Kezdőlap
Kecskemét: 5 C°,
12.96 km/hÉNY-i szél, borult
8
3
YouTube
Facebook
RSS csatorna
E-mail küldése

Kecskemét Katona korában – Székelyné Kőrösi Ilona előadása a Wojtyla Házban

| Feltöltve: | Tódor Norbert | Rövid link: http://wojtyla.hu/s_!news/i__94/i__27797
Katona Józsefre, Kecskemét egykori főügyészére, drámaíróra, a magyar drámairodalom kiemelkedő alakjára emlékeztek Székelyné Kőrösi Ilona művelődéstörténész, főmuzeológus társaságában a Wojtyla Barátság Központ gondozottjai. A városért immáron negyven esztendeje tevékenykedő tudományos szaktekintély csütörtök délelőtt a népkonyha dísztermében megtartott prezentációjában Kecskemétet is bemutatta, ahogyan Katona korában kinézett. (Fotók: Mátyus István)

A nagy érdeklődés övezte előadáson – a teljesség igénye nélkül – elhangzott:

A lélekszámban Pesttel versengő város szeretettel fogadta hazaköltözött fiát. Katona korábban is haza-hazalátogatott. Nem volt szokatlan számára, amit itthon talált: a nyáron poros, más évszakban sáros utcák, a sűrűn épült, nádas, zsindelyes házak közül kimagasodó templomok még magasabbra mutató tornyaikkal. A Városháza közvetlen szomszédságában néhány egyemeletes épület próbálta a körülárkolt településről elhitetni, hogy nem nagy falu, hanem ősi jussú város.

Katona hazaköltözésekor (1820. november 30.) még mindig az 1819. április 2-ai nagy tűzvész gondjai nehezedtek a tanácsbeliekre a mindennapi bajokon túl. A tűz nyomait nem sikerült másfél év alatt egészen eltüntetni.

Kecskemét meghatározó épületei a templomok voltak: a Nagytemplom, a ferencesek, a reformátusok és a piaristák temploma. Mára már az emlékezet is elfelejtette: a város központjában mocsaras tó volt található, a Déllő-tó. Az ennek vizét levezető vízerek nagyban nehezítették a közlekedést, mocsarassága miatt pedig gyakran szerepelt a városi tanács ülésén.

Kecskemét város nemcsak mezővárosi fejlődésével, hanem korán kihirdetett vallási toleranciájával és gazdag művelődési hagyományaival is különbözött az ország számos más városától. 1564-ben kötöttek egyezséget a régi és az új hit követői az öreg kőtemplom használatáról, s megkezdte működését a reformátusok iskolája is. A piarista gimnáziumot 1714-ben alapították. A piaristákat Koháry István telepítette le a városban. Színház- és irodalomtörténeti jelentőségű az iskolai színjátszás fejlődésében játszott szerepük. Először latin. majd magyar nyelvű előadásokat tartottak. Az első magyar nyelvű előadásra 1772-ben került sor.

A zegzugos utcák házaiban sajátságos rétegződésű társadalom talált otthonra. A vezető réteghez tartoztak a betelepülésükkor előjogaikról lemondott nemesek, városi főtisztviselők, egyházi vezetők, tanárok, néhány szabad pályán működő lateiner: ügyvéd, orvos, mérnök.

Fontos tényezői voltak a város életének az iparosok. Céheik egyes kérdésekben, mint mesterlegények ideköltözése, mesterre avatása, nemegyszer a tanács határozatát is megvétózták. Szakmánként és azon belül felekezetenként elkülönülve ünnepeltek, gyászoltak, mulatoztak. Utóbbiról árulkodik, hogy Katona korában a számos borivó- és mulatóház sorában „Szűrszabó Pintze” és „Csizmadia Pintze” is volt.

A város gazdasági életének, a fentebb már említett céhekbe tömörült kisiparosságon kívül, nem kevésbé fontos tényezői voltak az országosan jóhírű állattenyésztő, szőlő-, gyümölcstermelő gazdálkodók, valamint a kereskedők. Utóbbiak közé tartoztak a törökök elől idetelepedett görögöknek a magyarságba fokozatosan beolvadó utódai és az akkor még korlátozott számban itt-tartózkodási engedélyt nyert tolerátus zsidók. Az ipari, mezőgazdasági termelők és kereskedők együttműködése tette híressé és látogatottá a város országos vásárait és hetipiacait.

A város életét irányító tanács dolgaiba és a hatalom gyakorlásába ismételten megpróbált beavatkozni a maga javára a nemesség vagyonosabb része. Katona ügyészsége idején 186 nemesi család élt Kecskeméten. Ezek nagyobb része kisnemes volt, a köznépi kisgazdákénál nem nagyobb birtokon dolgozgatott családtagjaival, vagy ipart űzött.

Az úriszék 1823-ban jelentést kért az ügyészi hivataltól a város bűnügyi helyzetéről. A Csányi János és Katona József által aláírt terjedelmes beszámoló a tanyán kint élő pásztornépet jelöli meg a bűnözés egyik fő gyakorlójának és előmozdítójának.

Hangoskodással vetette észre jelenlétét a köztörvények alól kivett beszállásolt katonaság – mivel még akkoriban nem léteztek laktanyák. „Katonák excessusa” címmel több ügyirat is található az egykorú levéltári anyagban. A rendet megszegő katonák felett meg tettenérés esetén sem ítélkezhetett a város bírósága, át kellett adni őket további eljárásra a katonai hatóságnak.

És napvilágra került a főügyész Katona utolsó bírói jegyzőkönyve is 1830. április 15-ei keltezéssel (tehát egy nappal halála előtt vette fel):

„905. Birtsi, másképp Bodor Trési, és Vépi Rúzsa azért fogattattak be mivel tegnap Kerekes Kristóf Üveges Boltyában a fiókból 4 forintokat kiloptak. Mellyet magok is elesmérnek azzal, hogy azon megis osztozkodtak. Vépi Rúzsa az általa is elesmért tolvajságért 6 Korbátsra, Birtsi Trési pedig mint a Verésre alkalmatlan, 24 órai árestomra ítéltetik; köteleztetvén mind ketten a 4 frokat megfizetni.”

Katona József beírásával ez a utolsó bejegyzés a Bírószéki Jegyzőkönyvekbe. Ezen a napon kezdődött az Úriszék ülésezése is, amely április 21-én fejeződött be, és amelynek második napján Katona József meghalt – 1830. április 16-án.

 

 

 

 

Hirdetés
A szervezetet a
Magyar Élelmiszerbank Egyesület támogatjahirdetés
hirdetés PDF letöltése PDF letöltése PDF letöltése hirdetés hirdetés hirdetés hirdetés hirdetés hirdetés hirdetés hirdetés hirdetés hirdetés hirdetés