Kezdőlap
YouTube
Facebook
RSS csatorna
E-mail küldése

Építészeti időutazáson vehettek részt a wojtylások

| Feltöltve: | Tódor Norbert | Rövid link: http://wojtyla.hu/s_!news/i__94/i__30592
Farkas Gábor Ybl-díjas és Megyei Príma-díjjal kitüntetett építész a Wojtyla Házban mesélt Kecskemét főtere legimpozánsabb épületeinek történetéről, majd bemutatta az elmúlt évtized terméseit. (Fotók: Mátyus István)

Helytörténeti tudásukat is bővíthették a Karol Wojtyla Barátság Központ gondozottjai. A város egyik legismertebb építésze vetített képes előadás keretében bemutatta Kecskemét arculatát a 17. század végétől egészen napjainkig terjedően.

Az építészt elsőként Farkas P. József, a Wojtyla alapító-igazgatója köszöntötte. Méltatta példaértékű munkásságát, és kiemelte, 15 évvel ezelőtt a Wojtyla Ház kialakításában is fontos szerepet kapott a neves építőművész.

Farkas Gábor elsősorban a főtér épületeit elemezte történelmi kitekintése során. Hangsúlyozta, a 20. század fordulója környékén, az 1890-es évektől az I. világháborúig figyelhető meg a legnagyobb változás. Lestár Péter és Kada Elek polgármesterek idején virágzott Kecskemét, melynek eredménye az építészeti remekekben is megmutatkozott. Ezekben az években sok olyan épület készült el, melyek még ma is állnak, és méltó díszei a főtérnek, például a Cifrapalota vagy akár az Újkollégium.

Előadásában kitért a templomokra is. Érdekességként említette, hogy az 1600-as években a kecskemétiek személyesen mentek el a török szultánhoz, hogy engedélyt kérjenek keresztény istenháza építésére. Mesélt az evangélikus templom előtti bazársor néhány évtizeddel ezelőtti elbontásáról, és a város legrégebbi építészeti emlékéről, a Barátok templomáról is.

Számos képfelvételt láthattak a szegények az egykori piacról, mely a mai főtér egészét magában foglalta. Felelevenítette ezek kapcsán a századfordulón megépült Rákóczi utat, az akkori 44 méter széles sugárutat, mely a régi Kistemető és Nagytemető utca helyén valósult meg.

Sajnálattal emlékeztetett a két katolikus bérház történetére. Mind a színházzal szembenit, mind a Lordok helyén állót le kellett bontani. Az előbbit lebombázták, utóbbit életveszélyessé nyilvánították az 1960-as években.

Farkas Gábor hosszasan sorolta azokat az épületeket, melyeket ő maga tervezett, vagy közreműködött az előkészítési fázisban, illetve olyanokról is említést tett, melyeket tanítványai álmodtak meg a tervezőasztalon.

A kérdésre, hogy saját munkái közül melyik számára a legkedvesebb, határozottan megjegyezte, valamennyit szereti, de mindet másért. Ha mégis ki kellene emelnie egyet, akkor az a Kiskunsági Nemzeti Park székháza lenne, amely esetében a népi építészet volt meghatározó.

Mesélt az Északi térfal építéséről, ahová eredetileg házgyári sorházakat szeretett volna építtetni a város A Wojtyla Akadémia keretébenvonatko. Szerencsére végül – illeszkedve a mögötte lévő történelmileg is fontos homoki dombokhoz – impozánsabb épületegyüttes valósult meg.

Örült annak a felkérésnek is, mely a Luther palota melletti foghíj beépítésére irányult. Az új épületnek megjelenésében illeszkednie kellett a Luther palotához és a közelben lévő Újkollégiumhoz. Szintén ezekhez az épületekhez illően újították fel tervei alapján az egykori taxiállomást, mely később idegenforgalmi pavilon célját töltötte be.

Végül felelevenítette a pécsi Zsolnay gyárban tett látogatását. A Luther udvar melletti épület megálmodásakor jött az ötlet a kerámiaelemekre vonatkozóan, melyek akkoriban kezdtek egyre divatosabbá válni. A Zsolnay gyárban megmutatták neki az eredeti, korabeli minták rajzait és festési technikáját is. Így ma több újabb kecskeméti épületen is láthatók a kerámia díszek, melyeket kecskeméti művészek készítettek el Farkas Gábor megbízásából.

Hirdetés PDF letöltése PDF letöltése PDF letöltése PDF letöltése PDF letöltése PDF letöltése
A szervezetet a
Magyar Élelmiszerbank Egyesület támogatjahirdetés
hirdetés hirdetés hirdetés hirdetés hirdetés hirdetés hirdetés hirdetés hirdetés hirdetés hirdetés hirdetés hirdetés hirdetés hirdetés hirdetés