Kezdőlap
YouTube
Facebook
RSS csatorna
E-mail küldése

DR. BÁBEL BALÁZS ÉRSEK: „Az akarat a szeretet tette”

Ünnepi interjú a Magyar Hirlapban

| Feltöltve: | Forrás: MH. | Rövid link: http://wojtyla.hu/s_!news/i__51/i__7134
Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek szerint a kor embere a pillanatnyi érzelmeit azonosítja a szeretetével. A szeretet tettekben mutatkozik meg, a kulcsszó a pillanaton van. Az emberek többsége elfelejtett a jelenben élni, pedig érdemes arra koncentrálni, akivel éppen összehozott az élet, és azt a munkát elvégezni a legjobb tudásunk szerint, amivel éppen foglalkozunk. Hogy szeretni tudjunk, akaratra, tűrésre is szükség van.
– A szeretet karácsonyi hívószó. Hogyan legyünk képesek másokat szeretni, ha korunk embere arra is képtelen, hogy magát szeresse? – Szeresd felebarátodat, mint önmagadat – tanítja az egyház parancsolata az Ószövetség óta. Jézus ezt a tanítást felemeli, amikor azt mondja: úgy szeressétek egymást, ahogyan én szerettelek titeket. Krisztus az életét adta értünk, és ez a szeretet legnagyobb kiteljesedése. Önmagunk szeretete fontos, mivel ez egyfajta mérceként szolgál. Korunk embere azért van bajban, mert a pillanatnyi érzelmeit azonosítja a szeretetével. A szeretetben helye van az érzelemnek is, de a hangsúly az akaraton van. Egy súlyosan beteg ember ápolásánál, akinek a teste tele van felfekvésekkel – nem túl szép látvány – az érzelem nem segít, legfeljebb a szánalom. Akarati tettekre van szükség. Ez a kereszténység szeretetről szóló felfogása, amely tettekben vagy tűrésben mutatkozik meg. – A szeretetnek az ön által említett formája a szerencsésebbek esetén adomány, a többség számára azonban nem magától értetődő, gyakorolni kell. Vannak praktikák? – Az az idő a legfontosabb, ami most van, a jelen pillanata. Az az ember a legfontosabb számomra, akivel éppen beszélgetek. Mindig azt a munkát kell a legjobb tudásunk szerint végezni, amellyel éppen foglalkozunk. Az akarat és a cselekvés fontosságáról beszéltem – ez a szeretet tette. Az úttörőknek és a cserkészeknek azt mondták, hogy segítsék át a vak embert az utcán, vagy cipeljék az idős nénik szatyrát. A jó cselekedeteket nem kell vadászni, hiszen az alkalommal válik időszerűvé. A karácsonyi üzenet is így szól: nagy örömöt hirdetek ma nektek. Nem holnap, hanem most. – Az ünnep a család fontosságára is int. Érsek úr családja, a Bábel-leszármazottak gyóni pusztán tartott találkozójáról egy film kering a világhálón. A karácsony erről a fontos közösségről is szól. – Igen, a családokról is, de a legfontosabb üzenete, hogy velünk az Isten. Az együttlét megismerése tapasztalat, amely megörvendeztet bennünket. Erre épül a béke, a szeretet és a család. Mi van azzal az emberrel, aki egyedül él, börtönben van, esetleg háborús zónában tengeti az életét, akkor ők semmit sem tapasztalhatnak meg? A karácsony a hitből fakadó lelki élet ünnepe. Bertold Brecht szerint az ateista sem tudja függetleníteni magát a karácsony misztériumától. A hívő ember számára az evangélium szava jelenti az örömünnepet. – Tíz éve nevezték ki kalocsai érseknek. Messze földön híres arról, hogy hétvégente az egyházmegyéjét járja. Milyen sajátosságokkal bír a kerület, van elég pap a megyében? – A rendszerváltás után három évvel lett teljessé a kalocsa-kecskeméti egyházmegye, amely abból a szempontból egyedülálló, hogy nagyjából megegyezik Bács-Kiskun közigazgatási határaival. A szent istváni örökség hatására a legtöbb egyházmegye vagy „kilóg” a polgári közigazgatásból, vagy kettőt-hármat is magában foglal. Az alföldi területek minden sajátosságát