A GYERMEKSÉGRŐL: Karol Wojtyla lelki műhelyében (44.)
A dicsvágyó tanítványokat mai Igénkben visszatérő vetélkedésük vezette Jézushoz. Másutt Jakab és János apostolok mennyei dicsőség-kéréséről olvashattunk, s Jézus mostanihoz hasonló tanításáról. Zebedeus nagyravágyó fiainak a szolgálatot ajánlotta, a tanítványok közösségének a gyermeki lelkületet. Miben áll ez?
A gyermekek tökéletesen kiszolgáltatottak, ráutaltak szüleikre. Érzik ezt és engedelmeskednek. Nemcsak szükségből, hanem felnéző csodálatból is. Meggyőződésük, hogy az szüleik nagyszerűek, sőt a legnagyszerűbbek, s emellett sokszor a tények ellenére is kitartanak: bízni akarnak és végtelenül bíznak is. Ráutaltságuk, kicsinységük csöppet sem kedvetleníti el őket, inkább biztonságérzetük, növekedésük forrása, hisz végül is minden nagy nekik szolgál. Ezt Jézus is megerősíti: azonosítván magát a gyermekekkel, hangsúlyozva angyalaik magasrendűségét, és az Atya velük való különleges törődését. – Így ajánlva a mennybe vezető úton mestereinkként a legkisebbeket.
Törekedjünk tehát felnőttként is megőrizni a gyermekek szüleikhez, a felnőttekhez való viszonyát egymás közti kapcsolatainkban: felnézve, engedelmeskedve és a rosszat észre sem véve másban. Ezáltal lehetünk – a tanítványoknak adott oktatás nyomán – a legnagyobbá, hisz viszonylatainkban is tetteink jutalmát vesszük: azt kapva, amit másoknak adtunk.
Napi evangélium: Mt 18,1-5.10.12.14.
A tanítványok odajöttek Jézushoz és azt mondták: "Ki a legnagyobb a mennyek országában?" Erre ő odahívott egy kisgyereket, közéjük állította és így szólt: "Bizony mondom nektek, ha meg nem tértek és nem lesztek olyanok, mint a kisgyerekek, nem mentek be a mennyek országába. Aki ugyanis kicsivé lesz, mint ez a gyermek, az a legnagyobb a mennyek országában. és aki befogad egy ilyen kisgyereket az én nevemben, engem fogad be.
Vigyázzatok, ne vessetek meg egyet sem e kicsik közül. Mert mondom nektek: angyalaik a mennyekben mindig látják Atyám arcát, aki a mennyekben van.
Mit gondoltok? Ha egy embernek száz juha van, és azok közül egy elkóborol, nem hagyja-e ott a kilencvenkilencet a hegyeken, nem megy-e el és nem keresi-e meg az eltévedtet? Ugyanígy a ti Atyátok, aki a mennyekben van, nem akarja, hogy egy is elvesszen e kicsik közül.
