Kezdőlap
YouTube
Facebook
RSS csatorna
E-mail küldése

Az egyház felveszi a kesztyűt a kultúrharccal szemben

A konzervatív válasz tézisei

| Feltöltve: | Rövid link: http://wojtyla.hu/s_!news/i__51/i__3941
Mi lehet az egyház és a jobboldali, konzervatív politika válasza a neoliberális, vallásellenes kihívásokra – ez a témakör uralta szerda este a Nemzeti Fórum Kölcsey Körének konferenciáját. Előadást tartott Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek, Balog Zoltán református lelkész, országgyűlési képviselő és Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke, a Nemzeti Fórum elnöke.
"Kezdettől fogva a keresztény magyarokkal a keresztény Magyarországért dolgoztunk" - kezdte felszólalását Lezsák Sándor. A Nemzeti Fórum elnöke szerint a keresztény Magyarország eszméjének és megvalósításának jelenleg sok minden ellentmond. Kiemelte a drámai népességcsökkenést, a gazdasági, erkölcsi válságot, a közbiztonság szörnyű helyzetét és a magyarságot érintő etnikai tisztogatást. Elmondta, hogy létezik egy olyan erőtér, amely erőszakosan megkérdőjelezi törekvéseiket. Ez a diktatúra éveiből ered. A kommunizmus erkölcsi pusztítását egy pápai példával támasztotta alá. "Istenért, hazáért, tudományért" - ez a Jókai Mór-idézet állt a református kollégiumon, amíg 1949 elején - a fél város szeme láttára - be nem vakolták. Óriási volt a felháborodás. "Mindenki érezte, hogy vége egy korszaknak" - mondta. Aztán 1991-ben, a rendszerváltás után kezdték kibontani a vakolatból a feliratot. "Ezt viszont már nem vette észre senki" - mondta.Bábel Balázs is kemény szavakat használt. "Kultúrharc folyik ellenünk, a támadások össztüzébe kerültünk, ha ki merjünk mondani a véleményünket, rögtön ránk támad egy médiaszolgahad" - mondta a kalocsa-kecskeméti érsek. Hozzátette: ő nem fél ettől, felveszi a küzdelmet, és igenis van reménye a kereszténységnek. Sólyom László köztársasági elnök a határon túli püspököknek, a magyarországi egyházvezetőknek azt mondta: nehéz idők jönnek, tartsák a nemzetben a lelket. "Miért nem a pártoktól kérte ezt? Mert bennünk látja a reményt" - mondta Bábel Balázs. Ezt a reményt szociológiai kutatások is alátámasztják, az embereket a vallásgyakorlás pszichoszomatikusan is befolyásolja, tovább élnek. "Holott az üdvösségre várnak" - mondta tréfásan. Úgy folytatta, hogy a posztmodern kornak nincs eszmeisége, csak testisége. "A szenvedélyeket élje ki az ember, már a gyermekkor kezdetétől, lehetőleg homoszexuális formában" - összegezte a korszellemet. Mindezekkel szemben az egyház az evangéliumi gyökerekhez való visszatérést ajánlja. "Információ helyett transzformáció" - mondta az érsek. Magyarázata szerint ugyanis az az információs áradat, amelyben részünk van, követhetetlen, zavaró. "Nem a sok tudás a fontos, hanem a dolgok belülről való ízlelgetése" - idézte Loyolai Szent Ignácot Bábel Balázs. Az információk inkább járjanak át, váljanak meggyőződésünkké. "Mindazok, akik hisznek Istenben mint az igazság, a szépség, a jóság forrásában, és mindazok, akik ezeket az egyetemes értékeket más forrásból vezetik le, a következő alkotmányt adják saját maguknak" - idézte a lengyel alaptörvény első mondatát Balog Zoltán református lelkész, a parlament emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottságának fideszes elnöke. A lengyel szellemiséget állította követendőnek hazánk és az Európai Unió elé a politikus. Az EU alaptörvény-tervezetéből ugyanis kimaradt az Európa keresztény gyökereire való hivatkozás. Magyarországra és a jobboldalra rátérve arról beszélt: nem szabad elfelejteni, hogy a keresztény értékek - az ellenfél viselkedése miatti - félretételével lehetne vezetni az országot. "A választásokat megnyerhetjük így, de minek?" - tette fel a kérdést Balog Zoltán.
Hirdetés PDF letöltése PDF letöltése PDF letöltése PDF letöltése PDF letöltése PDF letöltése
A szervezetet a
Magyar Élelmiszerbank Egyesület támogatjahirdetés
hirdetés hirdetés hirdetés hirdetés hirdetés hirdetés hirdetés hirdetés hirdetés hirdetés hirdetés hirdetés hirdetés hirdetés hirdetés hirdetés