Kezdőlap
YouTube
Facebook
RSS csatorna
E-mail küldése

A Porta Egyesülettel Bugacon: vendégségben a KEFAG Zrt-nél - 2018. április 18.

| Feltöltve: | Rövid link: http://wojtyla.hu/s_!news/i__51/i__29608
9:20-kor érkeztük meg a Bugaci Erdészet Oktatási Kabinetjéhez. Régen jártam már itt, megcsodálom, hogy milyen sokat nőttek a kert üde örökzöldjei.

KEFAG vezérigazgatója, Sulyok Ferenc üdvözöl bennünket. Köszöni a folyamatos érdeklődést, a támogatást, amit a civil szféra részéről tapasztal. Bármilyen közösségi megmozdulást szerveznek, a Porta Egyesületre lehet számítani. A kapcsolatot ápolni kell. Ennek keretében megmutathatják Kecskeméttől távolabb eső területüket is, így már eljutottak az Egyesülettel a Solti Kulcsos-házba, a Császártöltési Kulcsos-házba. Évekkel korábban Bugacot is érintette már az Egyesület, tudnak újat mutatni. A mai program a régészeti feltárás Bugacpusztaházán.

A köszöntés mellett megragadja az alkalmat, bemutatja a program házigazdáit: Bugac polgármesterét, Szabó Lászlót, Fodor Mihályt a Bugaci Erdészet igazgatóját.

Szinte az egész megyében jelen van a KEFAG – kivétel Gemenc területe. Szétszórt területen helyezkedik el, a Duna Tisza között és a szerb határ mellett. Több érdekes tájféleségen is ott hagyják az erdészek kezük nyomát. Bugac egy külön gyöngyszem. Itt az Alföld közepén, a korábbi futóhomokon, tudnak büszkélkedni azzal, hogy újra teremtették a tájat. Ennek állít emléket a túloldalon álló épületben az Alföldfásítási Múzeum. Visszafogva magát, nem akar most túl sokat beszélni, de a séta során bátran lehet kérdezni. 

Fodor Mihály is köszönt minket. Megtiszteltetésnek veszi, hogy fogadhatja a Porta Egyesületet. A programot már ismerjük, annyit tesz hozzá, hogy lesz egy ebéd is. Erdészetről röviden: hagyományos erdészet Bugac, de annyiban más, hogy jóval több feladatkörük van. Összességében 13500 hektár állami erdőt kezelnek Kecskeméttől Kiskunhalasig. Segíti a hagyományos erdőgazdálkodást a maggyűjtés az itt előforduló fafajokról, és csemetetermesztés. Három csemetekertjük van: Tázláron, Bugacon a Raklapüzem mögött és Bugac Alsómonostoron. Évente 2-2,5 millió darab csemetét állítanak elő, melyet nagyrész saját felhasználásra termelnek, illetve a környékbeli magánszféra kielégítésére. Évi faanyagtermelés 50.000 m3. Ez durván 500 ezer mázsa. A letermelt erdő helyét két éven belül újra kell erdősíteni. A kitermelt famennyiség egy részét a Raklapüzemben dolgozzák fel, így magasabb feldolgozási szintű terméket tudnak értékesíteni. A faipar a több lábon állást segíti, átlendít a fakitermelési ágazat ciklikusságán. 250-300.000 raklap készül évente. 46 embert foglalkoztat az üzem. 9000 hektár területen vadgazdálkodást folytatnak. Az évente kilőtt 300 vad értékesítésre kerül. Fő vadfaj a dámszarvas, vaddisznó, gímszarvas, őz. Már az évben kilőhető minden vadra szerződés van a kilövésre.  Van egy kis ivóvízbázisuk is, a saját igények kielégítésén túl ellátják Móricgát Erdőszéplaki sort is ivóvízzel (50 család). Évente megrendezik a Festőtábort, melyen 15-20 képzőművész vesz részt. Tavaly három hétig megtekinthetők voltak az alkotások. Gyerekeket is táboroztatnak, tanítják őket a helyes viselkedésre a természetben. Kerékpáros rendezvényük is van: Kerekezz az erdészekkel! Nem kell sokat tekerni csak 100 km-t. Szállást is tudnak adni 39+15 fő részére. Mindenkit szeretettel várnak!

Szabó László Bugac polgármestere vetített képek segítségével előadást tartott a Bugacpusztaházán feltárt Arany monostorról. Először ő is arról beszél, hogy milyen jó az együttműködés az Erdészet és a Polgármesteri Hivatal között. Jó adófizető is a KEFAG.

