A műkerti kápolna új oltárszobra
Képgaléria
A donátor régi művészettörténeti hagyományokat követett akkor, amikor társalkotóként művészeti (ikonográfiai) programmal szolgált a művész számára. A bibliai kiindulópont a Jelenések könyve (12,1-2) volt: „Az égen nagy jel tűnt fel: egy asszony, öltözete a Nap, lába alatt a Hold, fején tizenkét csillagból korona. Áldott állapotban volt”. Az Apokalipszis napba öltözött asszonyát (mulier amicta sole) több változatban is megjelenítették az elmúlt századok során. Az alkotó figyelmét elsősorban a csíksomlyói zarándoklatok híres Szűz Mária kegyszobra ragadta meg, melyet a helyiek és a csángók „Babba Mária, a napba öltözött Boldogasszonynak” neveznek. A 16. század elejinek tartott késő gótikus mintakép stílusát csupán visszafogott stilizálás keretében idézi meg az alkotó, ahogy a szimbolikus elemeket (pl. a tizenkét csillagból álló koszorú, korona Mária fején) is csak részben, illetve átalakítva veszi át. Az utóbbiak közül különösen figyelemreméltó a Szűz mögötti mandorla alakú sugárkoszorú, melynek megjelenítési módjával az alkotó igyekezett illeszkedni a kápolna szentélye feletti gerendázat szerkezetéhez. A különbségek közül a legfeltűnőbb, hogy a kecskeméti Mária bal karján nincs ott a Gyermek (igaz, a szobor melletti alapító kereszten azonban megjelenik a világ Megváltója). A Jelenések könyve szövegének pontos követése mellett ezzel Mária mennybevételének (Maria assunta) egyes barokk ábrázolásai is megjelenhetnek a lelki szemeink előtt, mindenekelőtt a Nagyboldogasszony azon értelmezése, mely a magyarsághoz fűzi. A millennium, 1896 óta külön emlékünnepe van nálunk annak az eseménynek, amikor Szent István országunkat Mária oltalmába ajánlotta (Magyarország Nagyasszonya október 8-án). A kecskeméti szobron ehhez is köthetjük azt, hogy az égi jelenésként megfogalmazott ábrázolásokkal szemben itt nem a holdsarló látható legalul (bár kisméretű utalásként ott van), hanem a földgolyó, s rajta az első asszonyt, Évát megkísértő kígyó (Ter, 3,15). Ennek az előzménye egy az ellenreformáció idején népszerű, s a napba öltözött asszony ábrázolásokból leszármaztatható ún. immaculata típus egy változata, melyen a Szeplőtelen Szűz, azaz a Virgo Immaculata a glóbusz felett lebeg. Érdemes megnézni ebben az összefüggésben (Regnum Marianum) a kecskeméti Szentháromság-emlék Mária szobrát, mely alatt egy tengelyben Szent István ábrázolása jelenik meg.
A hagyományos ikonográfiai összetevőkön túl Fekete László hívta fel a figyelmemet arra a különleges szimbolikus összefüggésre, mely az alapkőletétel nagy fakeresztjén bevésett dátum (2004) és a mennyek királynője feje körül megjelenő csillag koszorú között van, hiszen a 12 csillagból álló koszorú néhány évtizede az Európai Unió jelképe, s Magyarország pedig 2004. május elsején lett annak teljes jogú tagja.
Végezetül idézzünk a művészt befogadó Nemzetközi Zománcművészeti Alkotóműhely igazgatójának, (id.) Gyergyádesz László szentmise előtt mondott laudációjából: „A művésznek az Alkotóműhely gyűjteményében őrzött művei mellett a maival együtt 3 köztéri munkája is városunkhoz kapcsolódik: a Megyei Könyvtár igényes kerámia felirata, a Katona József Gimnázium angyalos kerámia országcímere, s most A Napba öltözött Boldogasszony című, fából készült szobra, amely innentől átlényegül és közös misztériumunk része lesz. Isten éltesse a közösséget, amely befogadja ezt a többszörösen is szimbolikus alkotást, és Isten éltesse a jövőre 70 éves művészt, Németh Endrét.”
