Fényszennyezési szmog
Az erős fények ugyanis gátolják a levegő öntisztulását, mivel csökkentik a természetes éjszakai tisztítószernek is mondott, a káros ózontartalmat bizonyos nitrogénvegyületekkel való kölcsönhatásuk révén csökkentő nitrátgyökök hatékonyságát. Harald Stark, az amerikai Óceán- és Atmoszférakutató Intézet (NOAA) vegyésze Las Vegas és Los Angeles levegőjét vizsgálva arra jutott, hogy az éjszakai fények 5 százalékkal növelik a légszennyezettség mértékét. Ez azért sem lebecsülendő, mert számos nagyváros éppen csak néhány százalékkal lépi túl az egészségügyi határértéket.
Bár a nevadai kaszinóváros fényei tízezerszer gyengébbek a napfény erejénél, a kutatók szerint már ez is elegendő ahhoz, hogy tetemesen csökkentse a légkör nitrátgyöktartalmát. A modellszámítások kimutatták, hogy a szóban forgó vegyületek élettartama átlagosan csupán hat óra az erős fényforrások közelében, míg kizárólag holdfényben akár 28 napig is „életképesek”.
A kaliforniai UCLA egyetem légkörvegyésze, Jochen Stotz ugyanakkor egyelőre tudományos hipotézisként kezeli Starkék eredményeit, mondván: a szmog kialakulása olyan bonyolult folyamat, hogy további vizsgálatok szükségesek a fényszennyezés pontos következményeinek megállapításához.
