A JÓTETTEK LELKÜLETÉRŐL: Karol Wojtyla lelki műhelyében (53.)
Jézus újabb jajai az írástudók és farizeusok további emberi rendeléseit lehetetlenítik el. A tizedről szóló mózesi előírás csak gabonára, szőlőre és olajra vonatkozott, a vezetők azonban kiterjesztették a kerti veteményre is. A tisztátalan állatokra adott ószövetségi szabály tiltotta azok emberi fogyasztását, de a vezetők az italokat is vásznon át szűrették, hogy elkerüljék a tisztátalan szúnyogok véletlenszerű fogyasztását is. Különösen aprólékosan szabályozták a háztartási edények tisztítását.
E manapság már nevetségesnek ható rendelkezések egyben elgondolkodtatóak is. Mi vihette rá a vezetőket az efféle túlszabályozásra? Jézus egyértelműen megadta a választ: a törvények szellemének, a szeretetnek (igazságosságnak, irgalomnak és hűségnek) a hiánya. Hisz az isteni parancsok célja a szeretetre nevelés, de úgy tűnik, épp az Írások fő tanulmányozóinál eredménytelenül. A tizedfizetés értelme például, hogy javaink első zsengéjének Úrnak adásával felidézzük azok isteni eredetét, s az Úréhoz hasonló bízó bőkezűséggel osszuk meg másokkal. Az írástudók azonban talán csak Isten „lekenyerezésének” eszközét látták benne, több hasznot remélve a több felajánlástól. A tisztátalan állatok fogyasztásának tiltása az emberi egészséget, s egyben az önmegtartóztatásra való készséget védte, fokozta, a vezetőknél azonban ez életért remegő, beteges aggályossággá fajult, miként a tisztasági intézkedések eltúlzása is jelzi.
„A szeretet nem keresi a maga javát” – tanította Pál ehhez a lelkülethez kapcsolhatón, s azt is hozzátette: „Szétoszthatom mindenemet a nélkülözők közt, odaadhatom a testemet is égőáldozatul, ha szeretet nincs bennem, mit sem használ nekem.” – Ezért óv Jézus is a csak külsőképpen, látszatra jó cselekedetektől azok benső, lelki tisztasága nélkül. Az önző haszonlesésből fakadó „jótettek” szalmaként égnek majd el az utolsó ítélet tüzében.
Napi evangélium: Mt 23,23-26
Jézus egyszer így korholta az írástudókat és a farizeusokat: Jaj, nektek, képmutató írástudók és farizeusok! Tizedet adtok a mentából, a kaporból és a köményből, de elhanyagoljátok azt, ami a legfontosabb a törvényben: az igazságosságot, az irgalmat és a hűséget. Ezeket meg kell tenni, de azokat sem szabad elhanyagolni! Vak vezetők! Megszűritek a szúnyogot, de lenyelitek a tevét. Jaj, nektek, képmutató írástudók és farizeusok! Megtisztítjátok a pohár és a tál külsejét, belül azonban tele vagytok kapzsisággal és tisztátalansággal. Vak farizeus! Tisztítsd meg előbb a pohár belsejét, akkor majd a külseje is tiszta lesz!
