Kezdőlap
YouTube
Facebook
RSS csatorna
E-mail küldése

„Krisztus követségében”

A jezsuiták és kalocsai iskolanővérek kínai missziója 1922-1950 között

| Feltöltve: | Forrás: Kalocsai Érseki Kincstár | Rövid link: http://wojtyla.hu/s_!news/i__51/i__7895
A Kalocsai Érseki Kincstár egy újabb izgalmas, nagy volumenű tárlatnak ad otthont 2010. április 8. és október 31. között. 2010-ben kettős jubileumot ünnepel a Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye: a jezsuiták és kalocsai iskolanővérek Kalocsára érkezésnek 150. évfordulóját. Ez alkalomból nyílik ez az időszaki kiállítás, mely a két szerzetesrend érdekes, eseményekben gazdag kínai missziójának történetét eleveníti fel.

 

A magyar misszionáriusok mintegy 25 évet töltöttek Kína egyik legszegényebb vidéken, a Hopej tartományban található tamingi misszióban. Kínai tevékenységüket a „magyar missziós tavasz legszebb virágzása”-ként emlegette a korabeli közvélemény.

A missziós küldetés felvállalásának gondolata 1919-ben, a Tanácsköztársaság idején fogalmazódott meg a jezsuita rend tartományfőnökében, Somogyi Jenőben, aki megfogadta, hogy ha a jezsuiták bántódás nélkül vészelik át a nehéz időszakot, akkor a magyar rendtartomány nevében missziós feladatra jelentkezik. Több felmerült lehetőség közül (Anglia, Afrika, Észtország, Finnország Kína és Lengyelország) a magyarok az észak-kínai, hszienhszieni missziót választották, melyet a champagne-i jezsuiták, a terület felelősei, felosztani készültek. A magyarok döntésüket azzal indokolták, hogy a kínai misszió felvállalásával oda térhetnek vissza, és ott segíthetnek, ahol a magyar nép ősei éltek. Az 1857-es alapítású francia misszió felosztásának közvetlen oka az volt, hogy a 20. század elejétől kezdve a nagy kiterjedésű misszió híveinek lelki gondozását az egyre idősödő francia jezsuiták már nem voltak képesek ellátni, az anyaországból pedig nem volt remény új szerzetesek küldésére.

A hszienhszieni misszió részét képező, a magyar jezsuitáknak juttatott tamingi misszió kiterjedése 8640 négyzetkilométer volt, ami nagyjából egy Bács-Kiskun megyei nagyságú területet jelentett. Kína legsűrűbben lakott vidékei közé tartozott. A táj a megérkező szerzeteseket az Alföldre emlékeztette, a különbség csak annyi volt, hogy itt nem lehetett a kis falvak templomtornyát látni. Sokszor a sárból tapasztott kunyhók is alig látszottak. A misszió lakosságának zöme alig száz fős falvakban élt. Megélhetésük legfőbb forrása a földművelés volt. Iparnak semmi nyoma nem volt a területen. A kereskedelem is inkább a lakosság egymásközti árucseréjét jelentette.

      Az első magyar jezsuita, Szarvas Miklós, már felszentelt papként, 1922-ben érkezett Kínába, tamingi állomáshelyét 1924-ben foglalta el. Kezdettől fogva célja volt a magyar misszió önállósítása, melyhez fokozatosan sikerült megteremteni a hiányzó személyi és anyagi feltételeket. 1931-ben Szarvas Miklóst a terület püspöke, Msg. Henri Lécroart, a tamingi jezsuita rendház helyettes elöljárójává nevezte ki, ami az első lépést jelentette a misszió önállósításának útján. 1935-ben XI. Pius pápa a tamingi missziót apostoli prefektúra rangjára emelte, s ezzel vált önállóvá a terület. A tamingi apostoli prefektúra elöljárójává Szarvas Miklóst nevezték ki.

