Megújuló fejlesztéspolitika
Képgaléria
Gaál József,a Bács-Kiskun Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke a jelenlegi helyzetet és a közeljövő kilátásait néhány adattal szemléltette. Ezekből jól látszik, hogy a 2007-től 2009-ig terjedő időszakban árbevétel tekintetében a dél-alföldi régióban 2008 volt a csúcs, 2009 pedig jelentős visszaesést hozott. Hasonló képet mutat az export árbevétel is. Kecskemét 50 kilométeres körzetében az adatok szerint a kiskunfélegyházi és a szolnoki kistérségben a legkisebb a munkanélküliségi ráta. A ceglédi, dabasi és szentesi kistérség a legjobb, 60 százalék feletti foglalkoztatási aránnyal. A Bács-Kiskun megyei adóbevételek 2009-2010-ben több mint 10 százalékkal csökkentek, míg a felszámolás alatt álló vállalkozások száma csaknem 27 százalékkal növekedett az elmúlt évben.
Mindezek ellenére Gaál József bizakodásának adott hangot. Mint mondta, a jelenlegi kormányban minden eddiginél nagyobb együttműködési készség van. Ennek egyik fontos megnyilvánulása az Új Széchenyi Terv, amelyben nagyon sok módosító, egyszerűsítő javaslat érvényesült a kamara javaslata alapján. Az egyik legnagyobb eredményt a megyei elnök abban látja, hogy most megvalósulni látszik a kamara régi igénye, miszerint a fejlesztési források legalább 50 százalékát a gazdaságba kell fordítani, nem infrastrukturális beruházásokba.
Dr. Parragh László, Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke is elismeréssel szólt a megkezdett, változást elindító folyamatokról, amelyek megítélése szerint közel vannak a kamara véleményéhez. Így például jelentős átalakítás történt az adórendszerben és az uniós források tekintetében, megkezdődött az oktatásügy és a közigazgatás átalakítása. Parragh László adatokkal támasztotta alá, hogy Magyarország eladósodottsága a környező országokhoz mérten is magas. Elmondta, hogy a GDP 4,5 százalékát költjük egy költségvetésben kamat teher csökkentésére, vagyis többet, mint amit egészségügyi ellátásra fordítunk. Kamatrésben, energia árakban és még számos tekintetben a legdrágábbak vagyunk a térségben. Márpedig – hangsúlyozta az elnök –, ha egy vállalkozás valamennyi terhe drágább, mint a környezetében lévőké, akkor saját munkaerejét kell leértékelnie, hogy azonos áron tudja a szolgáltatást vagy az árut kínálni.
Petykó Zoltán,a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség elnöke az Új Széchenyi Terv kínálta lehetőségről, a változásokról és azok szükségességéről beszélt a rendezvényen. Elmondta, hogy míg az Új Magyarország Fejlesztési Terv előrejelzéseiben 2008-2009-re 3-4 százalékos GDP növekedést jósoltak, addig 2008-ban 1 százalék alatt maradt, 2009-ben pedig 6 százalékot csökkent a bruttó haza termék. A 2010-re jelzett 4,5 százalékos növekedés helyett pedig, ez a szám alig érte el az 1 százalékot, miközben a munkanélküliség a 2005-ös 7,2 százalékról 11 százalék fölé nőtt tavaly. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv a foglalkoztatást és a növekedést tűzi célul, amihez új gazdaságpolitikára és új társadalompolitikára van szükség – hangsúlyozta az NFÜ elnöke.
A célokról elmondta, hogy meg kell változtatni az operatív programokon belül a lehetőségeinket, az államadósságot csökkenteni, a GDP-t folyamatosan növelni szükséges. Ennek összetevői a foglalkoztatás bővítése, a technológiai innováció, a beruházások erőteljes növekedése és az új piacok megszerzése. A kormány 2014-re elérendő céljai között szerepel a beruházási ráta 17-ről 25 százalékra növelése, az egy százalékos GDP növekedés 4-6 százalékra emelése, továbbá 250-300 munkahely megteremtése az államadósság 82-ről 60-70 százalékra csökkenő mértéke mellett. Az Új Széchenyi Terv kitörési pontjaiként Petykó Zoltán az egészségipart, a zöldgazdaságot, az otthonteremtést, a vállalkozásfejlesztést, az innovációt, a foglalkoztatás növekedését említette. Mint fogalmazott, a gazdaságnövekedés az Új Széchenyi Terven keresztül indul.
A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség azért járja az országot, megismertetve az érdeklődőkkel az Új Széchenyi Terv részleteivel, hogy a begyűjtött észrevételek figyelembevételével tovább tudják javítani a rendszert.
