Július 28. vasárnap, Szabolcs
Hírek, események 2011. november 21. 13:35

Az Egyház társadalmi tanítása

Képgaléria
Az Egyház társadalmi tanítása
Bábel Balázs érsek írása a 80 éve alapított Magyar Katolikus Karitász és 20 éve újraindított évfordulója alkalmából. Jézus utolsó ítéletről szóló beszéde óta tudjuk, hogy a felebaráti szeretet sokféle formáinak gyakorlása - benn e a szociális tevékenység, - feltétele az ember üdvösségének /Mt 25/. Az Egyház története tanúsítja, hogy Szent István diakónustól kezdve Teréz anyáig az Egyház nagy gondot fordított a közjó szolgálatában a szociális tevékenységre. Elméleti alapja a szociális tevékenységnek az Evangélium és az Apostoli Levelek felebaráti szeretettel kapcsolatos parancsai és irányelvei. A keresztény morális kidolgozta az irgalmasság testi és lelki cselekedeteinek főbb területeit. Éhezőknek ételt adni, szomjazóknak italt adni, ruhátlanokat felruházni, utasoknak szállást adni, betegeket látogatni, foglyokat kiváltani, holtakat eltemetni - ezek voltak az irgalmasság úgynevezett testi cselekedetei. A lelki cselekedetek a következők: tudatlanokat tanítani, kételkedőknek jó tanácsot adni, szomorúakat vigasztalni, bűnösöket meginteni, sértéseket megbocsátani, másokat türelemmel elviselni, élőkért, holtakért imádkozni. Történelme folyamán különösképpen az elmúlt 120 esztendőben az egyház sohasem mulasztotta el, hogy a társadalmi élet kérdéseivel kapcsolatban szót emeljen. XIII. Leó pápa megfogalmazása szerint ez kötelessége is. A modern tudományok, mint a szociológia, pszichológia, politika tudománya fölhasználásával fogalmazódtak meg a XIX. század végétől azok a pápai enciklikák, amelyek a szociális kérdésben iránymutatók lettek az Egyház tagjai számára.

Az elmúlt 120 évben 14 pápai megnyilatkozás, enciklika, több mint 1300 püspökkari megnyilatkozás, szinódusi döntés jelent meg szociális problémákról, azok megoldásáról. A neves pápai enciklikákat röviden ismertetem.


RERUM NOVARUM /XIII. Leó/ 1891. A munkások helyzetéről.
A szocializmus ellenzi a magántulajdont, támogatja az osztályharcot. Fel kell ismerni, hogy a magántulajdon: jog, mely stabilizálja a társadalmat.

QUADRAGESIMO ANNO /XI. Pius/ 1931. A társadalmi rend megújításáról.
A közhatalmat az emberi mohóság rabszolgaságban tartja. Alkalmazni kell a krisztusi mértékletesség és szeretet törvényét.

MATER ET MAGISTRA /XXIII. János/ 1961. A föld értékeinek elosztásáról.
A gazdag és szegény országok között egyre kiáltóbb a különbség. A kevésbé fejlett országokat a leigázás szándéka nélkül kell segíteni.

PACEM IN TERRIS /XXIII. János/ 1963. Elkötelezett keresztények feladatai.
A jelenlegi kormányok képtelenek előmozdítani az egyetemes közjót. Létre kell hozni a szubszidiaritáson alapuló világszintű auktoritást.

GAUDIUM ET SPES /II. Vatikánum/ 1965. Egyház és világ viszonyáról.
Az igazi keresztények hiánya hozzájárul az ateizmus terjedéséhez. Ébredjenek rá a keresztények arra, hogy kötelességeiket az igazság és szeretet alapján kell teljesíteniük.

POPULORUM PROGRESSIO /VI. Pál/ 1967. A harmadik világ és az ideológiák.
Sokan vallják, hogy a fejlődés fő ösztönzője a haszon, hogy a verseny a gazdasági élet fő törvénye, hogy a tulajdonnak nincsenek határai. A gazdagok a kereskedelmi kapcsolatokban vegyék figyelembe a szociális igazságosság követelményeit, és ne akadályozzák mások fejlődését.

