MICHEL QUOIST: ÍGY ÉLNI JÓ: A Wojtyla család születésnapi szövegtára (4.)
Képgaléria
MICHEL QUOIST: ÍGY ÉLNI JÓ
A „szűklátókörű” ember és a keresztény mélyebb látása
(részletek)
A modern embert, amikor elgondolkodik, nyugtalanság, sőt félelem fogja el a világgal szemben. Bár megmagyarázhatja, bár uralma alá is hajthatja, bár nagy garral meg is fékezheti: arra képtelen marad, hogy értelmet adjon neki. A hívő keresztény azonban a hit segítségével behatol a világmindenség misztériumába. Ezzel azonban sok „hívő” a hitet nagyon is emberi hit színvonalára fokozza le. Így a hit egyes konzervatívok számára helyes elvek összessége; az erényesek számára erkölcsi kódex; a jámborok számára vallásgyakorlatok végzése; de vajon hány ember számára jelenti azt a világosságot, amely bevilágítja az egész életet, és eligazítást nyújt annak legkisebb részleteiben is?
Az ég a megtestesülés óta áthatotta a földet, és minden dolognak, minden eseménynek, minden személynek kettős arculatot adott: földit és égit. Csak a keresztény képes a világegyetemet és az emberiséget a maga egész valóságában szemlélni, mert hite, ez a mélyebb látás lehetővé teszi, hogy a látszatokon túl a maga TELJESSÉGÉBEN fogja fel a világot. A hit tehát nem korlát, hanem kibontakozás, általa felcseréled a magad rövidlátását Isten látásával.
Érzékeid a testi látást, értelmed az ész látását, hited Krisztus látását adja neked. Krisztus látásával, amely a tiédet tökéletesen áthatja, olyan módon ismerheted meg Istent, a világegyetemet, az embereket és önmagadat is, ahogyan Isten ismeri ezeket, és amint önmagát ismeri.
A hit végtelen gazdagságát te nem tudod magadnak megszerezni. Istennek adománya az. Jézus Krisztus csodálatos ajándéka, amelyet kereszteléskor az Egyház közvetítésével kapsz: „Mit kérsz Isten Egyházától? – A hitet”. De ha Jézus Krisztus neked adja magát, hogy átjárja egész lényedet, és végtelenre tágítsa értelmedet, az a kötelességed, hogy megőrizd barátságát, és egyre jobban ragaszkodjál hozzá. Hinni annyi, mint mindig Jézus Krisztussal találkozni, és ezáltal megtanulni LÁTNI az Ő szemével. „Én vagyok a világ világossága. Aki engem követ, nem jár sötétben, hanem övé lesz az élet világossága.”
A hit elsősorban kegyelem. Ez a kegyelem segít bennünket, hogy találkozzunk egy élő személlyel, Jézus Krisztussal; lehetővé teszi számunkra, hogy bizonyosságot szerezzünk arról, hogy Ő igazat mondott, és hogy tanúbizonysága – szavaiban és tetteiben – hiteles. E bizonyosság erejében a hit azt eredményezi, hogy magunkévá tesszük Jézus Krisztus látásmódját, az Ő szemével látjuk önmagunkat, a többieket, a dolgokat, az emberiséget, a történelmet, a világegyetemet, Istent magát, és ennek megfelelően cselekszünk.
Az igazság a keresztény számára elsősorban Személy és csak azután tan: „Én vagyok az igazság”. E személyhez tartozásunkat kifelé az mutatja, hogy az Egyház tagjai vagyunk, hiszen az Egyház a továbbélő Krisztus.
Helyesen látni a hit fényénél
(részletek)
A hit Isten ajándéka. „Senki sem tud hozzám jönni – mondja Krisztus Urunk–, ha az Atya, aki küldött engem, nem vonzza.” Mivel a hit egyúttal személyes válasza is az embernek, kifejleszthetjük magunkban Isten kegyemével. Mindez az Egyház kebelében, Krisztus Urunk iránti hűségben megy végbe. A mélyebb hit odavezet, hogy egyre jobban ragaszkodunk Krisztushoz az Evangélium olvasása, imádságunk, a szentségek vétele révén, valamint mindennapi életünk tanúságtételével.
