Kezdőlap
YouTube
Facebook
RSS csatorna
E-mail küldése

SZENT ERZSÉBETRŐL ITÁLIAI REMEKMŰVEK IS MESÉLNEK

Horváth Hajnalka jegyzete (Rádió Vatican)

| Feltöltve: | Rövid link: http://wojtyla.hu/s_!news/i__84/i__6733
Árpádházi Szent Erzsébetre - születésének 802. évfordulóján - természetesen nem csak Magyarországon, vagy Németországban emlékeznek szeretettel. Tiszteli az egész világ... A középkori magyar szent alakját ma jól ismerjük: a fennmaradt források gazdag gyűjteménye részletesen beszámol életéről, tetteiről, szokásairól, személyiségéről. Ennek a megismerési folyamatnak a része az évszázadok során létrejött művészeti emlékek vizsgálata is, melyek nagyban segítik, hogy még teljesebb képet alkothassunk Erzsébetről, illetve alakjának jelentőségéről, kultuszáról a korabeli társadalomban.
A keresztény művészetben a szentek ábrázolásakor elsődleges szempont, hogy hiteles képet, egyfajta „képmást” adjon az ábrázolt személyről annak érdekében, hogy a néző képes legyen azt könnyen emlékezetébe vésni, majd felismerni. Ennek megfelelően kétfajta ábrázolásmóddal találkozunk: az egyik, amikor a szent életének főbb epizódjai egy sorozatábrázolásban jelennek meg; a másik, amikor egyetlen kép formájában látható a szent alakja, melynek érdekessége, hogy a kép összetett módon jeleníti meg a szent személyiségét attribútumain, vagyis a szent életének, személyiségének, egyediségének jelképein, szimbólumain keresztül. Árpádházi Szent Erzsébet legismertebb attribútuma a rózsa, mely a kötényében lévő kenyér átváltozásának csodájához kapcsolódik. A művészet tökéletesen tükrözi, hogy a korabeli emberek miért tisztelték az adott szentet, életének melyik pillanatára kívántak emlékezni, tehát nemcsak segít megismerni az ábrázolt szentet, hanem képet ad a kor társadalmáról is. Árpádházi Szent Erzsébet élete két nagy szakaszra osztható: hercegnői eredete és élete Türingiában, majd férje halála utáni vezeklő és a rászorulókat szolgáló életformája. Ennek megfelelően alakulnak a róla készült ábrázolások is, melyek a magyar és német határokon túl Európa és világszerte egyaránt elterjedtek. II. András királyunk leányának kultusza Itáliában is igen számottevő, melyről tökéletesen tanúskodik azoknak a művészeti emlékeknek a listája, mely ma is egyre csak gyarapszik. Elég Simone Martini vagy Piero della Francesca messze földön neves mesterekre gondolni, akik már nem sokkal a szent halála után megfestették alakját, melyek ma is az Árpádházi szent nagy kultuszáról mesélnek. Szent Erzsébet hercegnőként jelenik meg az Assisi Szent Ferenc bazilika altemplomában Simone Martini mester ábrázolásán: ruhája ékes, díszes, fején arany korona látható, mely királyi mivoltát tükrözi. Szent Erzsébet e koronától élete során egyre csak eltávolodott: a szegényekért élt, egyszerű ruhájukat viselte. A freskón látható korona azonban nemcsak Erzsébet királyi eredetére utaló tárgy, hanem szimbólum is: egy másfajta, felsőbbrendű nemesség jelképe, annak dicsősége, melyet Erzsébet élete során nyert el. Piero della Francesca többtáblás, ma Perugiában található oltárképén Erzsébet hosszú sötét ruhát visel, fejét, nyakát és mellkasát fehér mellfátyol takarja el, derekán fehér öv látható, melyre három csomó van kötve, ölében rózsák. Az ábrázolást nézve világossá válik, hogy Erzsébet második, vezeklő életszakaszában látható az oltárképen. Ruhája számos dolgot elárul: özvegységét a mellfátyol viseletén keresztül; szegény életmódját a sötét hosszú ruha jól mutatja; a derekán viselt fehér öv csomói pedig az Erzsébet életét vezető értékeket jelenítik meg, melyeket a szent élete során tetteiben is kinyilvánított: a szegénység, az alázat, az ima, a kegyes cselekedetek. A firenzei Szent Kereszt templom üvegablakán Erzsébet egyszerre viseli királyi és egyszerű ruháit. Ez az ábrázolás kevésbé elterjedt, mégis nagyon kifejezőnek mutatkozik: összefoglalja Erzsébet életének két nagy fázisát, és egy képben jeleníti meg a szent lelkének kettősségét, vagyis nemes és vezeklő mivoltát. Árpádházi Szent Erzsébet személyisége és életútja a korabeli világban mondhatjuk egyedülálló volt. Királyi származása ellenére szegényként és a rászorulókat segítve élte rövid életét; özvegyként kegyes cselekedeteket hajtott végre az akkori szokások ellenére is, melyek zárdai életre kötelezték volna őt. Új életmodellként jelent meg személye, mely közel állt Assisi Szent Ferenc tanításához. Így vált a Ferences Harmadrend, vagy a Ferences Világi Rend védőszentjévé, melyet jól tükröz itáliai ikonográfiája is.
Hirdetés PDF letöltése PDF letöltése PDF letöltése PDF letöltése PDF letöltése PDF letöltése
A szervezetet a
Magyar Élelmiszerbank Egyesület támogatjahirdetés
hirdetés hirdetés hirdetés hirdetés hirdetés hirdetés hirdetés hirdetés hirdetés hirdetés hirdetés hirdetés hirdetés hirdetés hirdetés hirdetés