Utána arról hallunk, hogy szoros kapcsolat volt régen is Kecskemét és Bugac között, hiszen Bugac Kecskemét pusztája volt. Az elmúlt időszakban Kiskunfélegyházi Járáshoz kerültek. Az Aranyhomok Kistérségi Fejlesztési Egyesülettel ismét erősítik a kapcsolataikat Kecskemét várossal. 1936-ban turisztika kiállítás volt Budapesten, ekkor Kecskemétre sajtósok érkeztek, és a várost turisztikai szempontból vizsgálták meg. Kihozták őket Bugacra, és felmerült, hogy Bugac alkalmas hely lehet arra, hogy a pásztorhagyományokat bemutassák. Elkezdődött a turizmus szervezése. 3 év alatt megépült a kisvasút gazdasági céllal. Ezen vitték az árut a piacra. Volt még egy fellendülés, mely szorosan kapcsolódik az Erdészethez. Alsómonostoron téglát égettek, és volt egy szárnyvasút, amelyen hordták be Kecskemétre a készterméket. A tájhoz kötődik a Kurultáj rendezvény, mely kezdetben Kazasztánban aztán Bösztörpusztán, végül Bugacon van. Kétévente rendezik meg.

Bugac bemutatása után rátért a monostor és az ásatások ismertetésére. Lázár deák 1520-as térképén a Kecskemét Kiskunhalas közötti hadi út mellett látható a monostor megjelölése. A temetkezési helyek szent helyek voltak, és hosszú évszázadokig ugyanoda temetkeztek az emberek. Az 1800-as évek végén még a lakosság temetkezett a mostani feltárás helyére. 1908-ban jelölték ki a település mostani helyét. Amikor kimentek a területre – körbe van erdősítve – növényekkel benőtt dzsumbuj volt. Valahol el kellett kezdeni ásni, ki kellett jelölni az 5x5-ös helyet. Szerencséjükre éppen eltalálták egy fal sarkát. Ha kicsivel távolabb kezdik, semmit sem találtak volna. Az alapozásból előkerült pénzérmék pontosan megmondják a korszakot. Homoki mészkőből épült kolostornak több fázisa volt, az első 1130-1180 között, a második 1180-1200 között, amikor fallal vették körül. Nőtt a kolostor gazdasági, kereskedelmi, kulturális, jelentősége, vallási központtá vált. Abban az időben olyan volt jelentőségében, mint ma Kecskemét. A Duna-Tisza közének legnagyobb jelentőségű központja, királyi pénzváltóhelyként működött. Tovább kellett bővíteni a harmadik ütemben, mely 1241-ig, a tatárjárásig tartott, amikor felégetik, elpusztítják.

Péter monostora jelenleg is tartó feltárása szerint a hatalmas, háromhajós apátsági templomból és a tőle északra elhelyezkedő kolostorból, gazdasági épületekből állt. A néhány feltárt homokkő-faragvány és vörös márvány töredék is, amely kifejezetten igényes kivitelezésű, a monostor gazdagságáról árulkodik, csakúgy, mint a feltárt tárgyi emlékek, a körmeneti kereszt szára, vagy épp a zománcozott szent ábrázolás – mindegyikük aranyozott, Limoges-i típusú kegytárgy, amelyek különösen a 13. század első felében voltak népszerűek az országban. Feltártak több S végű karikát, amely fülbevaló vagy gyűrű lehetett, hajfogó pántokat. 350 db díszes aranytárgy, több mint 4000 db számozott lelet (mérlegsúly, használati eszköz, stb.), a harmadik csoport a limougesi zománc töredékek (Biblia veretek, könyvborítók, kegytárgyak). Tavaly került elő egy kiemelkedő jelentőségű lelet csontfaragvány Bibliafedő darabja.                            

A „sötét középkorról” azt hallhattuk, hogy földházakban éltek az embeek, nagyon szegények volttak, földet túrták. Nem így volt, sokkal fejletebb és gazdagabb volt a társadalom. A monostor környékén eddig több mint 10 kőalapozású udvarházat találtak. Gazdag kereskedők, földművesek éltek  benne. Nagyon sok aranyozott tárgy, sok mérleg került elő a házakból. Baltimorig vagy a Louvre-ba kell menni, hogy hasonló Biblia fedeleket lássunk. Ezen egy golgota jelenet van. Egyértelműen látszik, hogy ugyanabban a műhelyben dolgozott vagy tanullt, aki az ittenit készítette. Csodálatos a zomnáncozott tárgyak kidolgozottsága, pl. 1 cm-es nagyságú töredékben aranylemez kontúrokkal négy virág van zománccal kiöntve. Nem csak az akkori magyar királyok pénzeit találták meg, hanem Velence, Bizánc pénzeit is. A legkülönlegesebb a örmény királyságból idekerült réz félpénz    

A településről sok mérleg és mérlegsúly előkerülése olyan mennyiségű, hogy a Kárpát-medencében eddig fellelt összes hasonló leletnél kétszer több. 

