Nem adják föl! Tovább keresik a kecskeméti vandálokat

Tovább nyomoznak a rendőrök a kecskeméti Barátok temploma előtti Golgota-szoborcsoport Mária-szobrának megrongálói ellen. A vandálok – mint korábban hírt adtunk róla - letörték a Mária szobor bal kezét, majd a feljelentést követően egy ideig úgy tűnt, hogy soha nem lesznek meg a tettesek.

Ismeretlen tettes rongálta meg Kecskeméten március 15-ére virradó éjjel a Lestár téri Barátok temploma előtt lévő szoborcsoport egyik alakja, Mária Magdolna bal kezét. Csuklóban letörte a végtagot, és a földre zuhant kézről a hüvelykujj is letörött.

A hívő katolikusokat, de a múlt értékeit tisztelő, becsülő nem hívő polgárokat is megdöbbentette a nagyböjt drámai híre. A kecskeméti Porta Egyesület 2011. március 17-én tett feljelentést a rendőrségen az ügyben. A feljelentést követően a Kecskeméti Rendőr-kapitányság feljelentés kiegészítést rendelt el, majd nem sokkal később, március 28-án a feljelentés elutasításáról rendelkeztek. Ennek indoklásában azt írták, hogy a homokkőből készült szobor rossz állapotban volt, a rongálással okozott kár pedig nem haladja meg a szabálysértési értékhatárt, azaz a 20 ezer forintot.

A Kecskeméti Városi Ügyészség azonban hatályon kívül helyezte a városi rendőrkapitányság határozatát. Egyben az eljárás továbbfolytatására adtak utasítást április 5-én. Arra hivatkozva, hogy ebben az esetben vallási tisztelet tárgyát, illetve a vallási szertartás célját szolgáló épülethez tartozó alkotást rongált meg a tettes.

- Ebben a vonatkozásban ugyanis a rongálás bűncselekménnyé történő minősítését nem az okozott kár, hanem a rongált tárgy minősége, vallási jellege határozza meg – indokolt Német Zsolt megbízott kecskeméti vezető ügyész.

Mindemellett hangsúlyozta, hogy a rendőrség és az ügyészség közötti jogszabály-értelmezési különbség abból adódott, hogy mindössze néhány hónapja változtak meg a rongálásra vonatkozó rendelkezések. A jogszabályalkotó ugyanis 2011. január 1-től módosította jelentősen a rongálás törvényi tényállását. A módosításban szabályozták például a kulturális javak körébe tartozó tárgyak, régészeti lelőhely vagy műemlék – mint például a vallási tisztelet tárgya, vagy a temetkezési emlékhelyek - elleni rongálásokat úgy, hogy azok értékhatártól függetlenül bűncselekménynek számítanak. A jogszabályalkotó vélhetően az utóbbi időben elszaporodott hasonló brutális cselekmények szankcionálását kívánta ezzel szigorítani.

Az ügyészégi intézkedés következményeként tovább folytatódik a nyomozás a durva rongálási ügyben.

N.N.M.

Kövessen minket a Facebookon is!