Stanisław Gądecki érsek, a lengyel püspöki konferencia elnöke a testület nevében azzal a kéréssel fordult Ferenc pápához, hogy Szent II. János Pált avassa egyházdoktorrá és nyilvánítsa Európa védőszentjévé.
A tél beköszönte előtt, a karácsonyi ünnepek közeledtére is tekintettel a Wojtyla Barátság Központ és a Porta Egyesület aktivistái körbejárták Kecskemét legismertebb szakrális emlékeit és megtisztították környezetüket a lehullott falevelektől, az „odatévedt” hulladékoktól, lerakódott szennyeződésektől. A Mezei utcai, Belső-Szegedi úti, köztemetői Krisztus-kereszteket, valamint a Szentháromság temetőben Révész István tábori püspök, egykori kecskeméti plébános nyughelyét immáron eredeti pompájában láthatják az arra járók.
A lengyel egyház október 13-án ünnepelte a pápa napját, amelyet 2000 óta minden évben megrendez az Új Évezred Műve Alapítvány, hogy megerősítse Szent II. János Pál pápaságának emlékezetét. Az idei ünnepen megkezdődött az a jubileumi év, amely során Karol Wojtyła születésének 2020. május 18-i századik évfordulójáról emlékeznek meg.
Karol Wojtyla krakkói érseket, lengyel bíborost 1978. október 16-án választották pápává. Október 22-én a római Szent Péter-bazilika előtti téren mutatta be székfoglaló szentmiséjét, melyen 117 bíborossal karöltve és mintegy negyedmillió emberrel imádkozott együtt. Ennek emlékére koszorút helyeztek el a Wojtyla Barátság Központ gondozottjai a népkonyha előtt elhelyezett pápai szobornál. A megemlékezésen több tucatnyi nehézsorsú ember tette tiszteletét. (Fotók: Tódor Norbert)
Minderről dr. Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek számolt be Farkas P. József újságírónak, aki Kalocsán kérdezte a főegyházmegye első emberét. Az alábbiakban részleteket közlünk a riportból.
A fővárosi Szent István Bazilikába, majd a Magyarországi Lengyel Katolikusok Szent Adalbert Egyesületének székhelyére és templomába, a kőbányai Óhegy utcába vezetett útja mintegy hatvan kecskeméti nyugdíjasklub-tagnak október 17-én, a Wojtyla Barátság Központ és a Porta Egyesület közös szervezésében. (Folytatás a képek után, fotók: Tódor Norbert)
Ziegler Németh Ferenc festőművész, 2019. október 6-12. között, immáron kilencedik alkalommal szervezte meg, az egyre nagyobb népszerűségnek örvendő Őszi Izsáki Képzőművészeti Alkotótábort. Az ott készült képek október végéig, az izsáki művelődési házban tekinthetők meg.
Október második hetében immár kilencedik alkalommal rendezték meg az Őszi Izsáki Képzőművészeti Alkotótábor. A tábor bázisa idén is a Vino Étterem és Panzió volt, ahol szívesen látták ez alkalommal is azokat az érdeklődőket, akik szerettek volna bepillantást nyerni a műalkotások születésének világába, illetve a tábor életébe. Az idén tizenegy alkotó érkezett az ország különböző részeiről – sőt a határainkon túlról is – Izsákra: Blazán Vladimir, Biri Ildikó, Boros Andrea, Gróf Zoltán, Harsányi Zsuzsanna, Kalas András, Mráz János, Moldován Zsolt, Pósa Ede, Tarcsay Béla, Vincze László, akik a házigazda Ziegler Németh Ferenccel kiegészülve töltöttek együtt egy munkában gazdag hetet a sárfehér hazájában.
A neves lengyel orgonista, Marek Stefański október 4-én ingyenes orgonaestet tartott a kecskeméti Nagytemplomban. Az eseményt megelőzően Farkas P. József, a Wojtyla Barátság Központ alapító-igazgatója látta vendégül a népkonyha épületében. A lengyel-magyar barátság ápolásának helyi úttörője elkísérte vendégét a Zwack Kecskeméti Pálinkamanufaktúra telephelyére is, ahol gyárlátogatáson vett részt a nemzetközi zenei élet jeles személyisége.
A nagykőrösi rehabilitációs szakkórházban tevékenykedő ifjú gyógytornász, kisgyermekes édesanya nem először bűvölte el nyugalmat árasztó, bársonyos hangjával a Wojtyla Barátság Központ gondozottjait. Arról nem is szólva, hogy gitárjátéka újfent magával ragadta a népkonyha szegényeit. Széles repertoárból léleksimogató keresztény énekek hangoztak el Enikő előadásában, akihez idővel daloskedvű hallgatósága úgyszintén csatlakozott, aktív közreműködőként. Végül csütörtök délelőtt tizennégy, jobb sorsra érdemes embertársunk ajkán szállt az ének egyidejűleg, mindannyiuk közös lelki épülésére. (Fotók: Mátyus István – archív)