Kezdőlap
YouTube
Facebook
RSS csatorna
E-mail küldése

Szent István nélkül már rég nem létezne a magyarság

Dr. Bábel Balázs interjúja a Magyar Hirlapban

| Feltöltve: | Rövid link: http://wojtyla.hu/s_!news/i__80/i__8984
A kalocsa-kecskeméti érsek Szent István ünnepe alkalmából nyilatkozott a lapnak (Szent István… 5. o.). Elmondta: „Nekünk, magyaroknak, azért is jelentős Szent István személye, mert az 1038. augusztus 15-ei halála óta eltelt évszázadok alatt egyértelművé vált, milyen jelentősége volt életművének nemzetünk fennmaradása szempontjából. Különösen akkor világlott ez ki, amikor szorongatott helyzetbe jutottunk, vagy államiságunk veszélybe került, például a török hódoltság évtizedei alatt. Az ő esetében valóban el lehet különíteni az isteni, ha úgy teszik, az egyházi és a világi szférát. Jézus Krisztus is azt mondta: adjuk meg a császárnak, ami a császáré, és az Istennek, ami az istené. Miután Szent István egy földi állam megalapítója, elsőrangú vezetője volt, ezen az ünnepen erről is meg kell emlékezni… - MK - összefoglaló -




Nélküle ma már biztosan nem létezne a magyarság. Kevesen tudják, hogy a 955-ös augsburgi vereségért, amely akkori ellenfeleinknek természetesen győzelem volt, a nyugati keresztény világban a Szent Lőrinc-napi fogadalmi ünnep keretében azóta is hálát adnak. Ez a csata végzetes csapást jelentett a kalandozó magyaroknak, ha ezt tovább folytattuk volna és nem csatlakozunk a keresztény államokhoz, menthetetlenül felmorzsolódunk… Ha nem iratkozunk ki a pogány világból, eltűntünk volna a történelem színpadáról. Nekem nem tetszik az úgynevezett pogány világ. Akárki akármit mond, egy gótikus katedrális lényegesen emelkedettebb gondolatokat sugall, mint bármilyen jurta…” A főpásztor azt is elmondta, hogy az önmegvalósítás keresztény szemüveggel nézve azt jelenti, hogy a „társadalom, a másik ember javára cselekszem. Aki a végletekig megvalósítja önmagát, Jean-Paul Sartre-ral együtt mondja, hogy a másik ember a pokol. Lehet választani. Az emberi közösség természetesen számos problémát hordoz magában, ám ezen éppen a szeretet civilizációjának szellemében lehet felülemelkedni.”

Azzal kapcsolatban, hogy az új alkotmány preambulumában meg kellene említeni a kereszténységet, az érsek kifejtette: „Mivel nem egyházi kódexről van szó, nem lehetnek olyan elvárásaink vele szemben, mintha az lenne. Egy alkotmány előszava azonban mindig visszatekint az adott nemzet múltjára, gyökereire. Azért is, hogy egyértelművé tegye: nem velünk, s nem most kezdődik a világ. Ezért úgy vélem, ha kimaradna a kereszténység említése, az lényegében történelemhamisítás lenne. Olyan nép vagyunk, amelyben a keresztény ethosz még ma is fellelhető az útszéli keresztekben, az irodalmi, valamint különböző művészeti alkotásokban, de sokunk életformájában is, ezért helye van az alkotmányban.” Bábel Balázs szerint viszont a Szent Korona-tan „sok esetben bálványozást takar. A korona szakrális tárgy, egy jelkép, de nincs olyan szentségi hatása, mint például a keresztségnek.”

Az érsek az előző kormány egyházpolitikáját illetően elmondta: „… a szocialistáknak, együttműködve a liberális képződménnyel, sok egyház- és keresztényellenes megnyilvánulása volt. Ez tetten érhető volt egyebek mellett a felekezeti oktatás diszkriminatív finanszírozásában. A kalocsai egyházmegye iskoláiban a Bajnai-kormány utolsó időszakában hét átfogó ellenőrzést folytattak az illetékes szervek, míg más intézményeknél nem történt hasonló. Ez nem lehet véletlen. A mostani kormány még a kezdeti lépéseknél tart, de természetesen bizakodunk. Az egyház egyébként nem szeretne kivételezett helyzetbe kerülni, csak az igazságosság alapján, illetve az össznemzeti érdekeket tekintetbe véve ténylegesen együttműködést szeretne az állammal.”

A főpásztor óriási próbatételnek nevezi a cigánykérdést, s emlékeztet rá: „Az ellenkező híresztelésekkel szemben mi mindig befogadó nemzet voltunk, ezt az is bizonyítja, hogy a roma társadalom az elmúlt száz évben megtöbbszöröződött hazánkban. Elnyomás alatt ilyesmi nem mehetett volna végbe. Nem tagadom: komoly kulturális konfliktusok feszítenek. De nyíltan meg kell mondani, itt a cigányságra is óriási feladatok, erőfeszítések várnak, ha fel akarjuk számolni a jelenlegi szakadékokat. Az olykor komoly vagyonokkal rendelkező, sajnos néha a bírósági hírekben szereplő cigány vezetőknek felelősnek kell lenniük az övéikért. Tanulás, krisztianizálás és munka – csak ez lehet a kiút, amire Szent István ezer éve tanít bennünket.”

Az Európai Uniót illetően Bábel Balázs leszögezte: „… nem jónak, hanem a kisebbik rossznak tartom. Ez morális kategória. Ha kimaradtunk volna, nehezebb helyzetben lennénk. De ez nem az az unió, amelyet az alapítók, Adenauer, De Gasperi vagy a boldoggáavatásra esélyes Robert Schumann annak idején megálmodtak. Ma az erősebb rákényszeríti az akaratát a gyengébbre, nem is beszélve arról, hogy az EU-ban működnek kimondottan keresztényellenes irányzatok is. A meghatározó vezetők többségét csak a gazdaság és a pénz, a materiális szempontok érdeklik. Pedig amelyik közösséget csak az anyagi dolgok tartanak össze, annak nincs jövője. Mert akkor abban nincs se hála, se megbocsátás – csak érdek. Szent István korában a cluny mozgalom révén újult meg szellemileg, lelkileg az öreg kontinens, ma is valami hasonlóban bízhatunk.”

Hirdetés PDF letöltése PDF letöltése PDF letöltése PDF letöltése PDF letöltése PDF letöltése
A szervezetet a
Magyar Élelmiszerbank Egyesület támogatjahirdetés
hirdetés hirdetés hirdetés hirdetés hirdetés hirdetés hirdetés hirdetés hirdetés hirdetés hirdetés hirdetés hirdetés hirdetés hirdetés