Az önkéntesség kiemelt szerepet kap 2011-ben
Egy 2010 májusában készített Eurobarometer tanulmány szerint tízből három európai saját bevallása szerint aktívan vállal önkéntes munkát. A Bizottság becslései alapján az önkéntesség 0,5-5% között járul hozzá az EU GDP-jéhez, míg majdnem 100 millió felnőtt vesz részt valamilyen önkéntes munkában Európában.
A gazdasági válság idején az Európai Unió számára kiemelten fontos az önkéntesség értékének elismerése. Az Önkéntesség Európai Éve "alacsony befektetést igénylő és magas megtérüléssel járó stratégia, amely gyorsítja az európai gazdaság felépülését (a válságból)", mondta el Marian Harkin ír európai parlamenti képviselő asszony a program hivatalos bejelentésekor, és úgy vélekedett, hogy az "önkéntességet nemcsak társadalmi értékként, hanem hatékony és fenntartható fejlődési stratégiaként kell szemlélnie Európának".
A Bizottság a vállalatok, a munkáltatók számára is értékessé kívánja tenni az önkéntességet. "Az év során a vállalkozásokhoz is szólunk. A társadalmi elkötelezettség jól mutat egy önéletrajzban és ki akarjuk emelni az önkéntesség értékét a munkáltatók számára is" - mondta el Viviane Reding, a jogérvényesülésért, az alapvető jogokért és az uniós polgárságért felelős uniós biztos. Továbbá úgy vélik, hogy az önkéntesség révén az emberek új ismeretekre tehetnek szert, tökéletesíthetik szaktudásukat, kiszélesíthetik társadalmi kapcsolataikat, aminek köszönhetően gyakran új és jobb álláslehetőségekhez juthatnak. Emellett az önkéntesség utat jelenthet az aktív elfoglaltsághoz a munkanélküliség időszakaiban, segíthet gazdagítani a munkakeresői profilt és megkönnyítheti a munkaerő-piaci visszailleszkedést - mindez a gazdasági válság időszakában különösen fontos lehet a társadalomnak.
Az Unió tagállamainak önkéntességgel kapcsolatos hagyományai, felfogása, kultúrája igen eltérő, ezért az önkéntes munkát végzők százalékos aránya is országonként változik. A Bizottság által meghatározottak alapján "nagyon magas" (40%) arányokkal rendelkezik Ausztria, Hollandia, Szlovénia és Nagy-Britannia, azonban Bulgária, Görögország, Olaszország és Lettország lakosságának kevesebb, mint 10%-a vállal önkéntes tevékenységet. Hasonló mondható el a jogszabályi háttérről is, hiszen jelenleg 12 tagállam rendelkezik kifejezetten az önkéntességhez kapcsolódó jogszabályokkal, másik 12 csupán tágabb, általános jogszabályi keretben kezeli azt, a fennmaradó 3 pedig jelenleg dolgozza ki az erre vonatkozó részletesebb szabályozását.
Az Önkéntesség Európai Éve a tervek szerint segít majd csökkenteni az unión belüli önkéntes tevékenység előtt álló akadályokat, erősíti az önkéntes szervezeteket, javítja az önkéntesség minőségét, elismeri és jutalmazza az önkéntes tevékenységeket, valamint növeli a tudatosságot az önkéntesség értékével és fontosságával kapcsolatosan. Ez azért is fontos az Uniónak, mert ahogy Viviane Reding fogalmazott,"az önkéntesség erősíti európai alapértékeinket – a szolidaritást és a társadalmi kohéziót."
Ennek elérése érdekében a Bizottság ösztönözni fogja a legjobb gyakorlatok cseréjét az egyes tagállamok hatóságai és önkéntes szervezeti között, valamint kiemelt figyelmet fordít az önkéntesek képzésére, akkreditációjára, illetve a minőség biztosítására. Ezen túl pedig támogatja az európai szintű hálózati kezdeményezéseket az önkéntes szervezetek és a vállalkozások közötti határon átnyúló cserék ösztönzésével.
Az európai döntéshozók úgy látják, hogy az európai polgárok társadalmi szerepvállalásra való ösztönzése leghatékonyabban a sporton keresztül valósulhat meg (EurActiv 15/11/10). Ezt alátámasztja egy másik Eurobarometer felmérés, amely kimutatta, hogy a sport és a szabadban végzett tevékenységeket gyakorló klubok vonzzák a legnagyobb arányban az önkénteseket (34%), amelyet az oktatás, művészet, zene vagy kulturális tevékenységgel foglalkozó szervezetek (22%) követnek. Ezeknél kevesebb a segélyszervezeteket (17%), valamint a vallási szervezeteket (16%) önkéntes munkával támogatók aránya.
Magyarországon az Önkéntes Központ Alapítvány legutóbbi, 2004-es felmérése szerint (Czike Klára - Kuti Éva: Lakossági adományok és önkéntes tevékenységek; Nonprofit Kutatócsoport Egyesület, Önkéntes Központ Alapítvány, 2005) a magyar lakosság 40 százaléka (mintegy 3,5 millió fő) kapcsolódott be valamilyen önkéntes tevékenységbe. A legtöbbet a lakóhelyi, települési segítségnyújtás, hivatalos ügyek intézése, illetve a szociális, egészségügyi, művelődési területen tevékenykedő szervezetek segítése területén végezték, ugyanakkor legszívesebben a gyermekek számára nyújtanak támogatást, de magas a fogyatékosokat támogató, illetve az idős emberek számára végzett önkéntes tevékenység is.
2010. december 5-én, az Önkéntesség Nemzetközi Napján tartott sajtótájékoztatón Győri Enikő EU-ügyekért felelős államtitkár kiemelte, hogy Magyarország tanácsi elnöksége idején kiemelt szerepet kap az önkéntesség, mivel álláspontja szerint "pusztán gazdasági eszközökkel nem lehet megoldani valamennyi problémát, a polgároknak aktívvá, cselekvőképessé kell válniuk, hogy tegyenek saját, illetve közösségük sorsának jobbra fordulásáért." A magyar tanácsi elnökség kiemelt feladatának tekinti, hogy Európában is bemutassák "a nemzetközi összehasonlításban is páratlan és folyamatos önkéntes tevékenységet, amely a magyarországi közösségekre, civil szervezetekre, egyházakra és egyénekre jellemző." - fejtette ki az államtitkár asszony. Az Önkéntesség Európai Éve 2011 programhoz kapcsolódóan számos programot szerveznek magyar helyszínekre.
