Kezdőlap
YouTube
Facebook
RSS csatorna
E-mail küldése

Íme Wadowice, II. János Pál pápa szülőhelye

| Feltöltve: | Tódor Norbert | Rövid link: http://wojtyla.hu/s_!news/i__56/i__29099
A húszezer lelkes dél-lengyelországi település neve Kecskeméten sem ismeretlen. Városunk vezetői 2007-ben kötöttek partnervárosi megállapodást Wadowice elöljáróival – lengyel részről Ewa Filipiak akkori polgármester, másrészt Farkas P. József kecskeméti újságíró, a Wojtyla Barátság Központ alapító-igazgatója előzetes kapcsolatfelvételét, megbeszéléseit követően. (Fotók: Tódor Norbert)

Wadowice ötven kilométernyire fekszik Krakkótól. Búcsújáró hely, a zarándokok tisztelettel, szeretettel őrzik Karol Józef Wojtyła emlékét.

A kis műemlékváros története a 12. századig nyúlik vissza, akkor a Piast hercegséghez tartozott. Jelentős gazdasági központ, de fejlődését gátolták az állandó tűzvészek, járványok, háborúk. 1819-ben indult virágzásnak, amikor a régió fővárosává lett. A főtéri Szűz Mária bazilika 1791-98 között épült, egy koragót templom helyén, barokk kupolás tornya 19. század végi. Itt keresztelték meg a későbbi pápát, a keresztelőkút ma is látható. Külső falán lévő napóráját – „Röpülj idő, vár az örökkévalóság” felirattal – a kis Wojtyła konyhaablakukból látta minden nap.

Hívő katolikus családból származott, édesapja katonatiszt, édesanyja tanítónő. A három gyermek közül ő a legfiatalabb. A Karol nevet azért kapta, mert édesapja nagy tisztelője volt IV. Károly magyar királynak. Nővére meghalt, mire ő megszületett. Édesanyját kilencéves korában vesztette el, két évre rá bátyja is örökre eltávozott. Édesapja egyedül nevelte, huszonegy éves, amikor teljesen egyedül marad.

A krakkói Jagelló Egyetemen folytatott tanulmányai mellett drámaiskolába járt, színjátszó csoportokban játszott. Sokat sportolt, síelt, túrázott, kajakozott, úszott, focizott. Mint minden gyerek, ő is focival kezdte, szülővárosa csapatában játszott kapusként. A foci miatt az egyházzal is összetűzésbe került, egyszer ugyanis kirúgta a templom ablakát.

Hittanárként kajak- és sítúrákat szervezett tanítványainak. A sporttal pappá és pápává szentelése után sem hagyott fel; amikor tehette, a hegyek közé ment túrázni, télen síelni. Fiatalkorában Zakopane lejtőit kedvelte leginkább. Vakmerő, technikás síző lehetett, mert a „Tátra fenegyerekei” csoport tagjai közé fogadta. Pápaként személyi titkárával sokszor kijátszották a svájci testőrséget, és „ellógtak” síelni. Kedvenc síterepén róla nevezték el az egyik pályát és az egyik közeli hegycsúcs is nevét viseli.

1978. október 16-án választották pápává. Ennek emlékére egy lengyel hegymászónőtől kavicsot kapott, ami a Mount Everestre vezető Déli Hágóról származott, ezt a csúcsot ugyanis éppen e napon hódította meg.

Ő volt az első szláv, 455 év óta az első nem olasz pápa, 264. az egyházfők sorában.

1981. május 13-án egy török terrorista, Mehmet Ali Agca rálőtt II. János Pálra, aki később meglátogatta merénylőjét a börtönben, és megbocsátott neki.

A világsajtó „utazó pápaként” emlegette, százhuszonkilenc országban járt.

Wadowicébe látogatva a főtéri cukrászdában feltétlenül érdemes megkóstolni II. János Pál pápa kedvenc süteményét, a különleges tojáslikőrös krémest: a „kremówka papieskát”.

Hirdetés
A szervezetet a
Magyar Élelmiszerbank Egyesület támogatjahirdetés
PDF letöltése PDF letöltése PDF letöltése PDF letöltése PDF letöltése hirdetés hirdetés hirdetés hirdetés hirdetés hirdetés hirdetés hirdetés hirdetés hirdetés hirdetés hirdetés hirdetés hirdetés hirdetés hirdetés hirdetés