Kezdőlap
YouTube
Facebook
RSS csatorna
E-mail küldése

Dr. Bábel Balázs beszéde az új év első napján

| Feltöltve: | Rövid link: http://wojtyla.hu/s_!news/i__51/i__3969
A jövőről az örökkévalóság fényénél kell gondolkodnunk. Vannak, akik tervezik a jövőt, vannak, akik beletörődve fogadják a kiszolgáltatottságot, de legtöbben úgy élnek, mint a görög mitológiában Sziszüphosz király, akit arra büntettek az istenek, hogy görgessen egy követ, egy magas hegyre, amely mindannyiszor visszagurult és újra kellett kezdenie - mondotta dr. Bábel Balázs kalocsai-kecskeméti érsek, új év első napján, a Kalocsán, a Főszékesegyházban tartott nagymisén. - Így van sok kortársunk is, egy bizonyos életutat már maga mögött tud, ismeri önmagát, ezért nem fogadkozik, hiszen úgy is minden kezdődik előröl. (A beszéd szövegét Barotai Imre, érseki kommunikátor lejegyzése nyomán teljes egészében közöljük.)
Az időt csak az ember méri, Isten örökkévaló jelenben él. A megtestesült Jézus Krisztusról is azt írja Szent Pál: „Ugyanaz, tegnap, ma és mindörökké”. Az ember alatti lényeknek csak észleletei vannak a jelenről. Az ember, ha a múltra gondol, emlékezik: fájdalommal vagy hálával. Ha jövőre: reménykedik vagy retteg. Ezen kívül még két féle módon is méri az időt, külsőleg és belsőleg. Az előbbit évszámokkal, történésekkel, az utóbbit lelki élményekkel, megélt eseményekkel. Biblikusan szólva: létezik a kronosz, az idő egymásutánisága, és a kairosz, az üdvösség ideje. Az egyes ember életében ez úgy mutatkozik meg, hogy valaki csak kifelé él a feladatok kényszeredettségében, vagy lármás szórakozásokban, a másik befelé, elgondolkozik az élet értelmén és célján. Január 1-én, a zajos éjszaka utáni legcsendesebb reggelen, a jövőről az örökkévalóság fényénél kell gondolkodnunk. Vannak, akik tervezik a jövőt, vannak, akik beletörődve fogadják a kiszolgáltatottságot, de legtöbben úgy élnek, mint a görög mitológiában Sziszüphosz király, akit arra büntettek az istenek, hogy görgessen egy követ, egy magas hegyre, amely mindannyiszor visszagurult és újra kellett kezdenie. Így van sok kortársunk is, egy bizonyos életutat már maga mögött tud, ismeri önmagát, ezért nem fogadkozik, hiszen úgy is minden kezdődik, előröl. Január 1. a keresztényeknek mégsem körforgás, hanem előremutató többjelentésű ünnep. A polgári év kezdete, Szűz Mária istenanyaságának ünnepe, a régi liturgia szerint Jézus Krisztus neve napja, és VI. Pál pápa óta a Béke Világnapja. Január 1. fölvett dátum a középkor vége óta, amikor is a pápai kancellária, az év kezdetét, Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepe helyett erre a napra tette. Szűz Mária istenanyaságának ünnepe nagyon ősi keresztény ünnep karácsony nyolcadában, mert keresztény eleink jól tudták, hogy Jézus Krisztus születése a Szűzanyára is odafordítja figyelmünket, mert ő Jézus Anyja. „Ha Szentírásból semmi mást nem tudnánk, csak azt, hogy Krisztusnak, az Istenembernek van egy édesanyja, és őt Máriának hívják, ez az egyetlen kijelentés elég lenne ahhoz, hogy az Egyház szeresse és tisztelje őt”. (Schemann ortodox teológus) A pécsi ókeresztény sírkamrákban is látható egy kép amely Szűz Máriát ábrázolja, a Krisztus utáni IV. századból, ezért Pannonia földjén élők kérjük mi is Szűz Máriát, ahogyan gondját viselte a kis Jézusnak, úgy oltalmazzon bennünket, és ajánljon fiának, Jézusnak egész esztendőben. A Szentírás arról tudósít, hogy a zsidótörvények szellemében, Jézust a születése után a 8-ik napon körülmetélték, és a Jézus nevet adták neki, ahogy az angyal már előre jelezte. (Luk. 2,21). Az apostolok Jézus nevében indultak és bűnbocsánatot hirdettek, és sok jót cselekedtek. Így induljunk Jézus nevében. 