OCTOGESIMA ADVENIENS /VI. Pál/ 1971. A Rerum Novarum 80. évfordulójára.
Minden szocialista ideológia a kétértelműség lehetőségét hordozza magában. Minden katolikusnak tudnia kell, hogy ő is felelős a társadalmi igazságtalanságért, ezért kell lelkiismerete szerint döntenie.

IGAZSÁGOSSÁG A VILÁGBAN /II. püspöki szinódus/ 1971. A világ átformálása.
A hatalmat és a vagyont néhány ember, vagy érdekcsoport tartja kezében. El kell ismerni, hogy a fejlődéshez mindenkinek joga van.

EVANGELII NUNTIANDI /VI. Pál/ 1975. Evangélium és a mai világ kapcsolata.
Az evangélium hirdetői közötti egység hiánya csökkenti annak hatékonyságát. A valódi keresztények együtt valósítják meg Isten üzenetét.

REDEMPTOR HOMINIS /II. János Pál/ 1979. A mai társadalom állapotáról.
Az erkölcsi zavar tünetei: az emberi értékek inflációja, a munkanélküliség. A gazdasági fejlődést az emberre való tekintettel kell támogatni.

LABOREM EXERCENS /II. János Pál/ 1981. A munka elsőbbségéről.
Alapvető hiba az emberi munkát csak gazdasági szempontból értékelni. Az Egyház a munkát többre értékeli, mint a tőkét.

SOLLICITUDO REI SOCIALIS /II. János Pál/ 1987. A Populorum Progressio 20. évfordulójára.
Megnőtt a szakadék Észak és Dél, első, második és a harmadik világ között. Az Egyház, mint szentség eszköze lehet az emberi nem egységének.

A Rerum Novarum enciklika 100. évfordulóján II. János Pál pápa a CENTESIMUS ANNUS kezdetű enciklikájával összefoglalta a keresztény szociális tanítást és a rendszerváltozást követő időben utat mutatott az új idők és a harmadik évezred Egyházának és magának az emberiségnek szociális problémái megoldására.

CARITAS IN VERITATE /SZERETET AZ IGAZSÁGBAN/ XVI. Benedek pápa enciklikája 2009. A globalizáció válsága csak úgy oldható meg a Szentatya szerint, ha népek együtt alkotják az emberiség közös családját. Kevés ehhez az igazságosság, szeretetre is szükség van. Általános megállapítása: a gazdaság erkölcsi elvek nélkül nem működik.

„Az egyház társadalmi tanítása nem „harmadik út" a liberális kapitalizmus és a marxista kollektivizmus között, sem pedig egy olyan lehetséges alternatíva, amely más, nem annyira ellentétes megoldások kezelésére nyújt lehetőséget, hanem önálló, minden tekintetben sajátos út. Nem is ideológia, hanem az emberi lét - mind e társadalomban, mind nemzetközi síkon tapasztalható - bonyolult összefüggéseinek szorgos vizsgálatából leszűrt eredmények pontos megfogalmazása, a hit és az egyházi hagyomány fényénél. Legfőbb célja abban rejlik, hogy ezeket a valóságban létező igazságokat értelmezze, azaz megvizsgálja, vajon megfelelnek-e, avagy ellentmondanak-e az emberről és annak földi és természetfölötti hivatásáról szóló evangéliumi tanításnak, így adva eligazítást a keresztény ember számára. Tehát nem az ideológia, hanem a teológia, mégpedig az erkölcsteológia területéhez tartozik. Az egyház társadalmi tanításának előadása és terjesztése evangéliumi küldetés, amely az Egyház sajátja. És mert tanításról van szó, amelynek célja a személy helyes magatartásának irányítása, ebből következik az igazság elfogadásának kötelezettsége, kinek-kinek tisztéhez, hivatásához és körülményeihez mérten." /II. János Pál Sollicitudo rei szociális körlevél)

A pápai enciklikák alapján William J. Byron SJ. a katolikus társadalmi tanítás tíz építőkövét a következőkben foglalja össze:

