December 27. péntek, János
Hírek, események 2011. július 26. 13:19

ÉRSEK ATYA SZENT ANNA-NAPI LÁTOGATÁSA: Ötéves a Wojtyla Ház népkonyhája

Képgaléria
A 2006. július 26-án indult ételosztás azóta minden hétköznap hiánytalanul folyt a Karol Wojtyla Barátság Központban – kizárólag nagylelkű adományokra, s így Isten gondviselésére támaszkodva. E hálaadásra méltó alkalomból vendégünk volt dr. Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek, kinek intézményünk névadó pápáját idéző megemlékezése előtt a Zöld Kereszt együttes énekese, Szabó István teremtett dalaival szeretetteljes hangulatot, utána pedig a házért önkéntes munkát végző vendégeink elismerésére, jutalmazására került sor Farkas P. József igazgatónk és az érsek atya által. A mai ételt adományozó Vitézi Rend képviselőjének, Hunyadi Lászlónak záró gondolatait és a közös imádságot ünnepi ebéd követte az ebédlőben és a díszteremben egyaránt. Köszönet e szép alkalom minden elősegítőjének! A mai nap s egyben központunk két védőszentjéről, Szent Annáról és Szent Joachimról e helyütt emlékezünk meg.

Díjazottjaink névsora:

Kispatakiné Szénási Melinda

Döme Julianna

Bakos Gábor

Kovács Gyula

Mányi István

Kajtár Ilona

Kniesz János

Sörös József

Somodi Imréné

Godány Péterné

Forgó Béláné

Hornacsek Gyöngyi

Pokorny Mária

Trója Ferenc

 

Július 26.

SZENT ANNA ÉS SZENT JOACHIM:

Szűz Mária szüleinek ünnepe

 

 

ÉLETÜK

 

     Az Újszövetség semmit nem mond Szűz Mária szüleiről. Egy 2. századi apokrif szerint Mária édesanyját Annának (jelentése: kegyelemmel áldott), apját pedig Joachimnak (Isten megvigasztal) hívták.

     A legenda elbeszélése szerint Szent Anna szülei, Stolanus és Emerencia betlehemiek voltak.

     Anna a Názáretben élő Joachimnak lett a felesége, s mindketten Júda nemzetségéből és Dávid házából származtak. Húsz évig éltek már együtt, de nem volt gyermekük. A vagyonukat három részre osztották: egy részt maguknak tartottak meg, a másik részt a templomnak és a papoknak adták, a harmadik részt pedig szétosztották a szegények között. Anna, aki keservesen bánkódott gyermektelenségük miatt, megfogadta, hogy ha gyermeke születik, azt a templom szolgálatára szenteli.

     Gyermektelenségük fájdalmát tovább fokozta egy eset: a templomszentelés ünnepére fölmentek Jeruzsálembe, és Joachim áldozati ajándékot akart felajánlani, de egy Iszakár nevű pap visszautasította az ajándékot azzal a megokolással, hogy bűnös kézből nem fogadja el. Joachim házasságának terméketlenségét ugyanis bűnössége nyilvánvaló jelének látta. Joachimot ez a megszégyenítés olyan érzékenyen érintette, hogy hazatérve elhatározta: nem marad többé a városban, hanem elbujdosik az erdőkbe és a mezőre a pásztorok közé. És így is tett. Nem sokkal később azonban megjelent neki Isten angyala és megvigasztalta. Megígérte neki, hogy imádságaiért és alamizsnáiért Anna gyermeket szül, mégpedig egy leányt, akit majd Máriának kell nevezniük. Az angyal azt is megmondta, hogy a gyermek fogantatásától fogva telve lesz Szentlélekkel. Szava igazsága mellé jelül azt adta, hogy Joachim menjen föl Jeruzsálembe hálát adni Istennek, és a templomban, az Aranykapunál találkozni fog a feleségével, akit ugyanígy angyali jelenés indít arra, hogy a templomba menjen. Úgy is történt. Joachim és Anna az Aranykapunál találkoztak, boldogan elmondták egymásnak a látomásukat, majd hálát adván Istennek, visszatértek otthonukba, Názáretbe.