A keresztségben nyert hit mag, amelyet elvetettek, hogy növénnyé fejlődjék, és a növény termést hozzon. Hited akkor fog növekedni, ha nem csak vallásos gyakorlatokban leszel Krisztus követője, hanem napról-napra egész életedben. „Ha valaki tanítványom akar lenni, kövessen engem!” Csak a hit számít, amely a szeretet által tevékeny.
Hited csökkenhet, sőt el is vesztheted azt. Hogyan? Akkor, ha elhagyod Jézus Krisztust, hogy visszatérj bálványodhoz. Melyek a bálványaid? Tested? Ilyen vagy olyan szenvedélyed... Értelmed? Egy bizonyos eszméhez, módszerhez, eszközhöz való ragaszkodásod... Érzelmeid? Nem ellenőrzött rokonszenved... Vagyonod? Ingóságaid? Vagy a tevékenység önmagáért, mert szereted eltékozolni erőidet? A termelés a haszonért, mert pénzt akarsz keresni? Nem szolgálhatsz két úrnak. Választanod kell. A hit azt jelenti, hogy Jézus Krisztust választod, és minden egyebet alárendelsz Jézus Krisztusnak és az Atya Országának. Ha hited csökken, ez mindig azért van, mert visszatértél önmagadhoz és nem vagy hajlandó Krisztust követni.
Nyugodj meg, ha becsületes és nagylelkű vagy, hitbeli válságaid csupán növekedési válságok lesznek. Az akadályok tulajdonképpen csak alkalmak az emelkedésre; a duzzasztógát felduzzasztja a vizet, hogy új erőt kölcsönözzön neki. De minél jobban előrehaladsz a hitben, annál nagyobb sötétség vesz körül, mert Isten a földön mindig rejtett Isten marad. Az emberi értelem gyenge arra, hogy Őt felfedje, ugyanis az értelem maga is igen bonyolult akadály: mihelyt megszoktuk, hogy merően emberi módon nézzük a személyeket, az eseményeket és a világot, akkor hitbeli látásunk szegényesebb lesz.
Ne elégedj meg felnőtt létedre ifjúkorod, vagy éppen gyermekkorod hitével. Ha a felnőtt hitével élsz, akkor már nem jöhet szóba számodra, hogy életedet részekre osszad, keresztényi életre és mindennapi életre. Csak egyetlen békés törekvés tölti majd el egész létedet, hogy Krisztusban – Vele és Általa – legjelentéktelenebb szavaddal és legkisebb cselekedeteddel is előbbre vidd az Atyának a világban valósuló tervét. Akkor sikerült az életed, ha őszintén elmondhatod: „Az én életem Krisztus…”
Isten szól – találkozás Jézus Krisztussal
(részletek)
Az ember sohasem lehetne boldog, és a világot sem tehetné boldoggá, ha nem találkoznék Jézus Krisztussal. A vallás értelmetlen, üres tevékenység volna, bizonytalan érzelmesség, biztonság keresése, vagy puszta társadalmi szokás maradna, ha az ember nem lépne benső kapcsolatba Jézus Krisztussal. Az Úr pedig az Evangéliumban él! Vár bennünket, hogy titokzatos beszélgetésbe kezdjen velünk.
Untat az Evangélium? Mindössze néhány részletet ismersz belőle, amit fél füllel hallottál a vasárnapi szentmisén. Néha-néha kinyitottad az Evangéliumot és „nem találtál benne semmit”? Az Evangélium nem mágikus könyv, amelyet egy-egy alkalommal megnézünk, hogy abban egy súlyos problémánkra megoldást keressünk.
