Augusztus 22. NOLAI SZENT PAULIN: Szentek közössége a Wojtyla Házban
Paulin a 4. századi Gallia Bordeaux nevű városában dúsgazdag családból született. Már huszonöt évesen szenátor, majd kormányzó lett. A politikai pálya azonban annyira nem elégítette ki, hogy hamarosan maga mondott le róla.
Megnősülve visszavonultan élt birtokán, s bár mindene megvolt, szüntelen hiányérzet gyötörte. A szenvedés is belépett ekkor életébe: újszülött kisfia nyolcnaposan meghalt, s elvesztett öccsének meggyilkolásával is őt vádolták. Csak nehezen tudta tisztázni magát.
A történtek hatására szánta el magát a keresztségre. Birtokainak nagy részét eladta, árukat körültekintően szétosztotta a szegények között, s feleségével új életet kezdett. Először Barcelonában lett pap, majd az itáliai Nola városán kívül, egy barlangban telepedtek meg, közel Paulin égi pártfogójának, Szent Félixnek a sírjához. Hamarosan férfiak és nők közössége gyűlt köréjük, akikkel a vértanú sírja körül közösen imádkoztak, s egy asztalnál ettek, vendégül látva a zarándokokat is.
A nolai püspök halálakor egyöntetűen Paulint választották meg utódjának. Kiválóan látta el feladatát: a gót betörések, rablások és a nincstelenség idején püspöki javadalmait a szegények örökségeként kezelte, s egyénisége példájával fékezte meg a rakoncátlanokat.