     Anna az ígéret szerint fogant és megszülte a kislányt, akit Máriának neveztek el. A két jámbor szülő betartotta fogadalmát, és Máriát három éves korában a templomnak ajánlották föl. Joachim ezután hamarosan meghalt.

     Anna másodszor is férjhez ment egy Kleofás nevű férfihoz, kitől ismét lánya született, és azt is Máriának nevezték. Kleofás halála után Anna harmadszor is férjhez ment egy Salamon nevű férfihoz, akitől újra leánygyermeket szült, és e harmadik lányt is Máriának nevezték el.

     A legenda azt is tudja, hogy Anna még élt, amikor a szent család Nagy Heródes halála után visszatért Egyiptomból, és megláthatta a kicsi Jézust. Lelkét angyalok vitték Ábrahám kebelére, és amikor az Úr Jézus fölment a mennybe, őt is a mennyországba vitték.

 

ANNA TOVÁBBI LESZÁRMAZOTTAI

 

     A legenda – az apokrif szerzőktől vett értesülések alapján – így részletezi Jézus rokonságát: az a Mária, aki Anna második házasságából született, később Alfeus felesége lett, és négy fiút szült: a fiatalabb Jakabot, Júdás Tádét és a Zelóta Simont, akik Jézus apostolai lettek, valamint a Justusnak nevezett Józsefet, aki Jézus tanítványa volt. A harmadik Mária, akit atyja után Szalóménak is hívtak, Zebedeus felesége, Jakab és János apostol anyja lett.

     Ezek az adatok természetesen nem fedik a történeti valóságot, de jelzik azt a hívő és szeretettel teljes gondoskodást, ahogy a hagyomány próbálta értelmezni az evangéliumokban is előforduló „Úr rokonai” kifejezést.

 

TISZTELETÜK

 

     Ünnepük dátuma egy templom fölszentelésének évfordulójából adódott. A régi hagyomány ugyanis úgy tartotta, hogy Mária Jeruzsálemben született, és szülőháza, Anna asszony háza a Bethesda-tó közelében állt. Az 5-6. században e föltételezett születési hely fölé bazilikát építettek, s ennek fölszentelési napja volt július 26.

     A hazai Szent Anna-tisztelet gazdagságát és színes változatosságát a kultusz sokrétűsége mutatja. Kiváltságos patrónájaként tisztelte sok ügyében-bajában az asszonynép, de tisztelték azok is, akiknek foglalkozása valamiképpen a gazdaasszonysággal, asszonyi gondoskodással függ össze: a szövőmunkások, csipkeverők, seprűkötők. Céhpatrónaként tisztelték az asztalosok azért, mert hajdanában az oltárszekrény elkészítése a mesteremberek feladatai közé tartozott, márpedig Anna volt méltó arra, hogy az élő tabernákulumot, Máriát a méhében hordozza. A kádárok is tisztelték, nyilván abból a megfontolásból, hogy Jessze törzséből, Anna és Mária méhéből sarjadt a Szőlőtő: belőle termett a megváltás bora (a megváltó Vér). Védőszentje volt a bányászoknak is, nyilvánvalóan azért, mert ünnepének evangéliuma a szántóföldön elrejtett kincsről, a drágagyöngyöt kereső kalmárról szólt, és e hasonlatokat Szent Annára is lehetett vonatkoztatni. A barokk korban Szent Anna külön tisztelt patrónája volt a haldoklóknak.

     Szent Joachimot és Szent Annát együtt a család és kiváltképp a nagyszülők védőszentjeinek tekintik.

Kövessen minket a Facebookon is!

Címkék: Wojtyla Ház