AZ IGE BEFOGADÁSÁRÓL: Karol Wojtyla lelki műhelyében (68.)
Többször ismétlődnek az Egyház liturgiájában előírt evangéliumi részek. Rendre bibliai szentek ünnepein térünk el az evangélium sorjában való olvasásától az adott szentre vonatkozó szakaszok kedvéért, melyekkel sorrend szerint haladva újra találkozunk. Zavarónak élhetjük át ezeket az ismétlődéseket, mégis szükségesek. A Biblia Isten szavaként mindig tud újat mondani, szüntelen változó életünk kívánalmai szerint. Így az újraolvasások lehetőséget teremtenek az új szempontok, aktualitások feltárására. Az Egyház előírása tehát ebben is Isten bölcsességét képviseli, Jézus ígérete szerint.
A ma szintén ismétlődő Ige például alkalom a szenvedés témájának újragondolására. Az előzőekben gyakran hivatkoztunk az „Aranyszabályra”, úgy értelmezve, hogy amit másokkal akár gondolatban teszünk vagy nem teszünk, az fog megtörténni velünk. Krisztus szenvedése, aminek egy megnyilvánulása tanítói sikertelensége, kiegészíti ezt a helytálló igazságot azzal, hogy a szenvedés nem feltétlenül személyes bűneink büntetése, saját tetteink tükörképe: az igaz is szenvedhet mások vétke következtében.
Mégis vigasztaló, hogy miközben a bűnös méltán bűnhődik akár a kárhozattal, amint ezt a Jézus által kárhoztatott városok jelenkori romhalmaza megrázóan jelzi, a másokért bánkódó igaz megőrzi közösségét a szeretet Istenével, s Vele együtt hordozza terhét, ahogy Jézus saját megvetettségében az Atya elutasítását ismerte fel. Így a fájdalom közössége is elmélyíti az istenkapcsolatot, és viselhetővé teszi a terhet.
Krisztus mennybemenetele óta Egyháza által akar üdvre segíteni mindnyájunkat. Az Egyháznak köszönhetjük az Újszövetséget, a Szentírás naponkénti közös olvasását, magyarázó prédikálását, és a hittan tanítását. Úgy éljünk e kegyelmekkel, mint ami Krisztustól kapott lehetőségünk, felelősségünk és üdvösségünk záloga!
Napi evangélium: Lk 10,13-16
Jézus egy alkalommal így szólt tanítványai előtt: „Jaj, neked, Korozain! Jaj, neked, Betszaida! Ha a pogány Tiruszban és Szidonban történtek volna azok a csodák, amelyek nálatok történtek, már rég szőrzsákban és hamuban tartottak volna bűnbánatot. Ezért Tirusznak és Szidonnak tűrhetőbb sorsa lesz az ítéleten, mint nektek. És te Kafarnaum? Vajon az égig emelkedel? Egészen az alvilágig fogsz süllyedni.” Majd így folytatta: „Aki titeket hallgat, engem hallgat; és aki titeket megvet, engem vet meg. Aki pedig engem megvet, azt veti meg, aki küldött engem.”