Igazán kapcsolatba akarsz lépni az Evangéliummal? Áhítattal és érdek nélkül közeledj hozzá, hogy HALLGASD és LÁSD (vagyis szemléld) az ÉLŐ Jézus Krisztust, aki ma hozzád szól életével és szavaival. Azt mondod: „Szólok Istenhez, de Ő nem válaszol”. Tévedsz. Öröktől fogva meghívott, hogy beszélgessen veled. Az emberiség egész történelmén végigvonul Isten kívánsága, hogy az emberrel beszélgetést folytasson: „Miután többféleképpen és különböző módon szólt hajdan Isten a próféták útján az atyákhoz, e végső korszakban Fia által szólt hozzánk.” Ha panaszkodsz, hogy Isten hallgat, ez azt jelenti, hogy nem fordultál figyelmes lélekkel az Evangélium felé.
Mire jó kinyitni az Evangéliumot, ha előbb nem imádkoztál azért, hogy a hit útján kapcsolatba léphess Istennel? Nem találkozhatsz az Úrral, és nem értheted meg Igéjét, ha nem kérted az Atyát, hogy legyen vezetőd, a Szentlelket, hogy legyen tolmácsod. Jézus Krisztus nem beszéli ugyanazt a nyelvet, mint te, és ezért érted meg olyan nehezen Őt. Te érvényesülésről beszélsz, Ő azt mondja: a kereszt útján érvényesülsz; te hatni akarsz a világra, Ő azt mondja: légy az utolsó; te hatalomról szólsz, Ő azt mondja: légy gyermekké; te gazdagságról beszélsz, Ő azt mondja: jegyezd el magad a szegénységgel. Ha rendszeresen olvasod az Evangéliumot, lassan-lassan magadévá teszed Krisztus szemléletét, érzéseit, gondolatait, ítéleteit, egész gondolkodásmódját. Aki otthonos az Evangéliumban, szükségképpen hasonlít Jézus Krisztusra.
Ne vond ki magad az Evangélium hatása alól. Ha azt mondod: ez az ember jól tenné, ha elolvasná ezt a részt, akkor nem értettél meg semmit, mert az Úr éppen tehozzád szólt. Ha nem mondod: „Köszönöm, Uram”, „Bocsáss meg, Uram”, „Itt vagyok, Uram”, akkor a neked szánt szó nem jutott el hozzád. Engedd, hogy a Szentlélek sugallja neked az adott pillanatban azt a szerepet, amelyet Krisztus általad akar betölteni. Ha figyelmes és hűséges vagy, meglepetve látod majd, hogy mily gyakran szól bele életedbe. Ez számodra az életbe átültetett Evangélium.
Életünk felülvizsgálása
(részletek)
Aki hetenként kétszer vagy háromszor, sőt mi több, minden este egyedül vagy családjával a hit fényénél felülvizsgálja életét, biztos lehet abban, hogy fokozatosan eljut az igazi, érett keresztény életre.
Az élet felülvizsgálata nem lelkiismeretvizsgálat, nem elhatározásaid ellenőrzése, nem a figyelem begyakorlása, nem arra való, hogy személyes jelleget adjon tetteidnek, hanem életednek egészen újszerű meglátása a hit fényénél.
Mielőtt megkezdenéd életed felülvizsgálását, kérd Istent, hogy tisztítsa meg látásodat, engedje meg, hogy az Ő szemével láss.
Ha eredményt akarsz elérni, egyszerre csak életed egyetlen részletére összpontosítsd tekinteted. Az egyes események szolgáltatják életed felülvizsgálatának nyersanyagát.
Minden szeretet ott kezdődik, hogy semmit sem kíván magának. Amikor a mindennap eseményeit vizsgálod, kezdd azzal, hogy Krisztust imádod, aki benne él a te életedben és a világ életében is.
