A LEGFŐBB KAPCSOLAT: Karol Wojtyla lelki műhelyében (61.)
Jézus épp Atyjától kapott küldetését teljesítve tanított, amikor édesanyja és rokonai keresték. Ebben a helyzetben döntenie kellett: Istent vagy földi szeretteit helyezi első helyre. Szavaival és tettével egyaránt Isten elsőségét hirdette. Bennünket is erre hívott, hogy félretéve minden evilági ragaszkodást, még a szüleink iránti köteles tiszteletet is megelőzve elsőként az Úrnak engedelmeskedjünk. Ha nem ezt tesszük, bálványimádókká leszünk, csalóka értékek után futva. Hiszen egyedül az igaz Isten ad biztos vezetést Igéje és Szentlelke által életünk útvesztőiben.
Tanításában Jézus rokonainak nevezi követőit. A keresztények tehát valóban a mennyei Atya gyermekei, miként Jézus is Isten Fiának vallotta magát. Ez a szeretetkapcsolat a Mester meghatározása szerint éppoly valóságos és szoros, mint a vérségi kötelék, sőt jelentőségében felülmúlja azt. Benne foglaltatik ebben a keresztények egymással való testvérisége is, Isten gyermekeinek szeretetközössége.
Ahhoz azonban, hogy mindez megvalósulhasson, követnünk kell az Ige iránymutatását. Csak ezáltal tapasztalható meg Isten irántunk való szeretete, ami viszont-szeretetre indít minket. Mert teremtményként mi csak választ adhatunk…
Vajon mi gátol bennünket az Úrnak való engedelmességben, s a nyomában születő szeretetkapcsolatban? Vannak-e, s kik vagy mik az akaratunkat fogva tartó bálványaink? Ezeket kérdések várnak személyes megválaszolásra az evangéliumi tanítás kapcsán.
Napi evangélium: Lk 8,19-21
Jézus egyszer egy házban tanított, amikor odajöttek anyja és rokonai, de a tömeg miatt nem tudtak bejutni hozzá. Ekkor jelentették neki: „Anyád és rokonaid kint állnak, és látni akarnak.” Ő azonban így válaszolt: „Az én anyám és rokonaim azok, akik Isten Igéjét hallgatják, és tettekre is váltják!”
