Kezdőlap
YouTube
Facebook
RSS csatorna
E-mail küldése

Szegények Akadémiája – Barangolás a szikesek birodalmában

| Feltöltve: | Tódor Norbert | Rövid link: http://wojtyla.hu/s_!news/i__94/i__29588
A Duna-Tisza közén fekvő nemzeti parkunk homokpusztái, szikes tavai, láp- és mocsárrétjei, a Tisza holtágai és ártéri erdői számos természeti ritkaságot rejtenek, melyek csak itt láthatók. Ezek közé sorolható Mikla-puszta és Böddi-szék is – derült ki egyebek mellett Tóth Endre, a Kiskunsági Nemzeti Park ökoturisztikai referense és munkatársa, Kovács Sándor előadásából a Wojtyla Barátság Központban. (Fotók: Mátyus István)

Miklapuszta a Solti-síkság és a Kalocsai-Sárköz határán fekvő nagy kiterjedésű szikes puszta. 1993-ban Tájvédelmi Körzetként országos védettséget kapott, 1996-ban lett a Kiskunsági Nemzeti Park része. A védett terület kiterjedése 6241 hektár.

A jelenleg védelmet élvező szikesek főleg a Duna szabályozása után alakultak ki, mivel a talajvíz mozgása megváltozott. Az erősen szikes – nyáron a sókiválástól vakítóan fehér, alacsony fekvésű térszintek között magasabb felszíneket, úgynevezett padkákat találunk. Méretük a néhány száz négyzetmétertől a négyzetkilométeresig változhat. Jellemzőjük hogy igen meredek parttal, sokszor egy méterre is kiemelkednek környezetükből. A szikes talajok és e jól fejlett szikpadkák jelentik a védett terület talajtani és geomorfológiai értékét.

A változatos mikrodomborzat hatására erősen mozaikos élőhelyek alakultak ki. A valamikori állandó vizű mocsarak helyén magas sótartalmú, erősen lúgos vízzel borított szikes mocsarak jellemzők, amik igen fajszegények. A legmélyebb részeken a nád alkot zárt állományokat. A sekélyebb vizekben a zsióka jellemző, amit szikes rétek határolnak. A vakszikes felszíneken főleg a pozsgás zsázsa, a sziki sóballa, a bajuszpászit, a bárányparéj és a sziki őszirózsa él meg.

A magasabb hátakat egykoron fajgazdag alföldi sztyepprétek és erdős-sztyepp foltok borították. A fakivágás és legeltetés alapjaiban változtatta meg a növényzet összetételét. Az eredeti vegetációnak csak néhány foltja élte túl az intenzív tájhasználatot. Az alföldi sztyepprét fajai közül a barázdált csenkesz mellett a sárga virágú aranyfürt, a szeplőlapu, és a koloncos legyezőfű színesíti a tájat. A tölgyesek egykori jelenlétének bizonyítékai a tollas szálkaperje és a buglyos kocsord.

A Magyar Madártani Egyesület feltáró munkájának eredményeként Miklapuszta madárvilágáról sokat tudunk. Itt már kora tavasszal megindul az élet. Miután a puszta téli vendégei – a nagy őrgébics és a kékes rétihéja – visszatérnek északi költőterületeikre, délről megérkeznek a tavasz első hírnökei, a bíbicek. A szikes láposok tavaszi vizein nagy számban pihennek meg az északra vonuló pajzsos cankó csapatai mellett a füstös cankók, a nagypólingok is. Nagy csapatokban pihennek és táplálkoznak itt az észak felé vonuló nagylilikek, vetési ludak és nyári ludak csapatai. Ha a vizek elég nagy kiterjedésűek, és tavasz közepére nem száradnak ki, akkor költ itt a gulipán. De a puszta nem csak a parti madarak jellegzetes hangjától zajos.  A hangos madárcsapatok mellett két, nehezen megfigyelhető madár az ugartyúk és a széki lile jelenléte adja meg a puszta igazi madártani értékét. Ma már mindkét faj igen ritka, nemcsak Magyarországon, de egész Európában!