      A tamingi misszió mintegy negyedszázados fennállása alatt a magyar jezsuita rendtartományból 40 jezsuita páter és segítőtestvér érkezett. A kalocsai iskolanővérek összesen 26 tanári ill. óvónői képesítéssel rendelkező nővért és házi nővért küldtek Kínába. A misszionáriusok elsősorban oktatással, gyógyítással, betegápolással és lelkipásztorkodással foglalkoztak. E feladatok ellátására iskolákat, betegkezelőket, agg- és árvaházakat működtettek. A misszió számára szükséges eszközöket (bútorokat templomi berendezéseket, textileket, mindennapi használati tárgyakat, sőt a gyógyszerek egy részét is) különböző műhelyeikben állították elő. Gazdálkodtak, megtermelték a szükséges konyhai alapanyagokat és állatokat is neveltek.

       A tamingi misszió fennállása alatt szinte nem volt olyan év, amikor valamilyen természeti csapás (árvíz, szárazság vagy sáskajárás) vagy háborús esemény (polgárháború, rablótámadás, japán megszállás…) ne nehezítette volna a misszionáriusok munkáját. A helyzet a második világháború végén fordult igazán válságosra, a kommunista csapatok előretörésével. 1947-re gyakorlatilag lehetetlenné vált a missziós munka a tamingi misszió területén. 1955-ig a magyar jezsuiták Kína más misszióiban dolgoztak, miközben fokozatosan mindegyiküket kiutasították az országból. Mivel Magyarországra már nem térhettek vissza, a rend feloszlatása miatt, szétszóródtak a világban. Egy részük Tajvanra, Hongkongba, Fülöp-szigetekre, Japánba és Ausztráliába, másrészük Amerikába került a rendi elöljárók utasítására, néhányan pedig Európában kaptak új megbízatást.

   A Kalocsai Érseki Kincstár időszaki kiállítása a Magyarországon az első világháború végétől újra éledő missziós mozgalomtól kezdődően vezeti végig látogatóit a szerveződő kínai misszió fordulatokban gazdag történetének főbb állomásain, miközben a misszionáriusok mindennapjait jelentő kínai kultúrából is ízelítőt kapnak az érdeklődők. A kiállítás változatos tárgyi anyagát a Kalocsai Főegyházmegyei Levéltár és a Kalocsai Főszékesegyház Könyvtár dokumentumain, könyvein, térképein és fényképein túl a Hopp Ferenc Kelet-Ázsiai Művészeti Múzeum, a Jezsuita Levéltár, a Néprajzi Múzeum, a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum és a Textil- és Textilruházati Ipartörténeti Múzeum által kölcsönzött anyag jelenti.

Az időszaki kiállítást 2010. április 8-án 18. órakor Dr. Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek nyitja meg. A megnyitó után Dr. Lakatos Andor, a Főegyházmegyei Gyűjtemények vezetője „Jezsuiták Kalocsán (1860-1948)” címmel tart előadást. 2010. április 9-én, pénteken „A hitterjesztés és a katolicizmus múltja és jelene Kínában” címmel ismeretterjesztő délutánon vehetnek részt a látogatók. A következő három előadás hallható ezen a napon: 17.00Vámos Péter sinológus, történész: A magyar jezsuiták kínai missziója, 17.30 András Attila S.J.: A kereszténység helyzete 1949 után, 18.00 „Egészen az Úr Jézusé lenni” Egy kalocsai iskolanővér missziós útja Kínába. Beszélgetés Kőnig Mária Lidvina nővérrel. (Filmvetítés, kb. 30 perc).

Hirdetés PDF letöltése PDF letöltése PDF letöltése PDF letöltése PDF letöltése PDF letöltése
A szervezetet a
Magyar Élelmiszerbank Egyesület támogatjahirdetés
hirdetés hirdetés hirdetés hirdetés hirdetés hirdetés hirdetés hirdetés hirdetés hirdetés hirdetés hirdetés hirdetés hirdetés hirdetés hirdetés