Kezdőlap
YouTube
Facebook
RSS csatorna
E-mail küldése

DR. BÁBEL BALÁZS TANÍTÁSA: a hazugság atyja a Gonosz Lélek

| Feltöltve: | Rövid link: http://wojtyla.hu/s_!news/i__51/i__4235
Krisztusban Szeretett Testvéreim! „Sok van, ami csodálatos, de az embernél nincs semmi, ami csodálatosabb.” Nagyon régen, még Krisztus előtt 500 évvel előtte mondta Szophoklész, az Antigoné írója. És valóban csodálatos az ember. Igen, az. De mi bennünk a legcsodálatosabb, kérdezhetnénk? Hiszen sok mindenben még az állatvilághoz is hasonlítunk. Abban vagyunk legcsodálatosabbak, hogy a halhatatlan lélek képességeként gondolkodni tudunk, és gondolatainkat ki is tudjuk fejezni. Még a néma ember is valamiképpen ki tudja fejezni gondolatait. Hát még az, aki beszélni tud.
Vajon elgondolkodtunk e rajta, hogy milyen csodálatos dolog a beszéd. Mert a beszéddel életeket menthetünk, életeket irányíthatunk, életeknek célt adhatunk. Az egész üdvösségtörténete a beszédnek a története is, mert Isten sokszor és sokféleképpen szólt a próféták által. A végső időkben pedig Fia által szólt hozzánk. (Zsid.1.) A próféták elsődlegesen nem jövendőmondók voltak, hanem azt mondták el, amit az Isten az embernek ott és akkor abban a helyzetében mondani akart. Így az Ószövetség prófétái már túl tudtak tekinteni a választott nép határain is. Az ószövetségben a legnagyobb próféta Mózes volt. Prófétát támasztott benne Isten, akitől hatalmasabb nem volt Krisztus előtt, pedig azt olvassuk róla a Szentírásban, Mózes dadogó beszédű volt, ezért maga mellé vette az ékesszóló Áront. De amit dadogással kimondott, az is hatalmas gondolat volt. Talán azért dadogott, mert Isten szavát nem tudja az ember egykönnyen visszaadni. Az idők teljességében eljött maga a Próféta, Jézus Krisztus, akinek teológus megfogalmazása a Logos, ahogy szent János evangélista mondta: az Isten Igéje. A testté vált Szó. Aki már nem úgy tanított, mint az írástudók, hanem Isten tekintélyével, Isten nevében. A Logos szó emlékeztet bennünket a logikára is, mert mindaz, ami értelmes dolog ebben a világban, az isteni eredetű. Ady 90 éve halt meg, ő írja: „Az Isten van valamiképp: minden gondolatnak az alján.” Minden értelmes és nagy gondolat visszavezethető Istenre. Jézus Krisztus isteni tekintéllyel szólott, mert ő maga is, Isten Fia volt. Ezért merte azt mondani: ”Mondatott a régieknek, én pedig mondom nektek”! Tanítása ámulatba ejtette az akkori embereket. Isten szava a teremtéskor a „nemlétből” a „létbe” hozta ezt a világot. „Legyen!” Mindenre Isten szava volt az előzmény, hogy legyen ebben a látható világban. Jézus Krisztusban ez a szó már megváltói szó is lett. Az ember által elrontott történelmet helyrehozta. Meghirdette a bűnbocsánatot, s meghirdette az üdvösséget. És tanítása pedig kijelölte az ember számára az Istenhez vezető utat. Gondoljunk örök becsű példázataira. A Hegyi Beszédre, benne a nyolc boldogság tanítására. Utolsó vacsorai beszédére. a föltámadás utáni biztatására. Az ember legnehezebb válságos pillanatában, a halál szembesülésével Lázár temetésén kimondott szavára:”Én vagyok a föltámadás és az élet, aki bennem hisz, nem hal meg örökre!” Ez a kijelentés: „Út, igazság és élet” lett. Ezzel a hatalommal való tanításhoz képest milyen a mai embernek szava. Mennyi üresjáratú beszédet mondunk, mennyi igaztalan beszéddel vádaskodunk. Mennyi hazudozás van ebben a világban. Vagy ha valaki kimondja az igazságot, még az állását is elveszítheti. Vagy milyen a hatalomban lévőknek a szava? Mert Jézus szava is „hatalom” volt. De akik hatalomban vannak, milyen szót mondanak? Egymást kötelezik arra írásban, hogy ne