Európai szenzáció a zománcozott ereklyetartó (a fekete alapú képen), mely 26 cm átmérőjű két félkör. A templom belsejében volt ásva egy gödör, melybe a tatárjáskor beledobálták és meggyújtották a könyveket, értékeket. Ebben volt ez az ereklyetartó. Mellette volt egy 90 cm hosszú, kb. 10 cm széles, és 24 karátos arannyal futtatott mintás darab, melyet úgy kell elképzelni, mintha egy díszdoboz részei lennének. Röntgennel és CT-vel vizsgálták a két fél lapot, mellyel már jól látható a bal felső sarokban Jézus mennybemenetele az angyalokkal, lent az apostolokkal, jobboldalt Jézus és Péter apostol (két kulccsal), alatta a lábmosási jelenet, melyen Péter mutatja, hogy a fejét is mossa meg Jézus, ne csak a lábát.

Egy kutató leírta, hogy 1180-ban Köln környékéről szerzetesek mentem Limoges-ba, hogy megtanulják a zománctechnológiát, és utána Kölnben is készültek ilyenek. Erre a következtetésre jutott, de nem talált hozzá bizonyítékot. Ezek a leletek a bizonyítékok az elméletére, mert a szakértők megállapították, hogy a bugaci lelet technológiája limougei, de az arcok Köln környéki mesterek figurái szerintiek. Ezek Kölnből származnak.

Nagyszabású látogatóközpont megépítését tervezik a leletek fölé, mellé. 3 D-s módszerrel teszik láthatóvá a hajdanvolt épületeket. Szentek útján lehet majd bemenni az ásatásokhoz. A látogatóközpontból labirintusba jutsz, mely az élet tévelygéseit, lehetőségeit próbálja bemutatni. Szent István és Szent László szobrát kell keresni, akkor megvan a Szentek útja. Ezen stációkban látható lesz az összes Árpád-házi szent.     

Tudással felvértezve, és csodálkozva a rendkívül gazdag leletanyagon, buszra szállunk, és kimegyünk az ásatáshoz. Most is dolgoznak a gödrökben.

Rengeteg alapfalat feltártak már a templomból, a kolostorból, nagy ebédlőféléből. A falak felső rétegét utólag rakták rá, hogy megóvják az eredeti falakat a további romlástól. Egy kb. 1,5 méteres falmaradvány előtti 3 lépcső eredeti maradvány. A szemben lévő sarokban 3 téglányi, 90 cm magas az eredeti faldarab. Ahol most a széleken erdő van, ott több udvarház alapjait azonosították be talajradarral. Maga a település távolabb volt, mintegy 1 km hosszan és 700 méter szélességben. A most is használatos út, volt a hadiút. Ezt légi fotókról lehet látni ott is, ahol már beszántották. Úgy látom, hogy most a temető feltárásán dolgoznak. Sok gödörben még ott vannak a csontvázak. Kődarabokat is raktak félre, van közöttük márványdarab is.

Polgármester arról is beszél, hogy Bugacon van amatőr színjátszó társulat is, akik minden évben új darabot tanulnak be, és ezzel vendégszerepelnek a környező településeken. A legnagyobb siker a Kecskeméti Színházban is játszott Balfék volt, melyet átírtak Lúzer címmel, rövidítették a három felvonást, és több szereplőt írtak bele. Ebből 24 előadás volt, 5500 nézővel.  

Visszamegyünk az Oktatási Kabinetbe, ahol már terített asztal vár. Az ebéd előtt Iskolás Gábor költő mondja el versét a szeretetről. 

Világunk folyton folyvást változik,

Az ember szeretetre vágyódik.

Van, aki várja, van, aki adja.

A lényeg, hogy mindenki megkapja.

Gondviselés legyen szívből jövő,

A rászorulókat felemelő.

A köszönöm többet ér mindennél,

Nélküle az anyagi mit sem ér.

Élhetsz bőségben vagy biztonságban,

Lelked mélyén mindig titkos vágy van.