magában foglalja a megye, sokan élnek még ma is tanyákon és kisebb, kihaló falvakban. A kisvárosok lakói mellett a nagyvárosnak számító Kecskemét panelbe szorított emberei is igénylik az igehirdetést. Mindenkihez szólunk, ugyanazt, de kissé másképp mondjuk. Az országhoz hasonlóan mi is létszámhiánnyal küszködünk, a hívek arányához képest viszont van elég lelkipásztor. Olyan helyekre is kijárunk, ahol már orvosi rendelő, iskola, sőt fiatalság sincsen. Ha képzeletben összevonnám a híveket, akkor húsz kecskeméti nagytemplom is elég lenne a szolgálathoz. Modern szóval azt mondhatnám, hogy nem gazdaságos a zsákfaluk vagy tanyák látogatása, ám az emberek várják és szomjazzák az evangélium szavait. Harminckilenc papot szenteltem az elmúlt tíz évben az egyházmegyében. Jövőre hetet fogok szentelni. Kalocsán már szinte csak fiatal papok szolgálnak. – A létszámhiányt gyakran diakónusokkal pótolják, felértékelődött a szerepük. Az egyházmegyében sokan szolgálnak? – Vannak állandó diakónusok és vannak, akik papnak készülnek. Sokat segítenek a plébánosoknak, emellett karitatív munkát is végeznek. Van közöttük börtönlelkész, mentálhigiéniás szolgálat- és karitászvezető, hitoktató. Az egyház életében fontos a diakónusok tevékenysége, és sokrétű, annak ellenére, hogy valójában ők a karitatív munkára szentelődtek fel. Áldoztathat, keresztelhet és eskethet is a diakónus, de nem gyóntathat, nem adhatja fel a betegek kenetét és nem mutathat be szentmisét. – Tíz évvel ezelőtti székfoglalása alkalmából a nyár közepétől december 20-ig tartó missziót hirdetett egyházmegyéjében Ti vagytok a föld sója elnevezéssel. Mit hozhat az egyházmegyei misszió? – Hasonlóan a városmisszióhoz, mi is megszólítottuk az embereket, de míg Budapesten a misszió más formákat kíván, és meg is enged, addig vidéken elképzelhetetlen, hogy például a bevásárlóközpontok előtt hirdessük az igét. Az emberek azt gondolnák, hogy szektások vagyunk. A misszió nem rögtönzés, hanem Jézus örök érvényű parancsa. Régen a misszioná­rius ott hirdette az igét, ahol pogányok éltek, napjainkban a hagyományosan keresztény országok egy része is misszióra, hithirdetésre, evangelizációra szorul. A világ szekularizálódott, sok szempontból vallástalan lett. A misszió folyamán találkozókat szerveztünk képviselő-testületi tagok, az egyházközségi munkatársak, a rózsafüzér-társulati tagok, a KÉSZ-csoportok és a karitászsegítők között is. Az előadások és az evangelizációs találkozások mellett mindenhol tartottunk ünnepi szentmisét. Itt Kalocsán, az érseki könyvtárban a csillagászati év jegyében szenzációs kiállítást is rendeztünk. Eredeti, kétszáz nyelven íródott könyveink vannak egészen a 11. századtól. A csillagászati kiállításon Ptolemaiosz, Kopernikusz, Kepler és Galilei eredeti művei is megtekinthetők. – Hogyan készül az ünnepekre? – Meditálok, imádkozom, végzem a liturgiát. Istenben lelem meg a békét. – Milyen üzenetet szán olvasóinknak karácsonyra? – A karácsony valójában a szív belső ünnepe, amikor – napjaink rohanó világában – a „ma” szót meghalljuk. Ez a „ma” minden idővel egyidejűvé képes lenni. Bármely idő valóságossá lehet, a kairosz, az üdvösség idejével való kapcsolat által. A karácsony az evangélium hirdetésének mai napja, amely örökké időszerű, mindig és soha el nem évülő MA.
Hirdetés PDF letöltése PDF letöltése PDF letöltése PDF letöltése PDF letöltése PDF letöltése
A szervezetet a
Magyar Élelmiszerbank Egyesület támogatjahirdetés
hirdetés hirdetés hirdetés hirdetés hirdetés hirdetés hirdetés hirdetés hirdetés hirdetés hirdetés hirdetés hirdetés hirdetés hirdetés hirdetés