1967 óta a Pápa szándéka szerint a béke világnapja is ez az ünnep. Mert a háborútól terhes világunkban soha nem lehet eleget imádkozni a békéért és azon munkálkodni. Fájdalom, hogy éppen napjainkban Jézus szülőföldjén ártatlan emberek, anyák és gyermekek halnak meg, főként palesztinok. Ki tudja, hogy az elkövetkezendő újesztendő mit hoz számunkra, mert ha a világ hatalmasai azt az elvet követik: „ha békét akarsz, akkor készülj a háborúra,” és nem hallják meg Jézus szavát, hogy boldogok a szelídek, mert övék lesz a föld, akkor tengernyi szenvedés zúdul az ártatlanokra. Háborúval semmi meg nem oldható, a legrosszabb béke is jobb nála. Mit hoz számunkra magyaroknak az újesztendő? – Szilveszteri elmélkedésemben nagyon borúlátó képet festettem Kopp Mária a „Magyar Lelkiállapot” c. könyve alapján. Ez nem pesszimizmus, ez realitás. Ehhez még hozzátenném, hogy az Európai Únio nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Könnyebben átjutunk a határokon, de nemzetünk, mint oldott kéve széthullik. Reményik Sándor erdélyi költő a Trianon után is még írhatta: „Itt vagy a Körös partján, / vagy a Tátra tövén, / csöndes Őrhegyen,/ vagy Amerikában,/ szétszórva százfelé, a végtelen világba,/ mi együtt vagyunk,/ s egymás felé fut szíveinknek álma.” 2004. dec. 5 óta ez az álom is szétfoszlott. A gazdaságról nem vagyok hivatott szólni, egy azonban biztos, hogy a jóléti rendszerváltás reklám és kampányfogás volt, ha a világgazdaságot megrendíti a válság, mennyivel inkább Magyarországot, Európa beteg emberét. Még nagyobb lesz a szegénység, és még több munkanélküli. És mégis! A keresztény embert a remény ellenére is remél. Istent gondviselésében bízik, amelyet jól kell értelmezni. Nem azt jelenti, hogy minden bajtól, gondtól, szegénységtől, munkanélküliségtől megkímél az Isten, hanem erőt ad ahhoz, hogy azt elviseljük. Úgy juttat célba bennünket, hogy a legnagyobb bátorítást adja: Ő mindig velünk van. A keresztény nem törődik bele, hogy esendő és elbukó lény, hanem mindig tud újra kezdeni. Jézus, aki bűntelen volt, ő volt a legnagyobb újrakezdő, megalapította az Újszövetséget, új parancsot adott, tanítása az új égről és új földről szólnak, és úgy halt meg a kereszten, hogy hitte, mint ember is, hogy a föltámadásával új élet kezdődik. Ezért a keresztény ember Istenben a mindig új és felénk közeledő végtelen szerető Atyában hisz. Szent Ágoston megtérésekekor írta: „Örökkön új Szépség, későn gyulladt föl szereteted bennem!” Hozzátehetnénk, a 800 éve megtért Assisi Szent Ferenc bíztatását, aki sokévi szolgálat után, ezt mondta: „Kezdjünk újra a mi Urunknak szolgálni, mert eddig nem eléggé tettük.” Amen.
Hirdetés PDF letöltése PDF letöltése PDF letöltése PDF letöltése PDF letöltése PDF letöltése
A szervezetet a
Magyar Élelmiszerbank Egyesület támogatjahirdetés
hirdetés hirdetés hirdetés hirdetés hirdetés hirdetés hirdetés hirdetés hirdetés hirdetés hirdetés hirdetés hirdetés hirdetés hirdetés hirdetés