Kitörési pontok az ifjúsági munkában
Képgaléria
Manapság másról sem hallani, mint a Földünk egészét érintő problémákról. A globális felmelegedés és az égető nyersanyaghiány mellett egyre több szó esik a túlnépesedésről is. Rengeteg gondot fölvető kérdés ez, kezdve azzal, hogy van-e egyáltalán túlnépesedés, vagy ez csak a világ fejlettebb felének az önzéséből fakadó helyzetértékelés, s ha van, melyik kontinens, melyik ország kezdi majd el tudatosan visszafogni népszaporulatát? A népességadatok alapján egyedül Európa - élmezőnyben hazánkkal - lakossága fogyatkozik folyamatosan, magával hozva ennek a ténynek minden gazdasági és társadalmi következményét.
A Kecskeméti Ifjúsági Otthonban IV. Dél-alföldi Regionális Gyermek- és Ifjúsági Együttműködési Fórum és Kiállítás néven - röviden: Déli Regi - mától kezdődően március elsejéig rendezett konferenciát több szervezettel együttműködve a HELPI Ifjúsági Információs és Tanácsadó Iroda. A regionális és helyi ifjúsági munkát nem lehet külön kezelni a világban jelenlévő folyamatoktól. Erre hívta fel a figyelmet előadásával Ditzendy Károly Arisztid, a HROD Emberi Erőforrás és Szervezetfejlesztési Központ ügyvezető igazgatója. A fiatalok gondjait súlyosbítja az önálló életkezdés, a munkába állás és a diákként, valamint hallgatóként eltöltött idő kitolódása, és az ebből fakadó, egyre nagyobb méreteket öltő ifjúsági munkanélküliség. A felnövekvő nemzedék nem elhanyagolható részének reális társadalomképe torzult, a demokráciában csalódott és környezetére nézve közömbös. Ahhoz, hogy megtalálja a társadalom ebben a kérdésben is - mind általánosságban, mind helyileg - a válaszokat, ahhoz ma mindenképp szükség van az ifjúsági munkára, annak fejlesztésére, és az e téren elért eredmények megismertetésére - elsősorban a döntéshozókkal. Az Európai Unió e téren jelentős lépést tett a 2000-ben meghirdetett Lisszaboni Stratégiája óta, amelyben bár azt a jó célt tűzte ki, hogy 2010-re Európa gazdasága lesz a legsikeresebb, de ennek elérése érdekében létrehozott tervekből és gazdasági döntésekből kihagyták az emberi tényezőt. E lépést jelentőssé a humánerőforrás figyelembe vétele mellett, az egyén túlzott előtérbe helyezése helyetti család-központú gondolkodás visszaemelése teszi.
Az ifjúságfejlesztésnek ciklikus szemléletűnek kell lennie. A gyerekek zavartalan fejődéséhez biztosítani kell a védett környezetet, amit a családok segítésével, a leszakadók felé segédkezet nyújtó programok kidolgozásával lehet elérni. A fiatalokat fel kell készíteni a társadalmi részvételre, a munkavállalásra, családalapításra. A fiatal felnőtteket pedig ösztönözni kell a gyerekvállalásra - s ezzel zárul be a kör.
Mindezt önkéntességgel, ifjúsági közösségi terek létrehozásával, és a teremtő, alkotó sokszínűség megóvásával lehet elérni.
