A Petőfi Népében olvastuk: „A fő feladatom továbbra is a rám bízott egyközségek lelki vezetése”-Beszélgetés dr. Bábel Balázs, kalocsa-kecskeméti érsekkel
Képgaléria
– Az iskolák átvétele személyi és anyagi feltételekkel jár. Márpedig olyan embereket találni, akik alkalmasak katolikus iskolát vezetni, nem könnyű. De ez a problémának csak az egyik fele. Azt mindenki tudja, hogy abból a pénzből, amit az állam ad, nem lehet fenntartani iskolát. Különösképpen, ha figyelembe vesszük a szükségszerű javításokat, esetleges bővítéseket, a törvény által kötelezően előírt jutalmazásokat. Nekem ehhez sem anyagi erőm, sem embereim nincsenek. Hadd mondjak egy példát: a keceli iskolára eddig mintegy húsz millió forintot költöttünk, mert nem kaptuk meg a szükséges és jogos forrásokat az államtól. Emellett számos olyan szabályozás van érvényben, ami a fenntartó kizárólagos hatáskörébe sorol bizonyos adminisztratív dolgokat, ami egyéb teendőimtől veszi el az időt.
– Az elmozdulás azért már megtörtént, hiszen itt is létrejött egy egyházi alapítású kft. önálló menedzser igazgatóval, és gazdasági szemlélettel.
– Ez a más egyházmegyéktől lemásolt dolog, amit én inkrementumnak, azaz növekedésnek hívok. Ezzel a felállással azokon a helyeken, ahol jegyet szedünk – mint például a kincstár, levéltár, könyvtár – egy esetleges javításnál visszaigényelhetjük például az áfát. Egyébként a társaság igazgatója az a Fülöp Ernő, aki emellett Kalocsa plébánosa, ő intézi az összes iskolát, mellette pedig irodaigazgató. Vagyis a nyolcadik bőrt húzom le róla ezzel. Mert meglehet, hogy ez az államnál önálló státusz lenne, de az egyház ezt nem engedheti meg magának. Bátran állíthatom, hogy például azt a mennyiségű munkát, amit én végzek, négy emberre osztják le egy állami cégnél.
– Hogy van az, hogy a különböző egyházmegyékben merőben más az uralkodó szemlélet bizonyos dolgokról?
– Mindannyian a pápa alárendeltjei vagyunk. Én hit és erkölcsi kérdésekben vagyok elöljárója a szuffragáneus egyházmegyének, anyagi dolgokban nem. Ez azt jelenti például, hogy azokban az iskolákban, amelyeket a Szeged-Csanádi Egyházmegye átvesz, én adom a hitoktatókat, vagyis a Kalocsa-Kecskeméti Egyházmegye papjai vannak ott. Úgy gondolom, hogy – túl az anyagi és személyi dolgokon – belőlem hiányzik az a fajta merészség, ami ehhez a vállaláshoz szükséges lenne. Egyébként pedig ezekben az intézményekben tudomásom szerint nem lehet direkt módon végezni hitre nevelést. Márpedig az én célom elsősorban az, hogy keresztény módon nevelődjenek a gyerekek. Egyébként pedig az egyházmegye lelkipásztori feladatai, az egyházközségek segítése, közösségeink-, templomaink mentése, építése minden energiámat és időmet fölemészt. Valahogy nekem nincs szabad kapacitásom arra, hogy más egyházmegyékben intézmények szervezését és átszervezését felelősséggel irányítsam….
– Szerepel-e a tervek között lépni az intézmények felé?
– Erre az évre biztos, hogy nincsenek ilyen terveim. Van olyan falusi kisiskola, amely már jelezte, hogy szeretné, ha ez ügyben tárgyalnánk, de azt kértem, hogy várjuk meg a jövő évet. Jelenleg minden átalakulóban van ezen a területen is. És bár nagyon hasznos lehet felvázolni a pedagógusok életpálya modelljét, a lényeg ott dől el, hogy mire lesz pénz.
– Hogyan viselik a hívek ezt a változó, gazdasági válságtól terhes időszakot?
- A nehézségek természetesen ugyanúgy sújtják őket, mint bárki mást. Legfeljebb nagyobb lelki nyugvással veszik tudomásul. Nemrégiben meghalt Steve Jobs, a világ egyik legsikeresebb és leggazdagabb embere. Példája nyomán sokan teszik fel a kérdést: hol keressék az élet nagy dolgaira a választ? Én azt mondom: ha van Isten és van üdvösség, nincs az a pénz és befolyás, ami felér azzal, hogy az ember eljut oda.
Farkas P. József