Mindnyájan szeretetre éhezünk,

Jézusunk, szent igéddel légy velünk!

Akiből hiányzik a szeretet,

Annak szíve helyén egy kő lehet.

De aki már megtér a hit által,

Egész lénye épül hű imával.

Isten mindenkit egyaránt szeret,

Éljed bárhol is az életedet.

Egyetlen fiát áldozta értünk,

Megváltva, kegyelme által éljünk.

Gondja van a keresztény világnak,

Övét óvva, miránk vigyázva.

Jézusunk áldunk és magasztalunk,

Te szavaddal élve, hitben vagyunk.

Kis ajándékot kap a vezérigazgató és az erdészeti igazgató.

Az ebéd: gulyásleves és rengeteg fánk. (Köszönetet mondanak az előállítójának és felszolgálóinak is.)

Végül Sulyok Ferenc is megköszöni a polgármester közreműködését, további kellemes időtöltést, és még sok-sok ilyen napot kíván nekünk.

Ebéd után átsétálunk a túloldalra, az Alföldfásítási Múzeumba. A kertjében a korábban használt talajművelő és egyéb gépek sorakoznak. Faszobrok álldogálnak az épület közelében. Az egyik Bakkay József (1878-1931), Kecskemét városának erdőmestere, a bugaci homokfásítás úttörője. Még állnak olyan fenyvesek, melyeket ő telepíttetett 1920-ban. A kisvasút létrehozása, valamint a téglagyár alapítása az ő nevéhez fűződik. Két nagy kövön tábla: az egyik Dr. Szodfridt István (1930-2011) emlékére, aki kutató, egyetemi tanár volt, az „Erdészeti Termőhelyismeret-tan” írója, oktatója. 1965-ban megbízták a kecskeméti Duna-Tisza közi Kísérleti Állomás megszervezésével és vezetésével. Ezt a feladatot közel két évtizeden át látta el.

A másik tábla a homokfásítás kiemelkedő szervezője és kutatója Dr. Babos Imre (1901-1979) tiszteletére készült. Minden új iránt fogékony, de azokat kritikával illető, alkalmazásuk előtt kísérletileg kipróbáló tudós volt. Ezt bizonyítják a kunadacsi erdőtelepítések, az ő kísérletei. A homoki tájak termőhely feltárása, fafaj megválasztása, a telepítési technológiák kidolgozása teljes mértékben hozzá kapcsolódik. A termőhely hidrológiai tényezőjének felismerése, a homoki termőhelyek rendszerezése mellett az erdészeti termőhelyfeltárás és a légi felvételekre épülő termőhely-térképezés kiemelkedő úttörője. Én még láttam az öregurat. Valószínűleg a kunadacsi erdőt nézte meg, és bejött az Erdészetünkhöz, hiszen hozzánk tartoztak azok az erdőrészek. Én csak annyit észleltem, hogy a kollégáim el voltak ájulva a megtiszteltetéstől, hogy itt van Babos Imre.

Az épület falán, ami a képen is látszik, Dr. Horváth László (1926-2000) Bedő-díjas erdőmérnök, címzetes egyetemi tanár, mezőgazdasági (erdészeti) tudományok kandidátusa portréjával ékesített emléktábla van elhelyezve. Ő 1950-ben Bugacon kezdte pályafutását, és nagyon rövid kitérő után (1955-ig) innen ment nyugdíjba 1989-ben, erdészetvezető volt. Akkor még így hívták az erdészeti igazgatót. Az ő idején készült az Oktatási Kabinet, a Múzeum, Faipari Üzem, az erdészeti sor kialakítása. Erdészeti felújítási technológiákat dolgozott ki. (Ő persze, személyes ismerősöm volt.)

Megtudjuk Fodor Mihálytól, hogy tegnapelőtt erdőtűz volt innen két km-re. Sajnos gyakori a gondatlanság, 2012. május 1-én 1100 hektáron égett az erdő.

A Múzeum kertjéből kivágták az elöregedő borókákat, örök zöldeket, nyitottabbá tették a kertet. Korábban nem lehetett látni az útról az épületet, most lehet. Lomblevelűeket is ültetnek a kertbe, tölgyet, borbolyát, stb. Volt itt egy 0,8 hektáros erdő, amit letermeltek, és az Alföldre jellemző állománytípusokat szeretnék majd ott bemutatni. Mással kapcsolatban is vannak nagy terveik. A Bucka Szállót felújítva, eggyel magasabb fokozatba emelni, a biciklis túrázóknak fedett tároló helyet építeni, fedelet húzni a régi gépek fölé.

