Szelíd szálakon a Filmszemle díja felé
A 39. Magyar Filmszemle nem várt elismerést hozott a Kecskemétfilm Kft. berkeiben készült Szelíd szálakon című harmincöt perces alkotásnak. A zsűri döntése alapján ugyanis Pócs Judit és Rittgasser István filmje nyerte el a legjobbnak járó díjat tudományos-ismeretterjesztő kategóriában...
A zsűri indoklásának első szava a tárgyanimáció volt, mely a filmszemlén a nyertes alkotás címét rejtő borítékból kihúzott papíron állt. Amikor meghallottuk, már tudtuk, hogy mi nyertünk - idézte fel Rittgasser István a díjátadó pillanatait.
A Szelíd szálakon sikere mögött kilenchónapnyi munka, harminchat forgatási nap, és több mint három hónapos utómunka áll. A film a nemezkészítés fázisait mutatja be, azonban egy hagyományos ismeretterjesztő filmtől teljesen eltérő módon. A történet egészen a kályhától, vagyis jelen esetben a birkától indul. A hazai tájakon megismerkedhetünk a juhok különféle fajtáival és a birkanyírás rejtelmeivel, majd Olaszországban, gyönyörű vidékeken járva megtudhatjuk, hogyan lesz a gyapjúból a nemezelés szép színes alapanyaga.
A játék elindul
Előkerül a szappan, a víz, a locsolókanna, és Judit varázsol. Először szőnyeget készít, majd sálat, aztán kalapokat, végül megmutatja, hogy nemezből az ügyes kezek munkája nyomán akár sárkánygyík is születhet.
Sokszor találkozom azzal, hogy az emberek nem igazán tudják, mi is a nemezelés valójában. Akik ismerik, azok közül is sokan hagyományőrző népművészeti ágnak titulálják. Ez így is van, hiszen ez az egyik legősibb textilkészítési technika, de ezt lehet a mai kor igényeinek megfelelően is használni. Olyan használati tárgyakat, képzőművészeti és iparművészeti alkotásokat is lehet készíteni ezzel a módszerrel, ami nemcsak hatalmas szürke tarisznyát jelent, hanem hordható darabokat is - mondta Pócs Judit.
A játékba a kamera is beszáll, hol a színes gyapjúszálak mögül, hol egy üveglap alól figyeli Judit munkáját. Az animáció segítségével pedig a nemezállatkák sorra életre kelnek az asztalon.
Szerettük volna, ha az oktatófilmes jelleg végigvonul a filmen, de el akartuk kerülni azt, hogy száraz, unalmas legyen. Ezt próbáltuk tompítani a tárgyanimációkkal, amiket Kása Andreas készített, a hangot pedig Kőházy Ferenc, a hangmérnökünk hozta létre hozzá - tudtuk meg Istvántól.
Csapó és tessék
Minden alkotómunka viszonylag meditatív, magunkba fordulós jellegű, ezért furcsa volt, hogy az orromtól tíz centire forog a kamera. Próbáltam nem törődni vele - mesélte Judit, aki bár tizenhat éve nemezeléssel foglalkozik, nem idegen tőle a filmek világa sem. Édesanyja animációs filmrendező a Kecskemétfilmnél, ahol korábban István is dolgozott.
A forgatókönyv bázisát Judit írta, hiszen ő tudta, hogy milyen munkafolyamatokat kell bemutatniuk a filmben. Az érdekes operatőri, vágói feladatok megoldása pedig Istvánra hárult. A filmet a Makám zenéje kíséri végig.
A zenekar hagyományos, ősi népzenei elemekkel dolgozik, de mai modern elemekkel ötvözve. Hasonló dolgot valósítanak meg ők a zenében, mint én a nemezelésben - árulta el Judit.
A fiatalos, lendületes film premierjére a Kecskeméti Animációs Filmfesztiválon került sor, ahol nagy sikert aratott.
A legnagyobb díjat ott kaptuk, mert a stáblista alatt a közönség folyamatosan tapsolt. Majd a lakiteleki Kistérségi és Kisközösségi Televíziók Filmszemléjén különdíjban részesültünk. Meg kellett dolgozni ezért, de megérte, mert olyan lett a film, amilyenre mi megálmodtuk - mondta végezetül István.
(Forrás: kecskenet)
