BÚCSÚ CSIPERÓTÓL
Képgaléria
Július 13-án véget ért a Csiperó. Az idén tizedik alkalommal megrendezett gyermektalálkozóról július 7-től cikksorozatot olvashattak honlapunkon, melyben beszámoltunk a Csiperó szellemiségéről, háttérmunkálatairól, a Csillagszemű táborról, és még sorolhatnánk. Most eddigi segítőnk, Gyenesné Knolmár Edit, a gyermektalálkozó mögött álló, 1990-ben alakult Európa Jövője Egyesület (EJE) irodavezetőjének idei, csiperós tapasztalatairól olvashatnak. (MF)
Az már mindannyiunk számára kiderült, hogy mitől is jó a Csiperó: közösséget formál, együttműködésre tanít, toleranciát biztosít. Azonban rengeteg gyermektalálkozó van nemzetközi szinten is: az irodavezető asszony szerint a Csiperót azonban nem érdemes besorolni sehová sem, hiszen lapjaiban különbözik a szokványos, futószalag szerű rendezvényektől. Itt tényleges, személyes kapcsolatok mozgatják a gépezetet.
Azonban sajnos itt is igaz az ősi igazság, hogy jóból is megárt a sok. Ugyanis bármennyire is szeretné az EJE, hogy minden érdeklődő ország, fellépni vágyó gyermek igényeinek eleget tegyen, a lehetőségek korlátozottak. Hiszen a fellépők számát erősen szabályozni kényszerültek, a Csiperón résztvevő gyermekek száma pedig elérte a maximumot: 2000 gyermek szállásáról, étkeztetéséről kell ugyanis gondoskodni. Meglepő, s talán kevesen tudják, hogy a gyermektalálkozó kapcsán hazánkba látogató gyerekekről nem csak Kecskemét gondoskodik, hanem Lajosmizsén, Kerekegyházán, Katonatelepen, Kiskunfélegyházán, Tiszajenőn, Szentkirályon és Nagykőrösön is vannak családok, aki besegítenek a gyerekek elszállásolását illetően.
A rendezvény anyagi háttere pedig azért érdekes, mert az EJE csak az egyesület működéséhez kapott támogatás egy részét tudja a Csiperóba invesztálni, a többit pedig pályázatok útján, EU-s segítséggel, illetve Kecskemét anyagi hozzájárulásával teremti elő. Koránt sem egyszerű tehát felépíteni a ’röppályát’ a rendezvény kabalafigurájának, Csiperó madárnak, de mint képeinkből is látszik, a mosolygós gyermekekért a háttérben áldozatos csapatmunka folyik, reméljük még hosszú éveken át.
