Kezdőlap
YouTube
Facebook
RSS csatorna
E-mail küldése

Szegeddel ismerkedtek a kecskeméti nyugdíjasklubosok

| Feltöltve: | Tódor Norbert | Rövid link: http://wojtyla.hu/s_!news/i__51/i__29993
A napfény városának látnivalóit vehette közelebbről szemügyre az a közel nyolcvan kecskeméti időskorú – köztük számosan a Wojtyla népkonyha gondozottjai –, akik szeptember 25-én részt vettek a Wojtyla Barátság Központ nyugdíjasklubja által szervezett kiránduláson. (Fotók: Tódor Norbert)

Az egynapos kiruccanás programtervét Farkas Pál, a Karol Wojtyla Nyugdíjas Klub vezetője állította össze, a lebonyolításban dr. Somorjai Ferenc idegenvezető működött közre, minden egyes állomáson megcsillogtatva kiapadhatatlan tudását.

– Szeged történelmének és mai városképének egyik legmeghatározóbb eseménye az 1879-es árvíz. Az épületek többsége a természeti katasztrófa során elpusztult, a mai építmények jó része ezután épült – kezdte bevezetőjét Somorjai Ferenc, majd az egyes helyszíneken ízes humorral fűszerezett, tudományos igényességgel megfogalmazott előadás formájában ismertette a látnivalók történetét.

Az ötszáz éves alsóvárosi ferences templom a magyar késő gótikus építészet egyik legérettebb alkotása, a dél-alföldi régió kiemelkedő látnivalója, a Pannonhalmi Bencés Apátság után hazánk második legrégebbi, ilyen jellegű épületegyüttese. A templom mellett létrehozott, jelenleg is eredeti funkciójának megfelelően működő kolostorépületben látogatóközpontot alakítottak ki.

A szegedi Új zsinagóga Magyarország második, egyben a világ negyedik legnagyobb izraelita temploma.

Eklektikus stílusú épület, szecessziós, mór-arab-mediterrán, barokk, gótikus, román stíluselemekkel. Kiváló akusztikájának, valamint tekintélyes befogadóképességének köszönhetően komoly- és könnyűzenei hangversenyeket is tartanak benne.

Szeged legnagyobb tere a folyamatosan megújuló Széchenyi tér. A parkban jó néhány, művészeti szempontból értékes szobor is megtalálható, többek között Vásárhelyi Pálé, akinek felbecsülhetetlen jelentőségű szerep jutott osztályrészül a Tisza szabályozása során.


A Széchenyi tér egyik oldalán a Városháza áll; egy gyönyörű, neobarokk stílusban megalkotott épület.
Közvetlen szomszédságában áll a Bérház, amit egy különleges folyosó – az úgynevezett „Sóhajok hídja” – köt össze a Városházával. Létrehozásának legfőbb oka az volt, hogy mikor Ferenc József meglátogatta az újjáépült várost, nem szeretett volna túl távol lenni kíséretétől, így őrségétől sem, akik a Bérházban kaptak szállást. Éppen ezért a város vezetői a híddal teremtettek közvetlen összeköttetést. 

Szeged egyik szimbóluma a Dóm, más néven Fogadalmi templom. Az elnevezés onnan származik, hogy az 1879-es árvíz után a város vezetői közösen fogadalmat tettek, hogy egy monumentális méretű, egyedi kialakítású templomot építenek a megsemmisült istenháza helyére. 

A Dóm tér Szeged egyik legismertebb jelképe. A jellegzetes, vörös téglás árkádok alatt a kecskeméti látogatók elsétálhattak a város hírességeit ábrázoló szobrok, domborművek előtt. Itt rendezik a Szegedi Szabadtéri Játékokat is. A téren helyet kapott továbbá egy különleges zenélő óra, melyet helyi órásmesterek készítettek a város számára.

Szeged legnagyobb sétálóutcája a Kárász utca. A Széchenyi teret köti össze a Dugonics térrel, miközben keresztezi a Klauzál teret is. A korzó telis-tele hangulatos szobrokkal. Hozzájuk társulnak az utcazenészek, a pálmafák, és nem utolsó sorban a kávézók, bárok, cukrászdák teraszai.

A Kárász utcában lelhető fel Szeged egyik legnépszerűbb, legnyüzsgőbb tere, a Klauzál tér. A város híres cukrászdáinak teraszai is itt láthatók, valamint e helyen áll az épület, melyről Kossuth Lajos elmondta utolsó magyarországi beszédét.

A Dugonics teret, melyet a nagy árvizet megelőzően búzapiacként tartottak számon, Dugonics András paptanárról nevezték el, aki az első magyar nyelvű regény írója volt. A téren felállított szobra Szeged első ilyen köztéri műalkotása. A vele szemben felállított zenélő szökőkutat 1979-ben adták át, mely az itteniek kedvenc találkozóhelye.

A mai Szegedi Tudományegyetem jogelődje a Báthory István által 1581-ben alapított kolozsvári jezsuita kollégium. Napjainkban hatvannyolc egyetemi és hatvanhat főiskolai karral, valamint közel harmincezer egyetemi-főiskolai hallgatóval büszkélkedhet.

A kora őszi barangolást legvégül közös sétahajózás tette felejthetetlenné.

 

 

Hirdetés
A szervezetet a
Magyar Élelmiszerbank Egyesület támogatjahirdetés
PDF letöltése PDF letöltése PDF letöltése PDF letöltése PDF letöltése hirdetés hirdetés hirdetés hirdetés hirdetés hirdetés hirdetés hirdetés hirdetés hirdetés hirdetés hirdetés hirdetés hirdetés hirdetés hirdetés hirdetés