Kezdőlap
YouTube
Facebook
RSS csatorna
E-mail küldése

KAROL WOJTYLA CIGÁNY BARÁTAI: A CIGÁNYOK EGYHÁZA

| Feltöltve: | Rövid link: http://wojtyla.hu/s_!news/i__51/i__3421
Kitűnő könyveket adományozott egy jótevő, hírét véve, hogy a kecskeméti barátság-központban megalakult a KAROL WOJTYLA CIGÁNY BARÁTAI KÖZÖSSÉG. Cigánypasztorációról van szó a (három nyelvű) módszertani útmutatásban, az Esztergom–Budapesti Főegyházmegye területén folyó szolgálatok értékelése, elemzése. Köszönjük a fölajánlást. Reméljük, hogy a bennük foglaltakat jól tudjuk majd hasznosítani munkánk során.
A füzet kiindulópontja az a kérdőíves felmérés, amely a romák és a Katolikus Egyház hitéleti, szociális és egyéb kapcsolatát vizsgálja. Az ezen alapuló rövid tanulmányt a cigánypasztoráció sokszínűségét bemutató beszámolók, helyzetképek egészítik ki. A cigányokat megszólító helyi lelkipásztori kezdeményezéseket 2000-ben kezdte országos hálózattá szervezni az egyház, már ekkor felvetődött egyfajta információs bázis szükségessége, amely folyamatosan segítené a papok és az elkötelezett hívek munkáját. Az országos kutatás első állomásaként a legnépesebb egyházmegyében térképezték fel kérdőíves felméréssel azt, hol találhatók nagyobb cigány közösségek, illetve mely településeken, plébániákon folyik jelentősebb pasztorációs tevékenység. „Meggyőződésem, hogy a társadalom által oly gyakran elutasításban részesülők szolgálatában egyházunknak az alázat, a bűnbánat, az önzetlenség s a közös emberi értékek iránti fogékonyság alapján kell állnia.” – írja Erdő Péter bíboros a kötet bevezetőjében. Talán azért is hangsúlyozza ezeket az erényeket a főpásztor, mert a felmérés tanúsága szerint viszonylag kevesen figyelnek fel a környezetükben élő romákra, s még kevesebben tekintik szívügyüknek a körükben folyó lelkipásztori munkát. A kérdőívre adott válaszokból igazolást nyer az a tapasztalat, hogy a cigányok a keresztség szentségének kiszolgáltatásáért és a temetési szertartások miatt keresik fel leggyakrabban a plébániákat, az egyházi esküvő viszont már nem jellemző rájuk. A hitoktatásban is igen kevesen vesznek közülük részt, s nagyon alacsony a rendszeresen templomba járók aránya. A felmérésre támaszkodó tanulmány a romák identitásával, a különböző csoportokhoz való tartozásával, társadalmi helyzetükkel és hitvilágukkal, vallásosságukkal foglalkozik részletesebben. A kiadvány másik része interjúk és beszámolók segítségével azt boncolgatja, hogy a cigánypasztoráció nem maradhat meg szocálissegély-osztogatásnál, hanem a cigány testvérek misszionálására kell törekednie. A cigánypasztoráció gátjainak rövid bemutatása mellett a különböző módszerekkel elért eredményekről is szó esik. Az első boldoggá avatott cigány, Ceferino Giménez Malla életrajza, a miatyánk és az üdvözlégy lovári nyelvű változata és roma kisebbségi statisztikák is helyet kapnak a magyar, angol és olasz nyelvű kötetben. Ugyanezzel a témával foglalkozik A Szív lelkiségi-kulturális folyóirat októberi száma is. A Hofher József atya szervezte cigány iskolától kezdve Teréz anya nővéreinek miskolci szeretetmisszióján át a cigányok zarándoklatáig sok kezdeményezésről hírt ad a jezsuiták által megjelentetett újság, amely a cigány papként népét szolgáló Koós Ede borsodbótai plébánossal is közöl interjút.
Hirdetés PDF letöltése PDF letöltése PDF letöltése PDF letöltése PDF letöltése PDF letöltése
A szervezetet a
Magyar Élelmiszerbank Egyesület támogatjahirdetés
hirdetés hirdetés hirdetés hirdetés hirdetés hirdetés hirdetés hirdetés hirdetés hirdetés hirdetés hirdetés hirdetés hirdetés hirdetés hirdetés