Krisztus húsvéti győzelméből mindannyian részesülhetünk

Közleményben hozta nyilvánosságra a Szeged-Csanádi Egyházmegye döntését, miszerint szolidaritást vállal a társadalom minden tagjával, különösen azokkal a központi költségvetés által finanszírozott szervezetekkel, szervekkel és intézményekkel, amelyek idei költségvetésük egy részét zárolni kényszerültek a korábban felhalmozódott rendkívüli mértékű államadósság okozta károk enyhítése érdekében. Ezért az egyházmegye az idei költségvetéséből 100 millió forintot elkülönített, és vállalta, hogy amennyiben az államilag finanszírozott intézményeknek az év végén le kell mondaniuk a költségvetésükben zárolt összegről, az általa önként felajánlott összeg is az államadósság enyhítésére fordítódik. A döntés okairól és motivációiról dr. Kiss-Rigó László megyés püspököt kérdeztük.

- Az általános elterjedt nézet szerint az egyház elsősorban a szegények felkarolására szokta fordítani a pénzét. Mi vezette Püspök Urat, hogy szakítson ezzel a hagyománnyal?

- Engem és a keresztényeket elsősorban az Evangélium és Jézus lelkülete kötelez. Jelenleg mindannyian nagyon nehéz anyagi helyzetben vagyunk, az egyház épp úgy, mint maga az ország. Ki adjon példát és segítsen ebben a nehéz időben, ha nem mi, keresztények! Amikor például néhány évvel ezelőtt felgyújtották a betlehemet a dóm kapujában, és a tűz által okozott károkat helyre kellett állítani, kihirdettük, hogy a nehéz anyagi helyzetünkre tekintettel ingyenessé tesszük a belépést a dómba. Az evangélium logikája szerint ugyanis minél többet adok, annál többet kapok. Számomra megdöbbentő, hogy a keresztények egy részét nem hatja át ez a lelkület, pedig az evangéliumból adódóan kellene. Az államadósság pedig óriási teher mindannyiunkon, ami miatt nem tudunk előrelépni. Ennek megoldása az elsődleges feladat ahhoz, hogy a szegényeknek segíthessünk, a kultúrát előremozdíthassuk, és hogy jobb anyagi helyzetbe kerüljünk. A közjó, a közösség, a szolidaritás evangéliumi fogalmak, amit a keresztényeknek ismerniük kell.

- Honnét van a felajánlott százmillió forint?

- Az egyház saját forrásait általában a szegény, egyszerű körülmények között élő emberek adják. Én magam egy évvel ezelőtt indítottam egy programot, aminek a lényege, hogy ne várjunk arra, hogy az állam, vagy más fizesse, amit mi szeretnénk tenni! Legyünk öntevékenyek! Szolidáris az tud lenni, aki maga is nehéz helyzetben van. Mi sem azért tettük ezt a felajánlást, mert volt ennyi plusz pénzünk, hanem lemondás árán. A saját programjainkat szűkítjük, próbálunk az eddigieknél is jobban spórolni, hogy segíthessünk az egész országnak. Nem a százmillió forint ebben a fő szempont, hanem a példaadás, ami kötelességünk nekünk, keresztényeknek. Hogy a pénz honnan van, az a közleményben is szerepel. Az állam erőn felül támogatja az egyházakat, illetve az ingatlanok után járó járadék összege is tekintélyes. Ezt megkapta minden egyház. Úgy gondolom, hogy amikor bajban, nehéz helyzetben vagyunk, amikor állami költségvetésből működő szervezetek, intézmények is kénytelenek zárolni összegeket, és azt valószínűleg nem is tudják felhasználni, akkor az a legkevesebb, hogy mi, keresztények is hozzájáruljunk a helyzet jobbításához.

- Nem túl nagy áldozat ez, amikor templomok, egyházi ingatlanok szorulnak felújításra? Kecskeméten két templom is van, amire óriási összeget kellene rákölteni, és e tekintetben talán Csongrád megyében sem jobb a helyzet.

