmából és felterjesztése alapján, a Katolikus Nevelési Kongregáció kinevezésével – a római Pápai Magyar Intézet élére.

– Mit lehet elmondani címszavakban az intézetről és annak küldetéséről?
– A római Pápai Magyar Intézetet 1940-ben alapították. A Római Magyar Akadémiával közös épületben található, Róma szívében, ahogy az alapításuk is közös: Klébersberg Kuno és az akkori egyházi vezetők nevéhez fűződik, akik Fraknói Vilmos címzetes püspök adományából fejlesztették tovább az intézetet. Mivel a papság továbbképzésének kezdetektől az egyik fontos központja volt, a különböző társadalmi-politikai változások tükrében különbözőképpen tekintettek a római Pápai Magyar Intézetre. Ebből adódóan a XX. századi története meglehetősen viharos volt, különösen nehéz időszakot élt át az 50-es években. Jelenleg nyolc magyar és egy veronai olasz növendékünk van. Valamennyien felszentelt papok, akik azért jöttek Rómába, hogy különböző teológiai szakirányokban mélyítsék el ismereteik

– Milyen teendői vannak az intézmény vezetőjének?
– Az én feladatom rektorként olyan feltételeket teremteni, hogy az ott tanuló magyar papok a lehető legjobb eredménnyel tudják elvégezni tanulmányaikat, és hazatérve a magyar egyháznak minél inkább hasznára lehessenek. Mindezen túl a püspöki konferencia különböző ügyeit intézem a Vatikánban, illetve hazánk szentszéki nagykövetségén is tanácsosi feladatokat látok el az egyház és az állam közötti jobb kapcsolattartást szolgálva. Emellett igyekszem időt fordítani szűkebb szakterületem, az újkori magyar egyháztörténelemmel kapcsolatos kutatásokra is a különböző római levéltárakban. Mivel a vatikáni titkos levéltár soha nem semmisült meg, az ott fellelhető óriási kulturális kincsből mindig tud újat meríteni egy történész.

– Hogyan élik meg Róma atmoszféráját a magyar növendékek?
– Tisztában vannak azzal, hogy Rómában tanulni különleges lehetőség számukra. Nem csak azért, mert külföldön végezhetik tanulmányaikat, és ezáltal egy más világlátásra tehetnek szert, de azért is, mert Róma az európai kultúra bölcsője, a katolikus egyház szíve. Itt egészen közel kerülhetnek a világi és egyházi folyamatokhoz, és a katolicitás – mint egyetemesség – igazi értelmének megértéséhez. Rómában szinte kézzelfoghatóan érzékelni lehet a katolikus egyház egyetemességét, ez egy olyan tapasztalat, amivel hazatérve is sok mindent tudnak majd kezdeni. Tanévnyitó szentmisénken a kecskemétiek előtt jól ismert Ruppert József piarista atya úgy fogalmazott, hogy „Rómában a szentek lábnyomain járunk”.

– Másként tapasztalható meg Rómában az „Isten velünk van” csodálatos élménye, mint például Izsákon, vagy Jakabszálláson? 
– A mi Urunk csodálatosan gazdag Isten, mert bár ugyanaz, mégis mindannyiunknak egy kicsit másképpen jelenik meg. Még ha ugyanabban a városban, vagy családban élünk is, valamennyiünknek egy kicsit más személyes tapasztalata van a hit Alanyáról. És ez nem azon múlik elsősorban, hogy hol, sokkal inkább, hogy kik vagyunk. Ez azt a csodálatos gazdagságot jelenti mindannyiunk számára, hogy Isten személyesen hozzánk szeretne szólni. És ebben semmi különbség nincs Róma és Jakabszállás között

Hirdetés PDF letöltése PDF letöltése PDF letöltése PDF letöltése PDF letöltése PDF letöltése
A szervezetet a
Magyar Élelmiszerbank Egyesület támogatjahirdetés
hirdetés hirdetés hirdetés hirdetés hirdetés hirdetés hirdetés hirdetés hirdetés hirdetés hirdetés hirdetés hirdetés hirdetés hirdetés hirdetés