Kezdőlap
YouTube
Facebook
RSS csatorna
E-mail küldése

Árpádházi Szent Piroskára emlékeztek a Wojtyla Házban

| Feltöltve: | Tódor Norbert | Rövid link: http://wojtyla.hu/s_!news/i__94/i__29407
Szent László magyar király és Adelhaid rheinfeldi hercegnő elsőszülött leányárról, Piroskáról szólt dr. Békés József kecskeméti tanár, turkológus, történész csütörtöki előadása, mely a Szegények Akadémiája sorozat keretében hangzott el a Wojtyla Barátság Központban. (Fotók: Mátyus István)

– Az Isztambulba látogató magyarok meghatottan nézik a Hagia Sophia tündöklő aranymozaikját, mely Eiréné császárnét ábrázolja férje, II. Komnénosz János császár és fia, Alexiosz trónörökös között, amint bőkezű adományt nyújtanak át az Isteni Bölcsességnek: a Szűz Mária ölében ülő Jézusnak. Eiréné császárné (1088–1134) ugyanis „a mi Piroskánk”: Szent László magyar király lánya, akiből a Bizánci Birodalom legnagyobb, legszentebb és legtiszteltebb császárnéja lett. Minden útikönyv megemlíti a „magyar királylányt”, kiemeli szépségét és szentségét, ám az utókor szinte teljesen elfeledkezett „a mi Piroskánkról”, akit halála után az ortodox egyházban szentté avattak – hangoztatta a népkonyha gondozottjaihoz szólva Békés tanár úr.

Piroska mindössze két esztendős volt, amikor anyja, Adelhaid meghalt, majd 1095. július 29-én apját is elveszítette. A hét esztendősen teljes árvaságra jutott hercegnő 1095-től évekig unokabátyja, Könyves Kálmán udvarában élt. Tizenhat évesen nehéz lépésre kényszerítette az ország érdeke, mert 1104-ben eljegyezték a bizánci trónörökössel, Komnenosz Jánossal. A házasság megkötéséhez Piroskának át kellett térnie az ortodox vallásra, amelyben az Eiréné (Irén) nevet kapta. Házasságából nyolc gyermek született.

– Vallásossága nemcsak az imádságban teljesedett ki, hanem az alamizsnálkodásban és a templomoknak, kolostoroknak juttatott adományokban is. A Hagia Sophia mozaikképe ugyancsak adakozás közben ábrázolja a császári családot. Eiréné alapította Konstantinápoly legnagyobb vallásos alapítványát, a Pantokrator-kolostoregyüttest, mely három templomot, két szerzetesi kolostort, idősotthont, rokkantmenhelyet, árvaházat, valamint egy ötven ágyas kórházat foglalt magában.

– Utóbbi a középkori Európa ispotályainak építésekor mintául szolgált. Színvonala jócskán meghaladta saját korát, és messzemenőleg megfelelne akár még napjainkban is, hisz terített szőnyegekkel, megvetett ágyakkal, mosdóval várta a betegeket számtalan orvos és felcser, akik hírből sem hallottak hálapénzről – hangsúlyozta a történész. – Az ellátás minőségére jellemző volt, hogy az orvosok eszköztárában például érfogók, foghúzók is szerepeltek, továbbá gyógyszerészek által fenntartott patika úgyszintén helyet kapott a gyógyító intézményben – tette hozzá.

Eiréné 1134-ben elkísérte a császárt bithüniai hadjáratára, ott halt meg augusztus 13-án. A Pantokrator-kolostor Szent Mihály-templomába, a Komnénosz-dinasztia temetőkápolnájába temették. Zöld márványból készült szarkofágját itt találták meg a többi Komnénosz-szarkofággal együtt. Jelenleg a Hagia Sophia előcsarnokában áll.

 

 

 

Hirdetés
A szervezetet a
Magyar Élelmiszerbank Egyesület támogatjahirdetés
PDF letöltése PDF letöltése PDF letöltése PDF letöltése hirdetés hirdetés hirdetés hirdetés hirdetés hirdetés hirdetés hirdetés hirdetés hirdetés hirdetés hirdetés hirdetés hirdetés hirdetés