1. Az emberi méltóság alapelve
Az ember Isten képmására teremtetett, Jézus Krisztus által megváltott, ezért minden ember egyszeri és megismételhetetlen individuum.
2. Az emberi élet tiszteletének alapelve
Minden személy, fogantatásától kezdve haláláig elidegeníthetetlen méltósággal rendelkezik és joga van az élethez.
3. A kapcsolatteremtés alapelve
Az ember társadalmi lény, a családban, szociális intézményekben, munkahelyén és hazájában teljesedik ki.
4. A részvétel alapelve
Az embereknek joga és kötelessége részt venni a társadalomban és a köz javán munkálkodni. A munka méltóságát és a munkához való jogot is védelmezni kell.
5. A szegény és sebezhető emberek kiemelt védelme
Megfosztottságuk miatt pozitív diszkriminációban kell részesülniük.
6. A szolidaritás alapelve
A felebaráti szeretet a kölcsönös egymásrautaltságban tud csak megvalósulni, ezért támogatni kell egymást.
7. A gondoskodás alapelve
A teremtés iránti gondoskodásunk természetvédelem, a Teremtő iránti tiszteletünket fejezi ki.
8. A szubszidiaritás elve
Mindent azon a szinten kell megoldani amelyhez az tartozik.
9. Az emberi egyenlőség elve
Magában foglalja az igazságosságot és a méltányosságot.
10. A közjó elve
A közjót, a katolikus társadalmi tanítást, mindig a lehető legmagasabb érdek figyelembevételével kell tenni. Itt említjük meg a hazaszeretetet.

Emlékeztetőül így lehetne összefoglalni:
-Emberi személy
-Emberi élet
-Kapcsolatteremtés
-Részvétel
-A szegények előtérbe állítása
-Szolidaritás
-Gondoskodás
-Szubszidiaritás
-Egyenlőség
-Közjó

 

Az Egyház szociális tevékenysége a történelemben

A 2000 éves Egyház történetéből csak gondolatszilánkokat lehet előhozni, amikor szociális tevékenységéről megemlékezünk. Az igazi és mindenre kiterjedő betegápolás és kórházintézmény az Egyház nevéhez fűződik. A 325-ös Niceai zsinat már kezdeményezte az intézményesített betegápolást. Korábban az egyházüldözések miatt erre nem volt lehetősége. A népvándorlás korában összeomlott a Római Birodalom és vele együtt az antik kultúra, szinte mindent elölről kellett kezdeni a civilizáció megszervezésében. Európa megtérítésében óriási munkát vállaló bencés rend alapszabályában, az úgynevezett Regulában ezeket a parancsokat fogalmazta meg: "A betegekről kell mindenek előtt és mindenek fölött gondoskodni, és valóban, mint Krisztusnak, úgy szolgáljanak nekik... Ezeknek a beteg testvéreknek legyen külön szobájuk és egy istenfélő, lelkiismeretes és szorgalmas ápolójuk. A fürdők használatát ajánlják föl a betegeknek, ahányszor hasznukra van." /Bencés Regula 36. fejezet/ Ebből a szerény kezdetből nőtt ki a modern világ kórházintézménye. A XI. században Rómában már 24 diakónusok által vezetett kórház volt. A szerzetesélet fellendülésével a beteggondozás intézményes formát öltött. A kifejezetten beteggondozó rendek, mint például az Irgalmas Rendiek, negyedik fogadalmat is tettek /első három: a tisztaság, szegénység, engedelmesség mellett/ a betegek ápolására. Borromeo Szent Károly alapította kórház a milánói nagy pestis idején szinte a mai követelményeknek megfelelően a hivatás mellett a szakképzettségre tette a hangsúlyt. Az újkorban legalább 30 női rend alakult, mely munkásságát teljesen, vagy nagy részben a betegápolásnak szentelte. A mai idős orvosgeneráció még tudja, hogy milyen megbízható és mennyire szakképzett volt az az ápolói gárda, amelyet a szerzetes nővérek alkottak, s amely sajnos javarészt az államosítás áldozatául esett.
Magyarországon 1948-ban 1205 népiskolában, 1706 általános, 87 polgári iskolában, 52 gimnáziumban, 32 tanítóképzőben, stb. azaz 3148 iskolában 9092 tanító és 3597 tanár tanított 436.405 tanulót vezettek szerzeteseink, 38 árvaházat és gyermekotthont, 52 szeretetházat és aggok otthonát tartottak fönn. A 21 férfirendből 6, a 43 női rendből pedig 29 foglalkozott hazánkban betegápolással 79 kórházban. Ezek megszüntetése elmondhatatlan kárt okozott a magyar társadalomnak. Az 1950-es egyezménytől kezdve csak 4 szerzetesiskola maradhatott meg és 5 egykori rendházban ápolhattak idős, beteg szerzeteseket. A karitász mozgalom, amelyet 1931-ben a Katolikus Püspöki Konferencia alapított meg, sok ezer világi hívő taggal az egyházközségekben is csak korlátozottan működhetett, egyetlen anyagi forrása a segélyezésnek a Szent Antal-persely maradt. A 80-as években már lehetőség nyílott arra, hogy testi és szellemi fogyatékos gyermekek számára Ipolytölgyesen 120 fős gyermekotthont létesíthettünk, és Budapesten a vak gyermekek számára a Szent Anna Otthont.