Misi elmondta egy kérdésre, hogy ő hogyan került ide. Amikor megkapta az oklevelet, munkát keresett az Alföldön. Egy ismerőse, Rátkai Edit ajánlotta neki, hogy hívja fel Barányi Lacit (így mondta, mivel évfolyamtársak voltak). Barányi volt akkor a KEFAG igazgatója. A telefon másik végén csak annyit mondott neki Barányi: gyere. Fölhívta még egyszer, hogy időpontot beszéljenek meg. Választani lehetett Bugacon művelő, vagy Harkakötönyben fahasználó. Inkább fahasználó, de hol van Harkakötöny? Ott volt erdészetvezető, onnan került át ide, hogy majd két év múlva mehet Halasra, de addigra beolvadt az erdészet Császártöltésibe. Kialakítottak közben lakást, felesége munkahelyet Kiskunhalason, és így most is ott van a lakása (40 km). 

Ez a Múzeum 1984-ben nyitott meg, amikor az erdészek Országos Vándorgyűlését, melyen 8-900 fő szokott részt venni a KEFAG rendezte meg. Két szinten 5 terem van, élővilágot, korabeli eszközöket, műszereket mutatja be, statisztikai adatok láthatók az erdőkről. Fent talajszelvények bemutatása történik. 1800-as évek végére vonatkozó erdőleírások is olvashatók. Van egy meteorológia szoba is. A két terem között fent egy apró kiállítás a Delibáti homokvidékről szól. Testvér cég a szerbeknél hasonló adottságokkal. Itt jártak, és felajánlották az anyagot. 

Bemegyünk, megnézzük. A fali táblán olvasható a Múzeum keletkezéséről, létrehozóiról. Fafaragások az erdészeti életből vett motívumokat ábrázolják, pl., csemeteültetőt, a másik erdészt ábrázol. A tárlóban a környék madarai, állatai, pl. fácán, fogoly, szarka, nyuszt, nyúl, görény, sündisznó, varjú, szarka, róka, vaddisznó – vannak többen is, csak néhányat soroltam fel. Szépek a rovarok és lepkék. Láthatjuk némelyik károsító hatását is (diófacincér, hőscincér).

A falon szép színes képek szemléltetik az itt honos védett növényeket – homoki vértő, homoki nőszirom, piros madársisak, egyhajúvirág, homoki kikerics, tarka sáfrány, agárkosbor.

Megnézem az erdészek szerszámait, az átlalót, famagasság mérőt és a többit. Tankönyveket is láthatunk a tárlókban.

Az emeleten életnagyságú szoboralak fűrészeli a fát, a másikon a vadász hozza haza a lelőtt nyulat, a harmadik fafaragás a fejszét vállán vivő öreg fakitermelőt ábrázolja. Megismerhetjük az Ásotthalmi Erdészeti Szakközépiskola, a Lipótújvári Szakiskola, Selmecbányai Akadémia, Temesvári Szakiskola, Görgényszentimrei Szakiskola, Soproni Egyetem épületét a nagy képekről. Ehhez tankönyvek is kapcsolódnak.

A Kecskeméti gazdasági Vasútról is szólnak. Szépen bekötve sorakoznak az Erdőtervek.

A Delibáti szobában képekről látjuk az ottani kollégák munkálkodását. A sarokból nem hiányzik az erdészegyenruha sem.

A meteorológia szobában kis mérőház és sok térkép látható az egyes időszakok éghajlatának ábrázolásával.

Miután végigfutottam a már többször látott Múzeum anyagán – most már ráérek – közelebbről megnéztem az épület előtt álló szoborcsoportot. A címe Az alföldfásítók emlékére, alkotója Gáspár Péter. Középen az alkotó emberi kéz csírázásnak indult magot tart, körülötte a három oszlop az alföldfásítás három fő fafaját, a nyarat, akácot és feketefenyőt ábrázolja. A 2007-es Vándorgyűlés alkalmából állították a szobrot.

A mai programunk, látogatásunk Bugacon ezzel zárult. Buszra szállunk a kellemes nap után, és hazamegyünk.

Várhalmi Lászlóné

 

Hirdetés
A szervezetet a
Magyar Élelmiszerbank Egyesület támogatjahirdetés
PDF letöltése PDF letöltése PDF letöltése PDF letöltése PDF letöltése hirdetés hirdetés hirdetés hirdetés hirdetés hirdetés hirdetés hirdetés hirdetés hirdetés hirdetés hirdetés hirdetés hirdetés hirdetés