- Én azt látom, hogy az egyház nem szegényebb, mint az intézmények. Pontosan azért tettük a felajánlást, mert távlatokban gondolkodva a mi helyzetünk is akkor fordulhat jobbra, ha az állam talpra áll, és segíteni lesz képes. Ha nem támogatjuk a közösséget, amikor arra lehetőségünk van, akkor a közösség sem segít bennünket. A logika szerintem nagyon világos: azzal a százmillió forinttal azt segítjük, hogy minél jobban tudjanak segíteni bennünket.

- „Legyetek okosok, mint a kígyók, és szelídek, mint a galambok” – mondja az Evangélium.

- Jézus szavai ezúttal is a lényegre világítanak rá. Szerintem is a butaság, a szellemi sötétség a legnagyobb ellenség, ami ellen küzdeni kell.

- A Püspök Úr különleges karakter a püspöki karon belül. Ismert erőteljes, direkt kiállásáról politikai programok mellett, a labdarúgás, saját focicsapat szorgalmazása kapcsán, és most a százmilliós felajánlás miatt figyel nevére a közvélemény. Hogyan vélekedik arról, hogy püspöktársai közül többen, de még az elöljáró, az érsek is más filozófiát vall, másképpen értelmezi az anyagi javakkal való okos és bölcs élést.

- Mindegyik magyarországi egyházmegye önálló, autonóm egység, és minden egyházi vezető a saját lelkiismerete szerint a legjobban próbálja szolgálni a közösséget. Ezt teszem én is, és mások is.

- Tart-e attól, hogy e sajátos irány támadhatóvá, sebezhetővé teszi?

- Általában akit nem támadnak, az sekélyes és értékmentes. Ezért minden jószándékú embernek akad ebből problémája. Az én célom az, hogy a társadalomban élők, a magyar családok sorsa minél előbb könnyebbre forduljon. Nem vezet sehová az a szocializmusban oly elterjedt gondolkodás, hogy amit az államtól lopok, azt nem lopom el senkitől, amit pedig az államnak adok, azt senkinek sem adom. Felelősek vagyunk egymásért! Gyógyítani kell a társadalmat! A gazdasági problémáknál sokkal súlyosabbak az erkölcsi problémák: a társadalom lelke beteg. Olyan társadalomban élünk, amikor adót fizetni szégyen. Meg kell érteni, hogy a helyzet fordítva áll: minél nehezebb helyzetben vagyunk, annál inkább kötelességünk a közjó előremozdítása. Ez a lehető legjobban felhasznált, a legszerencsésebb kamatozást biztosító pénz. A katolikus közösségek tagjai sem azt várják, hogy más tartsa el őket, hanem összeadják a saját közösségi életük működtetéséhez szükséges anyagi forrást, az egyházmegye pedig lehetőség szerint segíti őket. Ez történt most is. Azt segítettem, hogy a magyar családok jobb helyzetbe kerülhessenek. Ha minden szervezet megtenné ezt a maga erejéhez mérten, egyik napról a másikra megszűnhetne minden probléma az országban.

- Nem gondolja, hogy ezzel kellemetlen helyzetbe kerülhetnek azok, akik nem ajánlanak fel százmilliókat, mert intézményeket működtetnek, rászorulókon segítenek?

- Ez nem kötelesség. Aki megteheti, megteszi. Mindenki a saját tetteiért felelős. Én sem egyedül tettem meg ezt a lépést, természetesen egyeztettem előtte a gazdasági tanáccsal és a Szentszékkel. Emellett magunk is templomokat, iskolákat építünk, szociális, ifjúságvédelmi szervezeteket, karitatív, szociális intézményeket veszünk át. Óriási áldozatokat hozunk, amelyek közé tartozik ez is.

- Milyen húsvéti üzenetet küldene a híveknek?

- Igaz ünnepi üzenet, örömhír, hogy Jézus mindenkiért vállalata az egész emberi életet. A feltámadásban bizonyította azt, hogy az élet az egyén és a történelem, a társadalom számára nem végződik itt a földön, nem zsákutca, vagy mókuskerékben való szaladgálás, hanem végtelen távlatai vannak. Az ő híveinek, nekünk, keresztényeknek pedig az a dolgunk, hogy nevében minél több más embert is felsegítsünk a nagybetűs élet versenyében a dobogó legfelső fokára, ahol a feltámadt Krisztus áll, és mindannyiunknak felkínálja a részesedést az Ő győzelméből.

Kövessen minket a Facebookon is!