Az újrakezdés éveit követően jelenleg az általunk ismert adatok szerint:
69 szociális otthon - öregek otthona, mintegy 20 öregek napközi otthona, 1 vakok iskolája és otthona, 1 hallássérültek otthona, 1 napköziotthon és fogalkoztató értelmi fogyatékosoknak, 1 hátrányos helyzetű gyermekek napköziotthona, 1 átmeneti szálló, 2 anya-gyermekotthon, 1 autista segítőközpont és integrált intézmény, 1 infirmárium, 3 kórház: Szent Ferenc Kórház, Budai Irgalmas kórház, Pécsi Irgalmas Kórház, 1 orvosi rendelő, 1 házi szakápoló szolgálat, 1 családsegítő központ, 6 RÉV - Szenvedélybeteg- segítő Szolgálat, 1 RÉV- Pszichiátriai és Szenvedélybeteg Nappali ellátó, 1 Katolikus Alkoholistamentő Szolgálat (röv: KASZ), 10-15 Gamma GT: alkoholisták önsegítő csoportja, Betánia Lelkigondozás, ingyenesen hívható Caritas Lelkisegély Telefon Szolgálat, 1 Vasúti Szociális Szolgálat, a Katolikus Karitász országos központja és 15 egyházmegyei karitászközpont, 6 karitászbolt, 10 ingyenkonyha és téli teajárat a hajléktalanoknak.

(Az intézményekben ellátottak számáról nem állt rendelkezésemre friss statisztikai adat.)

Egy intézményi adat van meg, a Kecskeméti RÉV Szenvedélybeteg- segítő Szolgálat 2010-ben 504 gondozottat látott el folyamatosan, és hét ilyen nagyságú RÉV intézménye van a Magyar Karitásznak.

Itt kell megemlíteni a Börtönpasztorációt, ahol 35 katolikus pap és 50-60 világi segítő végez rendszeres lelkigondozó és segítő tevékenységet. A Mécses Szeretetszolgálat működteti 30-40 fővel a levelező szolgálatot, akik a fogvatartottakkal anonim módon leveleznek. A börtönmisszióhoz tartozik két utógondozó otthon, amelyek a szabadultaknak nyújtanak szállást és újrakezdési lehetőséget.

Közel 650 plébánián működik már karitászcsoport. A karitászcsoportokban kb. 7000 önkéntes a rászorulók segítésével és beteglátogatással foglalkozik. A katolikus karitász évente szervez OKJ tanfolyamokat a kórházi beteglátogatást végző karitász önkéntesek számára. A kórházi lelkészek mellett egyre nő azoknak a világi munkatársaknak a száma, akik a kórházi betegek lelki gondozását segítik.

Működik a plébániákon 180 idősklub, amely az egyedül élő, magára maradt öregeknek nyújt rendszeres találkozási lehetőséget, hasznos szabadidős és lelki programokat. Főleg a nagyvárosi plébániákon kezdenek terjedni a baba-mama klubok.