hazudozzanak tovább. Nem döbbenet ez? Nem hazudoznak esetenként, mint a megszorult ember, hogy - kivágja magát -, mond valamit, aztán elszégyelli magát, hanem élethazugságban élnek a hatalomban lévők. Mi ennek a gyökere? Szent János megmondja:a hazugság atyja a Gonosz Lélek. Az ördög. Ezt ki kell mondani. S vele szemben ott van a mi Urunknak hatalmas tanítása, és örök szép szava hozzánk. Valaki azt mondhatná: de mi már nem hallgathatjuk Jézust, úgy, mint az apostolok hallgatták! Milyen kár. De hát azért megvan ez a szó. Mert Jézus szavait leírták. Ő maga mondta: „Ég és föld elmúlnak, de az én igéim el nem múlnak!” – A Biblia-év elmúlt, de nem múlt el a Szentírás! Azt forgatnunk kell. Azon is elcsodálkozhatunk, hogy milyen átütő erejű. Hányan fogtak tollat a történelem folyamán, hogy írásművészetükkel megörökítsék nevüket. Horatius ezt meg is verselte: exegi monumentum aere perenius. Megalkottam ércnél maradandóbb emlékművemet. De kérdezem, hányan olvasnak ma Horatiust? Gimnáziumi tananyag talán. Aztán egy-két idézeten túl elfelejtjük. A filoszok többet tudnak róla, de ők sem sokat. És a mai világirodalom? Mennyire eleven? Most azt mondják már, hogy túl vagyunk az irodalomban a posztmodern koron is. Vagyis azon az irodalmon, ami valójában nem mondott semmit. A semmit ragozta. Fölborzolta a kedélyeket, de nem hagyott maradandó alkotást. Nincs katarzisa. Mert nem vállal semmi felelősséget. Szkepticizmussal szemléli a világot. Lehet, hogy Nobel-díjat adnak rá, de évtizedek múltán senki nem emlékezik rá. A Szentírást, pedig ha forgatjuk, meg van ugyanez a hatalma, mint Jézusnak. Csodálatot kelt, megrendít, azután személyesen meg is tud szólítani, ha élő hittel vesszük kezünkbe. Fogadjuk magunkba tanítását, ne pusztán információ szintjén, hogy tudjak róla, hanem a megváltozás, a transzformácónak szándékával. Az Isten igéje élesebb és elevenebb még a kétélű kardnál is. A csodálatos krisztusi szót megtaláljuk a Szentírásban. A Szentírás önmagában ugyanolyan betűkből áll, mint ami a többi könyvben van. Csak, hogy meg tud elevenedni. Mert a Szentlélek, aki sugallta a Szentírást, az apostolokat késztette és kényszerítette arra, hogy prédikáljanak, majd pedig leírják a jézusi tanítást. A Szentlélek a holt betűkön keresztül bennünket is megszólít. Tehát nem kell kétségbeesnünk, hogy Jézust úgy nem hallgathatjuk, mint hallgathatták a kafarnaumi zsinagógában. De itt van Ő, hallgassuk, vegyük kezünkbe, csodálkozzunk, álmélkodjunk rajta, rendüljünk meg azon, amit mond. Kövessük, és így a Szentlélek által mi is változzunk mert Jézus Krisztus szava azt akarja, hogy mi megváltozzunk. Megváltozzunk, azaz megtérjünk. Ahogy már Izaiás próféta mondotta az Isten szaváról, hogy olyan, mint az eső, „nem hullik le anélkül, hogy meg ne termékennyé a földet”. Ugyanúgy az Isten szava bennünket is meg tud változtatni, ha azzal a lélekkel fogadjuk, ahogyan Jeremiás írja: „ha beszédedre akadtam, eledelemmé vált nekem.” Jézus úgy tanított, mint akinek hatalma van. Csodálkozzunk rá a hatalmas isteni szóra s meg fog szólítani bennünket, megörvendeztet, és az evangélium jó hírével a legnagyobb életcélt, a legnagyobb vigasztalást és a legnagyobb örömöt adja nekünk földi zarándoklásunk idején. Amen. (Elhangzott vasárnap - 2009. február 1-én - a kalocsai főszékesegyházban.)
Hirdetés PDF letöltése PDF letöltése PDF letöltése PDF letöltése PDF letöltése PDF letöltése
A szervezetet a
Magyar Élelmiszerbank Egyesület támogatjahirdetés
hirdetés hirdetés hirdetés hirdetés hirdetés hirdetés hirdetés hirdetés hirdetés hirdetés hirdetés hirdetés hirdetés hirdetés hirdetés hirdetés