Kezdőlap
Kecskemét: 15 C°,
3.6 km/hDéli szél, közepesen felhős
17
10
YouTube
Facebook
RSS csatorna
E-mail küldése

Mária-enciklopédia: Kothencz Kelemen néprajzkutató előadása a Wojtyla Házban

| Feltöltve: | Tódor Norbert | Rövid link: http://wojtyla.hu/s_!news/i__94/i__25621
A bajai Türr István Múzeum főmuzeológusa, Kothencz Kelemen néprajzkutató mutatta be Mária-enciklopédia címmel a Kalocsai Főegyházmegyében 1950-51-ben készült, Szűz Mária tiszteletéről szóló lelkipásztori jelentések szövegének kiadását, egyházmegyei sematizmusok adataival kiegészítve. Az eredeti forrásanyagot és adattárat tavaly adták ki újra nyomtatott formában a Kalocsai Főegyházmegyei Levéltár munkatársai. E kiadvány tartalmából kaptak rövid ízelítőt a Karol Wojtyla Barátság Központ gondozottai szerda délelőtt. (Fotók: Mátyus István)

1950. augusztus 4-én levél érkezett a Kalocsai Érseki Hivatalba Rómából, a Nemzetközi Mária Központból. A küldeményben igény fogalmazódott meg, miszerint a Kalocsai Főegyházmegye vezetése kérjen jelentéseket az illetékességi területén szolgáló lelkipásztoroktól, hogy közösségeikben miként éltetik tovább Szűz Mária tiszteletét. Az enciklopédikus adatgyűjtés eredményét természetesen publikálni szerették volna, de a politikai változások miatt ez az anyag - az egyházmegye szervezetét ismertető sematizmus kéziratához hasonlóan – végül fiókban maradt. 66 év elmúltán, az egykori adatgyűjtésekből szerkesztett forráskiadványt tarthatnak kezükben a publikáció iránt érdeklődők, amelyben az egyes plébániák történeti-statisztikai adatai keretet és kiegészítő hátteret adnak a Mária-tiszteletről írt jelentések szövegéhez. A kötetet közelmúltban készült, gazdag képanyag teszi szemléletessé, a tájékozódást és a további kutatásokat a bevezető tanulmányon kívül Mária-naptár, művészettörténeti áttekintés, részletes képjegyzék és bibliográfia is segíti - hangzott el a bevezetőben.

Az előadáson kiderült továbbá, hogy a Kalocsai Főegyházmegye 14 templomát szentelték fel Szűz Mária tiszteletére még a 18. században. A Szűzanya iránti nagyrabecsülést régi hagyományok is éltetik, mint például Szűz Mária szombatja, melynek része volt a délutáni és esti ájtatosság, litánia, böjt, munkaszünet, és mécsesek gyújtása.

Búcsújárások indultak az alábbi három egyházmegyei kegyhelyre: Baja-Vodica-Máriakönnye, Hajós, Doroszló. Az 1920-as évek előtt gyalogosan vagy szekérrel, utána mindinkább vonattal érkeztek a zarándoklaton résztvevő családok, kisebb-nagyobb csoportok.

Az írás temérdek Mária ábrázolásról ad számot a főegyházmegye területén, faliképek, festmények, szobrok, ötvöstárgyak, üvegablakok formájában.

Példának okáért Hajóson 15. századi késő gótikus kegyszobor, Dávodon a „Lourdes-i Boldogasszony kultusza”, Császártöltésen, Jánoshalmán, Hajóson, Katymáron úgynevezett „hordozható” Mária-szobrok lelhetők fel, melyek felajánlásokból származnak.

Oltárképi ábrázolásokból sincs hiány a Kalocsai Főegyházmegye területén: ilyenek az „Angyali üdvözlet” Kalocsán; a „Napba öltözött asszony”, illetve a „Szűzanya vérkép”, valamint „Szent Anna tanítja a gyermek Máriát” Baján, valamint a „Mindenszentek” Sükösdön.

A legtöbb katolikus templomot freskók díszítik, mint például „Szűz Mária a magyar szentek körében” Hajóson, „Jézus születése” Csengődön, és még hosszasan sorolhatnánk tovább.

A plébánosok által leadott jelentések 1951-es összegzése megállapította, hogy „A Kalocsai Főegyházmegyében Szűz Mária tisztelete nagyon erős a nép lelkében.”

Napjainkban is érdemes lenne hasonló felmérést készíteni. Vajon mi derülne ki belőle? - tette fel a költői kérdést végezetül Kothencz Kelemen.

Hirdetés
A szervezetet a
Magyar Élelmiszerbank Egyesület támogatjahirdetés
hirdetés PDF letöltése PDF letöltése PDF letöltése hirdetés hirdetés hirdetés hirdetés hirdetés hirdetés hirdetés hirdetés hirdetés hirdetés hirdetés