A mindennapi események által ad neked jelt az Isten. Ismerd fel az Úrnak veled és környezeteddel kapcsolatos akaratát. Hogy megérthesd Isten jeladását az életedben és a világ életében, ismerkedj meg Jézus Krisztus gondolataival, szavaival, életével. Hogy életed felülvizsgálata eredményes legyen, foglalkozz rendszeresen az Evangéliummal.
Életed felülvizsgálata végződjék imában, mégpedig: imádásban: ez csodálatos, Uram!; hálaimában: köszönöm, Uram!; bánatimában: bocsáss meg, Uram!; könyörgésben: add, Uram...
Ha Isten szól hozzád a mindennap eseményeiben, ezt azért teszi, hogy cselekvésre szólítson fel Vele és Általa. Az élet felülvizsgálata révén tevékenységed nem lesz többé emberi mesterkedések alkalmazása, apostolkodási módszerek keresése, hanem életteljes válasz Istennek egy-egy kívánságára. Engedelmeskedj az Úrnak a mindennap eseményein keresztül.
Ha becsületes őszinteséggel vizsgálod felül életedet: meg fogod találni életed helyét az Atya világtervében; Krisztus életéből fogsz élni, amennyiben egyesülsz misztériumaival, amint azok az események során életünkben folytatódnak; kifejleszted fogékonyságodat Isten akarata iránt, azáltal, hogy kutatod Isten veled kapcsolatos tervét; részt veszel testvéreiddel együtt tevékenységed által Isten teremtő és megváltó tervének megvalósításában.
Így fejlődhetsz napról-napra egyre inkább NAGYKORÚ KERESZTÉNNYÉ.
Imádkozni annyi, mint készségesen Isten elé állni
(részletek)
Ha szeretsz, időt kell szentelned annak, akit szeretsz. Imádkozni annyi, mint megállni, időt szentelni Istennek, mindennap.
Imádkozni annyi, mint Istenhez kapcsolódni. Ha már nem imádkozol, egyedül maradsz, és minthogy az embernek szüksége van Istenre, önmagadat választod isteneddé. Ha Nélküle élsz, lassanként elfelejted Őt. Ha elfelejted Őt, végül is azt hiszed, hogy nem is létezik.
Akarj imádkozni, és ha akarsz, máris imádkozol. Az ima értéke az ima megkívánta erőfeszítéseidben rejlik.
Szórakozott vagy imádban? Az ellenkezője volna csodálni való. Miért gyötörnéd magad szórakoztató gondolataid elűzésével: ezek úgyis visszatérnek. Ellenkezőleg, nézz szembe velük, bármilyen természetűek is: ajánld fel azokat hódolattal és bocsánatkérően Istennek.
Imád ne pillanatnyi hangulatodtól függjön, hanem legyen rendszeres. Isten mindig jelen van, mindig szeret és mindig vár téged.
Az ima formája változik a kultúrával, korral, vérmérséklettel. Ne vesd meg az ima egyik formáját sem.
Egész lényeddel vétkezel. Egész lényeddel szeretsz. Méltányos, hogy egész lényeddel imádkozzál is. Imádkozzék a tested és imádkozzék a lelked, de tiszteld magadban az értékek sorrendjét. És ne válaszd el a gesztust a szellemtől.
Egyazon család fiai apjuknak akkor okozzák a legnagyobb örömet, ha összegyűlnek ünneplésére. Így a közös ima és a liturgikus ima (az Egyház nyilvános, közösségi imája) nem esetleges, hanem természetes megnyilvánulása Isten fiainak, akiknek a szeretetben közös a rendeltetésük.
Minél jobban elmélyül a szeretet, annál kevesebb szóra és gesztusra szorul, de annál több csendre. A te imád is egyszerűsödni fog. Nem lesz kevésbé mély, ha már nem kívánsz beszélni. Ellenkezőleg, jobban fogsz imádkozni, ha egyre inkább arra törekszel, hogy csak egyszerűen szemlélj, és szótlanul szeress.
