Augusztus 5. SZENT NONNA: Szentek közössége a Wojtyla Házban
A 3-4. században élt Nonna Pontuszból származott, melynek lakóit közmondásosan vadnak, gonosznak, az emberiség söpredékének tartották. Ilyen környezetben tudott hitre jutni s abban megmaradni keresztény szülei jóvoltából.
Maga egy szektához tartozó férfinak lett felesége, aki félig zsidó, félig pogány hitelveket vallott, utóbb azonban sikerült őt keresztény hitre térítenie. Nemcsak a jó szó, szelíd rábeszélés, tartózkodás és feddés eszközeivel, hanem férjéért való imádsággal, böjttel, példás élettel, s mindenekelőtt a párjában Krisztust tisztelő engedelmességgel. Mindezek által elérte, hogy férje nemcsak megkeresztelkedett, hanem – akkoriban még nem lévén cölibátus – utóbb pappá, sőt szent életű püspökké lett.
Nonna három gyermekkel ajándékozta meg őt, s mindhármat életszentségre nevelte. Elsőként legkisebb gyermekét, Cézáriuszt veszítette el. Ő nem sokkal halála előtt keresztelkedett meg, így halála keresztsége beteljesedéseként érte. Nonna, aki vasárnap és más egyházi ünnepeken sosem öltött gyászt, fia temetésén is ragyogó ünnepi díszben jelent meg, gyermekét a mennyben tudva. Utóbb Gorgónia lányát, majd szeretett férjét is eltemette. Bizonyosan mindhármukért vérzett a szíve, de Istennek szentelt áldozatként adta oda őket. Leghíresebbé középső gyermeke lett, Nazianzi Szent Gergely teológus. Az ő prédikációiból és sírfeliratából ismerjük édesanyja életét, kinek szeretete nem csupán a család szűk határáig terjedt. Az özvegyeket, árvákat és rászorulókat is vigasztalta, imáival és bőkezű adományaival segítette.
Nem lehet véletlen, hogy szentmise közben, az oltár közelében imádkozva hunyt el.
