Kezdőlap
Kecskemét: 5 C°,
7.56 km/hDéli szél, gyengén felhős
13
5
YouTube
Facebook
RSS csatorna
E-mail küldése

„Vezetőként embernek maradni”

| Feltöltve: | Tódor Norbert | Rövid link: http://wojtyla.hu/s_!news/i__52/i__27174
Kiss Árpád a kecskeméti nyomdászat egyik ikonikus alakja. A Petőfi Nyomda egykori termelési osztályvezetőjével, a Szilády-üzem későbbi első emberével nyugdíjba vonulása óta is örömmel futnak össze az utcán volt beosztottai. Árpi bácsi – ahogyan ismerősei szólítják – 2009-ig vett részt aktívan Kecskemét nyomdaiparában, de „civilben” utána is mindig talált magának építő jellegű elfoglaltságot. Most például úgy tervezi, a Wojtyla Barátság Központ nyugdíjas klubjában fog alkalmanként muzsikálni egyik zenésztársával. (Fotó: Mátyus István)

– Tanulóéveim 1959-ben kezdődtek a gyomai Kner Nyomdában, ahol kéziszedőként „szabadultam” 1961-ben, majd nyolc éven keresztül „kóstolgattam” a kalkuláció, gyártáselőkészítés és programozás tudományát, végül 1969. szeptember 30-án termelésirányító beosztásban hagytam el a Kner Nyomdát – adott ízelítőt pályafutása kezdetéből.

Azt is elmondta, merre vezetett útja a gyomai évek után.

– Karrierem 1969. október 1-től a kecskeméti Petőfi Nyomdában folytatódott, ahol Ablaka István volt az igazgató. ’71-ig gyártáselőkészítőként foglalkoztattak, majd utána három és fél évig a szedőterem üzemvezetője voltam. Máig jól emlékszem az előttem álló akkori kihívásokra, amelyek közül kiemelkedett a normál betűmagasságra átállás, az új telephelyre költözés párhuzamosan folyó termelés mellett, továbbá az akkoriban országosan egyedülállónak számító fényszedő rendszer beüzemelése az új nyomdában.

1974 és 1992 között a hagyományos profil – napilapok, folyóiratok, könyvek, prospektusok, reklámanyagok, ügyviteli és kereskedelmi nyomtatványok – területén termelési osztályvezetőként vett részt a közös munkában. Kinevezésénél korábbi szakmai tapasztalatai játszottak döntő szerepet, mert „megvoltak az alapok, amiket még Gyomán, különféle munkaterületeken szereztem”.

1992-ben az egész hagyományos profilt gépekkel, személyzettel együtt áthelyezték a közeli Szilády-üzembe, a Petőfi Nyomda központi egységében ettől kezdődően már csak csomagolóanyagokat, címkéket gyártottak.

– A Sziládyban üzemvezetői kinevezéssel a zsebemben sokkal nagyobb önállósággal dolgozhattam a korábbiakhoz képest. Üzleti partnereket kutattam fel, megrendeléseket gyűjtöttem, továbbá a gyártás, termelésirányítás, valamint a késztermékek kiszállítása is az én koordinálásommal történt, tehát komplex feladatokat láttam el. Hozzá kell tennem: kiválóan képzett, elszánt, tettre kész irányítók, munkatársak nélkül nem boldogultam volna.

Árpi bácsi kétszer vállalati, három alkalommal pedig miniszteri Kiváló Dolgozó kitüntetésben részesült, emellett három Szilády-díjjal büszkélkedhet.

– Vezetőként embernek maradni, ez volt a mottóm felettesként. Úgy érzem, fogékony voltam a dolgozók problémái iránt, de közben természetesen rendet kellett tartanom. Fontosnak éreztem a jó munkatársi légkör megvalósítását. Úgy vélem, ha egy főnök emberségesen bánik a beosztottaival, az később sokszorosan „megtérül”. Egy vezető ne szégyelljen szakmai tanácsot kérni a reá bízottaktól, ettől még nem lesz kevesebb. Előzetesen mindig begyűjtöttem a véleményeket, utána határozott végrehajtás következett.

A nyomdaipari szakember 1999-ben vonult nyugdíjba, emellett tíz évig egyéni vállalkozóként, mint nyomdai ügynök tevékenykedett; kereskedelmi partnereket közvetített, legyártatta a megrendelt termékeket, végül (számla kíséretében) átadta azokat megbízóinak. Első ügyfele a Kecskeméti Lapok volt, amelyet akkortájt Farkas P. József újságíró irányítása alatt adtak ki. Egészen 2007-ig, a tulajdonosváltásig üzleti kapcsolatban álltak. Árpi bácsi 2009-ben fejezte be végleg aktív pályafutását.

– Ismeretségünk Farkas úrral tehát nem éppen új keletű. Ő azóta megalapította a Wojtyla Házat, amelyet éppúgy kiválóan működtet, mint annak idején a Kecskeméti Lapok szerkesztőségét – nyilatkozta a veterán nyomdász a Wojtyla Központban, ahová azért tért be, hogy bejelentse: alkalomadtán a népkonyha nyugdíjas klubjában szeretne muzsikálni gépmester foglalkozású zenésztársával; ő szintetizátoron és tangóharmonikán játszik, „kollégája” basszusgitáron.

Hirdetés
A szervezetet a
Magyar Élelmiszerbank Egyesület támogatjahirdetés
hirdetés PDF letöltése PDF letöltése PDF letöltése hirdetés hirdetés hirdetés hirdetés hirdetés hirdetés hirdetés hirdetés hirdetés hirdetés hirdetés