Gyakran panaszkodsz, hogy nem találsz meghallgatásra. Ne cseréld össze a szerepeket. Azt követeled Istentől, hogy tegye meg a te akaratodat. Imádkozni ennek éppen az ellenkezője: annyi, mint Istent kérni, hogy te tedd meg az Ő akaratát. Ezért nem kérhetsz Istentől csak akkor, ha hozzáteszed: „ha úgy ítéled, Uram, hogy így jobban foglak szeretni Téged, valamint az embereket, testvéreimet”. Mindig légy bizalommal. Tudod, hogy az Atya csak a javadat akarhatja. Tudod, hogy ha nem is teljesíti kívánságodat, szeretete mégis ad választ, de más módon.
Istennek szüksége van imádságodra. Csak akkor adhat, ha kérsz, mert végtelenül tiszteli szabadságodat.
Őszintén és hűségesen imádkozni annyi, mint csalhatatlanul biztosítani a sikert életed és a világ számára.
Ne csüggedj el soha!
(részletek)
A csüggedés megállít, megbénít, tehetetlenné tesz. Már nem te irányítod az életedet. Elcsüggedtél? Ez onnan van, mert magadban bíztál, és fájdalmasan tapasztalod, hogy nem számíthatsz önmagadra. Ha Istenbe helyezed bizalmadat, szenvedsz ugyan vétked következtében, de nem csüggedsz el. Mert Isten éppolyan mindenható, és épp úgy szeret bűnbeesésed után is, mint előtte. A csüggedés mindig annak a bizonyítéka, hogy túlságosan bíztál önmagadban, és túl kevéssé Istenben.
Ha győzedelmeskedni akarsz a bűn fölött, elsősorban ismerd el a rosszat, ami benned van. Ne kerülgesd, ne mentegesd, ne próbálj meglógni, felejteni, tagadni, mert így nem semmisíted meg bűnödet. Fogadd el a mai hibádat, a holnapi kísértést, a szokás zsarnokságát, hatalmát, azokat a bűnalkalmakat, amelyeket nem tudsz elkerülni. Jézus Krisztus nem azért jött, hogy a kísértéseket eltüntesse, a bűn lehetőségeit megszüntesse. Azért jött, hogy megbocsássa bűneinket.
Ez a bocsánat szükségképpen meghozza számodra a békét, az örömöt. Amikor a tékozló fiú hazatér, az apa azt akarja, hogy mindnyájan felejtsék el a múltat. Lakomát rendez, hogy ÖRÖMRE hívjon. „Jobban örülnek a mennyben egy megtérő bűnösnek, mint kilencvenkilenc igaznak.”
Jézus Krisztus szigorú a bűnnel szemben, de jóságos a bűnös iránt. Ha a bűn áldozata vagy, az Úr hozzád jön, hogy még jobban szeressen és megváltson. A szeretet végtelen misztériuma ez. Add át magad az Úrnak, és még szorosabban egyesülsz Vele bűnöd elkövetése után, mint előtte. Így minden vétek jeladás, meghívás, hogy add oda magad a Megváltó Jézus Krisztusnak.
De hogyan akarhatod, hogy megbocsásson, ha nem találsz semmit, amit megbocsáthatna? Hogyan akarod, hogy megmentsen, ha nem engeded magad megmenteni? Ne hidd, hogy úgy nyered el a békét, ha egyre jobban bízol önmagadban, becsületes életedben, jóleső erényességedben. Ez a nyugalom a legveszélyesebb illúzió lenne, mert végül úgy éreznéd, hogy nincs szükséged az Úrra, és egyedül maradnál, szörnyen egyedül és védtelenül Nélküle:
„Nem azért jöttem, hogy az igazakat hívjam, hanem a bűnösöket.”
„Az Emberfia azért jött, hogy keresse és üdvözítse, ami elveszett.”
„Nem az egészségeseknek kell az orvos, hanem a betegeknek.”
