Kezdőlap
Kecskemét: 22 C°,
7.56 km/hNY/ÉNY-i szél, közepesen felhős
28
18
YouTube
Facebook
RSS csatorna
E-mail küldése

Bábel Balázs: „Az én hitem abszolút megbizonyosodás”

| Feltöltve: | Tódor Norbert | Rövid link: http://wojtyla.hu/s_!news/i__51/i__28905
Érseki jelmondatáról, hit és hitetlenség határáról, az abortuszliberalizációról, a borhoz való viszonyáról és a Mária-ruhák csodatévő erejéről nyilatkozott – egyebek mellett – dr. Bábel Balázs Kalocsa-Kecskemét érseke Farkas P. József mikrofonja előtt.

– 1999. június 25-től áll a nagymúltú főegyházmegye élén. Választott jelmondata: Az Isten országáért! Mit jelentett ez akkor és most kifejezhet-e mást?

– „Az Isten országa” fogalom mind az Ószövetség, mind az Újszövetség vezérlő eszméje. A gondolat idővel új értelmet kapott. A zsidóknál még elsődlegesen a nemzethez kötődött, később Jézus is felveszi ezt a szálat, s amikor elkezdi nyilvános működését, azt mondja: „Térjetek meg, mert elközelgett az Isten országa” – kezdte válaszát Bábel Balázs. Számtalan hasonlata akad, ami tovább gondolásra ad alkalmat. Maga Jézus jelenti ki, hogy keressétek elsősorban Isten országát, s az ő igazságát. Ez volt a papi újmisés mondatom. Amikor érsekké neveztek ki, jelmondattá alakítottam. A gondolat azóta is ugyanaz, legfeljebb a megvalósíthatóságban más lehetőségek merültek fel akkor és most. Isten országát keresni, vagyis vallási-hitbeli kérdésekkel foglalkozni teljesen más volt egykor, mint most. A rendszerváltás után a szabadsággal egyúttal ránk szakadt a szabadosság is. Varga Béla, aki a II. világháború idején inkognitóban lengyeleket mentett a németek elől a Balaton mellett, hosszú időt töltött emigrációban, s mikor hazajött, idézte Szent Ágostont: jól vigyázzunk, mert néha rabságban könnyebb élni, mint szabadságban. A fogoly mondhatja, hogy nem tud mást tenni, mint amire lehetősége nyílik. A szabadsággal együtt nyiladozik a lehetőségek tárháza. Más kérdés, hogy élünk-e vele, és ha igen, miként.

– Belső lelki életéről kérdezném – ha lehet. A hit és hitetlenség határáról. Van úgy, hogy az érseknek is gondot okoz ez a dilemma?

– Személy szerint nincsenek olyan jellegű hitbeli kétségeim, hogy létezik-e Isten, avagy Jézus Krisztus Isten fia volt-e. Az én hitem abszolút megbizonyosodás. A világban látható események elhelyezésével akad gyakorta gondunk; egy-egy tragikus esemény hogyan illeszthető az isteni gondviselésbe. Ha Isten valamit megenged, ez – végtelen bölcsességéből következően – értelmet hordoz magában, ami nem feltétlenül bontakozik ki rögtön előttünk, később azonban akár világosan láthatjuk, mi miért történt velünk. Isten útjai kifürkészhetetlenek, Izaiás szavaival: amilyen messze van az ég a földtől, olyan messze van Isten és ember gondolata. Nem feltétlenül válik javunkra, amit mi hasznosnak vélünk a magunk számára.

– Május 25-én Írországban népszavazást tartottak. 2/3 arányban nyert a liberalizálás gondolata – egy konzervatív irányultságú kormány regnálása alatt. Lazítani kellene a szigorú abortusztörvényeken?

– Az alapvető erkölcsi tételekhez nem lehet hozzányúlni, mert gátszakadást hoz magával. A „Ne ölj!” minden korszakban érvényes parancsolat. Az ember nem rendelkezhet az élet felett! Persze vannak nehéz helyzetek, de az élet szent! Minden bűnre van bocsánat, ám az abortusz minősített eset. A betegágyban sem öljük meg a haldoklót. Hit és erkölcs egymástól elválaszthatatlanok, a mai ember vallásossága viszont fellazult. Ugyanakkor az is tetten érhető, hogy a háttérből komoly ellenerők irányítják a közgondolkodást és a szavazás menetét.

– A nyár a távolabbi, egyházmegyén kívüli zarándoklatok ideje. Merre hívják mostanában?

– Tervezem felkeresni a Felvidéket, valamint elmegyek Erdélybe, az új temesvári püspök beiktatási ünnepségére. Szabadkai értelmiségiektől is kaptam meghívást, hozzájuk szintén ellátogatok. Mindezektől elvonatkoztatva jobbára a Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye területén mozgolódom.

– Amikor a Szerémség is Kalocsához tartozott – évszázadokkal ezelőtt – az akkori érsek birtokolta a Vinum Litirgicumot. Ő adta a királyok borát. Miként tekint a hegy levére?

– Nincs szőlőültetvény a tulajdonomban. Egy szőlészeti-borászati egyesülettől szerzem be a misebort, nagylelkűen ajándékozni is szoktak. Becsületes, rendes emberek, ezért igazolom számukra, hogy az általuk forgalmazott nedű alkalmas misebornak, mivel tisztán szőlőből készült. Mindegy, hogy fehér vagy vörös, ám a fehér praktikusabb, mivel az utóbbi könnyen befoghatja a kehelykendőt. Mindazonáltal jómagam is borivó ember vagyok, de nem nyakló nélkül fogyasztom a hegy levét, nincsenek elvonási tüneteim sem. Sokáig a kiváló vörösborokat favorizáltam, de azok hamar felnyomják a vérnyomásomat és talán még gyomorsavat is okoznak, ezért jómagam maradok a fehérnél.

– Kalocsa testvértelepülésén, a Somogy megyei Andocson 349 darab, többségében kalocsai mintával ellátott Mária-ruhát tartanak számon, a főoltár Madonnájára szabva. A templom plébánosa szerint nem egyszerűen ruhagyűjteményről van szó, különleges áldásban részesülhetnek ott a hívek.

– A katolikusok évszázadokon át oly módon is kifejezték a Szűzanya iránti hódolatukat, hogy gazdag ruhatárral látták el a szobrait, adott esetben szakrális erőt kölcsönözve az illető helynek. Lényegében vallási folklórról beszélhetünk! Valójában a mennyei szentek erejéről van szó. Az Istennek nagy hatalma van a szentjei által is. Egy helyen kitünteti azokat, akik hívő lélekkel mennek oda.

 

Hirdetés
A szervezetet a
Magyar Élelmiszerbank Egyesület támogatjahirdetés
PDF letöltése PDF letöltése PDF letöltése PDF letöltése hirdetés hirdetés hirdetés hirdetés hirdetés hirdetés hirdetés hirdetés hirdetés hirdetés hirdetés hirdetés hirdetés hirdetés