Stanislaw Dziwisz krakkói bíboros érsek, II. János Pál egykori személyi titkára 70. születésnapja alkalmából a dél-lengyelországi város díszpolgára lett. A kitüntetést április 22-én adták át – miként az indoklásban szerepel – a „jóakarat és az ökumenikus párbeszéd nagykövetének".

Tudjuk, hogy az Úr szándékai kifürkészhetetlenek, utjai ismeretlenek a földhözragadt emberek előtt. Azt tesz amit akar, úgy alakítja életünket ahogy akarja. A hitünk azonban azt is sugallja és kínálja eleven bizonyságul: hogy az Isten szeretet; hogy érdemes hozzá imádkozni, Őt kérni. Viszont a személyes és intézményes anyagi áldozat is fontos lehet; esetenként fölér az imával. Most mindkettőre szükség van, szükségünk van – égetően! Igen beteg egy, a Porta/Szenteste köréhez tartozó, kedves barátunk, munkatársunk, a Charitas Radió egyik alapítója, B. Laci. Anyukája így ír: „Kérlek Benneteket, hogy segítsetek Laci fiam....

Kedves Testvéreim! Nagyon szép élményben volt részem Szászvároson. A kedves kilencvenegy éves Antal atya megfogta a kezemet és kivitt a kertbe, egy virágzó cseresznye fához, és mosolyogva arra kért, hogy fényképezzem le ezt a fát. Kérdően ránéztem,ö meg huncutul azt mondta, hogy lám még nyolcvanhét évesen sem fölösleges kimenni a piacra, gyümölcsfát vásárolni és elültetni, mert ugye milyen szép?

Negyven évvel ezelőtt, 1969 márciusában jelent meg a Bács-Kiskun megyei Forrás folyóirat első száma, amely több más vidéki lap mellett a központi és a helyi értékek viszonyának újrafogalmazását, a valóságábrázolást tűzte ki célul – sokszor a hatalom ellenállásába ütközve. Számvetésre kértük a folyóirat főszerkesztőjét, Füzi László József Attila-díjas irodalomtörténészt, esszéírót.

Resurrectio Domini, spes nostra – az Úr föltámadása a mi reménységünk” E szavakkal köszöntötte a Szentatya húsvétvasárnap a Szent Péter téren összegyűlt híveket, valamint a televíziók és rádiók előtt ülőket. Ünnepi beszédét követően a Szentatya 63 nyelven köszöntötte a világ népeit, köztük magyar nyelven is – „Krisztus feltámadt, alleluja!” –, majd Urbi et Orbi áldást adott a városra és az egész világra. XVI. Benedek pápa beszédét, a Magyar Kurir nyomán, szeretettel adjuk közre teljes terjedelmében.

2009. április 20-án, hétfőn, 17 órakor Böjte Csaba ferences atya mond szentmisét a kecskeméti Piarista Templomban. Ezt követi majd 19 órától, az Erdei Ferenc Kulturális és Konferencia Központban a dévai gyermekeket segíteni hívatott jótékonysági est, melynek fővédnöke dr. Zombor Gábor, Kecskemét Megyei Jogú Város polgármestere. A rendezők minden segíteni vágyó érdeklődőt nagy szeretettel várnak.

A Porta Egyesület Katolikus Munkacsoportja nagy szeretettel köszönti minden kedves partnerét, tagját, támogatóját a 2009-es HÚSVÉT alkalmával. Kisebb nagyobb zarárndokcsapataink az ünnepekben több településen - Tihanyban, Keszthelyen, Bakonybélen, Alpáron, Budapesten, Bodajkon - vendégeskedtek szerzetesi központokban, lelkigyakorlatos házakban, búcsújáró helyeken. Készültek a kereszténység legnagyobb ünnepére; illetve részt vettek a nagyhét liturgiáin. Osztozzunk a jóhírben, a közös örömben a Tisztelt Olvasókkal! Halleluja! Szeretettel ajánljuk Aranyszájú Szent János, Konstantinápoly érsekének hittanító beszédét Krisztus Istenünk dicsőséges és üdvösséges feltámadásának szent és fénythozó napján.

Nagyszombaton az Egyház Krisztus sírjánál időzik, szenvedéséről és haláláról elmélkedik. Ese, húsvét vigíliájával érkezik el a Katolikus Egyház legnagyobb ünnepe, a húsvét, amely a kereszténység legnagyobb örömhírét hirdeti: Jézus feltámadt halottaiból, hogy minden egyes embert megváltson bűneitől.

Nagypénteken Jézus kereszthalálának és sírba tételének emléknapját üli a kereszténység. A Katolikus Egyház legmélyebb gyászát egész napos szigorú böjtöléssel fejezi ki, valamint azzal, hogy ezen a napon nem szolgáltat ki ünnepélyesen szentségeket, s nem mutat be szentmiseáldozatot.

Kékesdnek 483 esztendő után újra temploma lesz. – olvashattuk a csütörtöki Népszabadságban, Ungár Tamás tudósításában - A baranyai falunak egy civil szervezet ígért segítséget a hat éve épülő templom befejezéséhez. A 208 lelkes Kékesd hívői havonta egyszer a baranyai település faluházában miséznek. A községnek ugyanis 1526. óta nincs temploma: akkor a mohácsi csatamezőről hazafelé tartó törökök rombolták le a falu kápolnáját.