Isten szemében az ember értéke nem kísértéseinek gyengeségével, bukásainak kis számával, még csak nem is a komoly hibáktól való mentességével mérhető, hanem elsősorban a Megváltó mindenhatóságába vetett teljes bizalmával, szeretetével, az újrakezdés folytonos akarásával. Vétkeid arra valók, hogy megismertessék veled gyengeségedet, hogy általuk újra kis gyermekké válhass, és így az Atyának nyújtva kezed újra visszatérj a jó útra.
A szeretet útja Istenhez vezet… hogy Jézus Krisztus szívével szeress
(részletek)
Annak a vágyadnak mélyén, hogy szeress és szeressenek, ott rejtőzik befejezetlenséged tudata. A szeretet által keresed kiteljesülésedet. De ennek az örökös keresése mindaddig kielégítetlenül hagy, míg el nem tölt a végtelen szeretet: Isten. A szeretet keresése az ember lényének legmélyén mindig annyi, mint Isten keresése. Nem teheted, hogy egész lényed ne forduljon a szeretet felé, mert öröktől fogva a szeretet gondolt el téged, és a szeretet szeretet után kiált. Az Isten szeretetének vagy a gondolata. Legyen életed a szeretet válasza.
A szeretet, minthogy önmagadtól elszakít, Istenhez visz közelebb, mert minden ember életében csak két vonzási pólus van: önmaga, vagy a többiek és Isten.
Benned és a többiekben a valódi szeretet mindig Isten jelenlétének a jele, mert Isten minden szeretetben jelen van, mint ahogyan a nap jelen van minden sugarában. Nyomon követheted Istent a világban, ha az igazi szeretet nyomait kutatod. Betöltheted az emberek lelkét Istennel, ha önmagadról elfelejtkezve szeretetet sugárzol magad körül. Istenhez vezetheted embertársaidat, ha segíted őket abban, hogy ténylegesen szeressék testvéreiket.
Minden alkalommal, amikor szeretsz, a Szeretetről teszel bizonyságot, szavak nélkül hirdeted Jézus Krisztust. Valamikor majd hirdetned kell a többieknek, hogy a Szeretet nem valami, hanem Valaki.
„...a szeretet Istentől van. Mindaz, aki szeret, Istentől született és ismeri azIstent. Aki nem szeret, nem ismeri az Istent, mert az Isten szeretet... Aki szeretetben él, Istenben él, és Isten őbenne.”
A szeretet útja Istentől jön, és mindig Istenhez vezet, de ha megállsz az úton, ha a magad számára próbálod megtartani szereteted tárgyát, akkor már nem Isten felé haladsz, hiszen azt gondolod Istennek, ami csupán megvetésre méltó karikatúrája. Ez bálványimádás. A „kis istenek” eltakarják előled az egyetlen Istent. Ha nem térsz vissza a helyes útra, örök kielégületlenségre vagy ítélve, és ami meg súlyosabb, nem éred el beteljesülésedet. Isten egykor aszerint fog megítélni, hogy a mindennapi szeretetben milyen hűséges voltál.
Aki szeret, csak arra vágyik, hogy teljesen egybeforrjon szeretetének tárgyával. Emberi szempontból – és ez az ember tragédiája – az egyesülés sohasem lehet teljes. Ha el akarod érni szereteted célját, egészen magadba kell fogadnod Istent, és azután Isten bensődben egyesít majd azokkal, akiket szeretsz. Szükséged van Krisztus egész megváltására, hogy szeretetedet az önzéstől megmentsed. Szükséged van Krisztus egész szeretetére, hogy emberi szeretetedet átalakítsad isteni szeretetté.
Ha emberileg szeretsz valakit, magadhoz kapcsolod. Ha keresztény módra szereted, Krisztushoz kapcsolod. Nem arról van szó, hogy gyakorold a felebaráti szeretetet, hanem légy maga a szeretet. „Szeress, és tégy, amit akarsz!”