Valamikor a pusztába ékelődő nádasok gémtelepeket is rejtettek.  A gémek ma már csak táplálkozni járnak a tocsogókra, a szikes gyepekre. A kis kiterjedésű nádasokban ma is fészkel a barna rétihéja, mely jellegzetes vitorlázó röptével keresi főleg békákból, madarakból álló táplálékát a vizenyős területek felett. Alkonyattájt mély búgó hangja árulja el a nehezen észrevehető bölömbika jelenlétét.

Mivel a védett területen nincsenek erdők, csak olyan ragadozó madarak tudnak itt költeni, amik megelégszenek a szarkák és varjak elhagyott fészkével. Ilyen a ritka kékvércse és a kerecsensólyom, vagy a gyakoribb vörös vércse. De látták itt már a hazánkban ritka átvonulóként ismert pusztai ölyvet is. A puszta téli ragadozó madár vendége a gatyásölyv, és a nyilalló röptű kis sólyom (Falco columbarius). Az erdei fülesbagoly is a varjúfélék elhagyott fészkeiben rakja le tojásait. Míg a fülesbaglyok tápláléka főleg pockokból áll, addig a kerecsensólyom előszeretettel zsákmányolja az ürgét, a puszták jellegzetes védett rágcsálóját.

A Miklai tájat sok halastó tarkítja. A náddal borított tópartok jó élőhelyei lehetnek a vízimadaraknak, de azzal, hogy elvezetik a felszíni vizeket, tovább száríthatják a pusztát. Miklapuszta a környező védett természeti területekkel egységes „zöld folyosót” alkot az északról délre vonuló madártömegek számára.  

Mivel a terület jelentős része az Állampusztai Mezőgazdasági és Kereskedelmi Kft. tulajdona, ráadásul a Csornapusztai lőtér védőzónájába esik, kizárólag szakvezetővel látogatható. A közelben levő Szelidi-tó Természetvédelmi Terület viszont igen kedvelt kirándulóhely.

A Böddi-szék és tágabb vízgyűjtő területeként számon tartott, a természetes élőhelyeket tekintve szikes tavi, szikes mocsári, szikes pusztai és löszpusztai növényzettel jellemezhető élőhely-együttesek mozaikos hálózata 2345 hektáron terül el. A Böddi-szék a Felső-Kiskunsági szikes tavak láncolatának délnyugati tagja, Bács-Kiskun megyében, Dunatetétlen község határában található.

Országos jelentőségű védett természeti terület, a Natura 2000 hálózat része. Igen jelentős vízi- és partimadár élőhelynek tekinthető a Kárpát-medencében, így a szikes tóláncolat tagjaként szerepel a nemzetközi jelentőségű vadvizek, különös tekintettel a vízimadarak élőhelyeinek védelmére hívatott Ramsari egyezmény listáján. 

A Böddi-szék nyílt, fehér vizű szikes tó. Valamikori egységes medrét az V. számú, ún. Sós-éri csatorna és e csatornából kiágazó vízelvezető árkok szabdalják fel. A tagolt mederrészeken mocsári növényzet kezdett terjedni, mára pedig egyes mederrészek lefűződtek és növényzetük jelentősen átalakult. A szikes tavak és a környező szikes pusztai élőhelyek jellemző növény és állatfajai ezeken a területeken visszaszorultak – tudhatták meg az érdeklődők a beszámolóból.

Hirdetés
A szervezetet a
Magyar Élelmiszerbank Egyesület támogatjahirdetés
PDF letöltése PDF letöltése PDF letöltése PDF letöltése PDF letöltése hirdetés hirdetés hirdetés hirdetés hirdetés hirdetés hirdetés hirdetés hirdetés hirdetés hirdetés hirdetés hirdetés hirdetés hirdetés hirdetés hirdetés