„Mit mondana nekünk ma Szent II. János Pál? Milyen üzenettel fordulna honfitársaihoz 2020 májusában, ebben a mindannyiunk számára nehéz időben, amikor a koronavírus-járvány ellen küzdünk?” A Lengyel Püspöki Konferencia ezeket a kérdéseket teszi fel levelében, amelyet május 17-én, vasárnap, a néhai egyházfő születése 100. évfordulójának vigíliáján olvasnak fel a templomokban.

A boldoggá avatás egyházmegyei szakaszát követően, a Szeged-Csanádi Egyházmegye már korábban elkészíttette azt a hivatalos dokumentumot, amely tartalmazza Bálint Sándor életrajzát, valamint életére, erényeire és az életszentségére vonatkozó tanúvallomásokat. A szegedi professzor boldoggá avatásának Positióját május 8-án fogadta be a Szentek Ügyeinek Kongregációja.

Május 18-án ünnepeljük Szent II. János Pál pápa születésének centenáriumát. A következő hetekben arra hívjuk olvasóinkat, hogy a mostani rendkívüli, bezárt helyzetből adódó időben olvassuk el, fedezzük fel újra a szent pápa enciklikáit. Készüljünk így, együtt a centenáriumra! Görföl Tibor teológus, egyetemi tanár, a Vigilia folyóirat főszerkesztője ismertetőit adjuk közre.

Hétfő délután kaptuk a szörnyű hírt: 64 éves korában elhunyt Király László György, közgazdász, adótanácsadó, az (egykori) APEH volt elnöke, a Corvinus Egyetem címzetes docense Kecskemét kulturális életének egyik meghatározó szereplője.

Csacsietetéssel kívánta felhívni a figyelmet a Kecskeméti Vadaskert állatainak örökbefogadására a Wojtyla Barátság Központot tizenöt éve létrehozó és működtető Farkas házaspár: Farkas P. József alapító-igazgató, valamint Farkasné Pásztor Jolán, a szociális intézmény társalapítója. (Fotók: Tódor Norbert)

Magyarország apostoli nunciusát kérdeztük arról, hogyan éli meg szolgálatát, hitét a koronavírus-járvány idején és mit tanácsol a híveknek, hogyan éljék meg hittel és reménnyel ezt az időt.

Göcs László oktató, a Neumann János Egyetem Informatikai Irodájának vezetője a hirtelen nyakba szakadt távoktatásról, a gyors átállásról, az oktatól és a hallgatók támogatásáról, a nehézségekről, problémákról, azok megoldásáról.

Tizenöt éves a kecskeméti Karol Wojtyla Barátság Központ. A népkonyhán eleinte ötven rászorulónak adtak ebédet, ma már csaknem százötvenen járnak oda az év minden napján. A koronavírus-járvány „felborította” a megszokott napirendet, de az ételosztást nem függesztették fel. (Szerző: Borzák Tibor, szabadfold.hu, 2020. május 06., fotók: Újvári Sándor)

Újra ellopták a Wojtyla Barátság Központ előkertjéből az árvácskákat. Ez idén már a második alkalom, a térfigyelő kameráknak köszönhetően hamar kiderült, kik állnak a pusztítás hátterében. Az egyik tolvaj korábban élt a Wojtyla Ház vendégszeretetével. (Fotók: Mátyus István)

A Wojtyla Barátság Központ munkatársi közössége számos önkéntes közreműködésével immáron második hónapja „tartja a frontot” a népkonyha Egressy utcai épületében, nyíltan dacolva az újfajta koronavírus által előidézett életveszéllyel. Fáradhatatlanul teljesítik missziói küldetésüket, melyet a Mindenható Isten akaratából Szent II. János Pál pápa bízott rájuk a Szentlélek sugalma által. Legfőképpen a találókonyhában és a főbejáratnál végzik nemes szolgálatukat, melyhez a Megváltó Jézus Krisztusba vetett hitük, meg sok-sok fohász ad erőt, egészséget, elszántságot, bölcsességet. Jómaguk is tisztában vannak ama ténnyel, hogy mindennapi foglalatosságuk súlyos kockázatot rejt, hisz a reájuk bízatottak között szintén akadhatnak fertőzöttek, mert bizony a tisztálkodás lehetősége nem feltétlenül adatik meg mindenkinek. A kollégák többsége közmunkásként kénytelen tengetni életét, fillérekből egyensúlyozva lét és nemlét határán, ám ők mégis „ott vannak a szeren”, ha a szegények kenyere a tét. Jóságos szívvel teszik az ételt a testükben-lelkükben meggyötörtek böjtös asztalára, oly gyakran maguknak sem jut több és más. Ha pedig betér az utcáról egy sorsa üldözött, akit fojtogat a szükség, inkább sajátjukat adják oda, minthogy éhen-szomjan távozzon az oltalomért kiáltó rászorult. Mindezt pedig úgy hívják, szeretet! Mert „Az Isten szeretet, és aki kitart a szeretetben, az az Istenben marad, s az Isten is benne marad.” (1Jn 4,16)