SZEMÉTügy - vádemelés
Vádat emelt a hulladékgazdálkodás rendjének megsértése miatt 17 magyar gyanúsítottal szemben a Németországból származó és Magyarországon elhelyezett szemét ügyében a kecskeméti ügyészség. A példaértékű eset részleteibe dr. Kopasz Zsolt kecskeméti vezető ügyész avatja be Önöket az Alföldi Napló következő számában.
Az interjú a honlapon is olvasható a következő(belső) oldalon!
- Nem friss a történet, de jól emlékszünk rá. Mikor és hogyan került az illegális szemét hazánkba?
- 2006. májusa és decembere közötti időszakban kb. 3500 tonna, összesen mintegy 180 kamionnyi háztartási hulladékot szállítottak Németországból Magyarországra. A Kiskunmajsai Polgármesteri Hivatal tett elsőként feljelentést a Kiskunhalasi Rendőrkapitányságon, ugyanis a városban és környékén, több száz tonna, illegális eredetű háztartási hulladékot találtak. Ezt követően Bács-Kiskun megyében több helyen, így többek között Kecskeméten is nagy mennyiségű, bálázott szemétre bukkantak. Azért, hogy a nyomozás egy kézben összpontosuljon, a városi kapitányságoktól a Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányság vette át azt. Célszerű volt az is hogy egy ügyészi szerv foglalkozzon a nyomozás felügyeletével és irányításával, ezért került hozzánk -minden helyszínt érintően - ez a bűnügy. A nyomozó hatóság a közel 1 éves nyomozati eljárás alatt igen széles körben folytatta le a bizonyítási eljárást, hallgatott ki tanúkat és szerzett be okirati bizonyítékokat. Már a nyomozás elején felvettük a kapcsolatot a német igazságügyi hatóságokkal, több ügyészséggel, hogy tisztázzuk milyen körülmények között indult el az import hulladék Magyarországra szállítása.
- Mit állapított meg a nyomozás?
- A rendőrség 2007. év végén küldte meg az iratokat vádjavaslattal a városi ügyészségre. A nyomozás során kiderült, hogy Bajorországból és Baden-Württembergből, ezen belül is 4 városból hozták a háztartási hulladékot hazánk területére, Bács-Kiskun, Csongrád, Békés, Fejér Komárom-Esztergom és Pest megyébe, valamint Budapestre, összesen 19 helyszínre. A lerakott anyag kevert háztartási hulladéknak minősült, aminek a behozatalára, szállítására, elhelyezésére, kezelésére hatósági engedélyek szükségesek. Ezekkel az érintettek nem rendelkeztek. A szállítmányok fuvarokmányain és számláin az Európai Unió területén belül szabadon szállítható, ún. "zöldlistás", újra feldolgozható, műanyag hulladék szerepelt, ezekkel a hamis iratokkal jutott a hulladék hazánkba. A bűncselekmény sorozatot természetesen anyagi haszonszerzés motiválta, a vádirat megállapítása szerint a behozott hulladékért tonnánként 80 eurót kaptak a vádlottak. A 17 vádlott közül többen szervezők voltak, akik a kapcsolatot tartották a német terheltekkel, és ők irányították a szemét elhelyezését is. Többen pénzért vállalták, hogy tanyájuk udvarán, szomszédságukban rakják le a szemetet, de került hulladék magánterületre, használaton kívüli hulladéklerakóba, tsz. majorba, illetve laktanyába is. A német terheltekkel szemben az eljárást a német igazságügyi hatóságok folytatják.
- Mi lett a szeméttel?
- A szemétmennyiség kb. felét a német hatóságokkal történt együttműködésnek köszönhetően tavaly nyáron visszaszállították Németországba, a másik része pedig még ott van, ahol 2006-ban lerakták. Úgy tudom az érintett környezetvédelmi hatóságok tárgyalnak a hazánkban maradt illegális hulladék visszajuttatásáról.
- Milyen büntetésre számíthatnak a vádlottak?
- 3 évig terjedő szabadságvesztéssel sújtható ez a bűncselekmény. Az ügyben az ügyészség álláspontja szerint lehetőség van jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi természetű intézkedés alkalmazására is, figyelemmel arra, hogy a szemét beszállítása három gazdasági társaság égisze alatt, azok vezető tisztségviselőinek közreműködésével történt. Ez azt jelentheti - természetesen az ügyészi álláspontot elfogadó bírói döntés esetén -, hogy a cégeket pl. pénzbírsággal lehet sújtani.
- Miben egyedi az eset?
- 2006. novemberétől van arra lehetőség, hogy az ügyészségek közvetlenül az Európai Uniós tagállamban található más társhatósággal, ügyészségekkel felvegyék a kapcsolatot. Ezzel a lehetőséggel most először élhettünk. A német társszervekkel folytatott közös munka segítette és felgyorsította az ügy felgöngyölítését.
- Törvényi szigorítást is fontolgatnak?
- Tapasztalataink alapján a felettes szerveinknél kezdeményezni fogjuk az erre a tényállásra vonatkozó büntetéstétel szigorítását. Jelenleg ugyanis nincs különbség aközött, ha valaki egy talicska szemetet önt ki, vagy tárol illegálisan, vagy 3500 tonna szemét behozatalát segíti.