A Magyar Karitász az idén ünnepelte megalakulásának 80. és újjáalakulásának 20. évfordulóját. Jelentősen nő a karitász tevékenysége a rászorulók, a hajléktalanok, menekültek, a természeti és ipari katasztrófák áldozatainak megsegítésében, mind a hazai, mind a határokon túli magyarság, mind más népek körében.

A Magyar Katolikus Karitásznak 2010-ben a következők voltak a legjelentősebb tevékenységei. A haiti földrengés áldozatainak megsegítésére 130 millió Ft-ot küldött, az MKPK pedig 20.000 Dollárt küldött. Ez történt január-februárban.
Március 21-28. között a templomokban tartós élelmiszer-gyűjtési akció volt. Az így összegyűlt közel 50 tonna élelmiszerből több mint 5000 rászoruló család kaphatott húsvéti élelmiszercsomagot. 2010 nyár elején jött az árvíz. A katolikus karitász részt vett a gyors élelmiszer segélyezésben, a fertőtlenítésben és a megrongált lakóházak helyreállításában. Szabolcsban 14 településen 521 megrongált lakóházat újított fel úgy a karitász, hogy együttműködési megállapodást kötött a lakásban lakó családokkal. Az árvízkárosultak megsegítésére 260 millió Ft-ot, és adománygyűjtésből közel 100 t élelmiszert és ásványvizet, 25 t tisztítószert és 25 t ruhaneműt és bútort tudott átadni.
A vörös iszapár októberben történt. A karitász már az áradás napján megkezdte a működését a devecseri plébánián, ahol egy ingyenkonyhát állított fel. Két hónapon át osztott naponta meleg és hideg ételeket az iszapár áldozatainak. Szintén a plébánián működtetett átmeneti szállást elsősorban azoknak a karitász önkénteseknek, akik a kármentési munkákban részt vettek. A karitász élelmezésre, védő felszerelésre és tisztítószerekre 252 millió Ft-ot és közel 20.000 óra önkéntes munkát tudott elvégezni az iszapár áldozatainak megsegítésére.
2010-ben a legnagyobb segélyezési akció az EU élelmiszersegély program volt. A karitász 618 teleülésen osztott ki 1.806.378 kg tartós élelmiszert.
A legsúlyosabb szociális probléma ma hazánkban a krízisbe került személyek és családok egyre kilátástalanabb helyzete. A munkanélküliség, a lakáshitelek megemelkedése, a lakbértartozás és hátralékok, a közműtartozás és hátralékok (gáz, villany, víz), éhezés és betegség miatt a karitászok szinte naponta kapnak kétségbeesett hangú segélykéréseket.
Ebben az évben a Magyar Karitász kidolgozott a krízisbe kerültek részére egy segélyezési programot, és közel háromezer rászoruló családnak tudott adni differenciáltan 10-től 50 ezer Ft-ig terjedő segélyt.
Az egyházi karitász munkaterületén meg nem kerülhető a Máltai Szeretetszolgálat országos és határainkon túli tevékenysége, erre azonban a mostani tanulmány nem térhet ki.

A jövő kilátásai?

A gazdasági válságot csak gazdasági módon nem lehet megoldani. Az emberi természet miatt sem: ha csak anyagi érdekek kötnek össze, mindenképpen ütközéshez vezet (még a testvéreket is). Így az Európai Unió végét is jelentheti. Átfogó etikai alapokra van szükség, amelyben az igazság, közjó, testvériség követendő.
Az emberiség legősibb és legkisebb sejtjének, a családnak a jövő szempontjából nem elhanyagolható összetevője a népesség számának és összetételének alakulása, valamint az a társadalmi elvárás, amely az egyházak feladatának tekinti az idősek, betegek, szegények, elesettek fölkarolásának gondozását. Ennek a nagy kihívásnak önmagában a struktúrákkal nem tud eleget tenni az Egyház, csak ha lesznek elkötelezett hívő tagjai, akik a szeretetparancsot ezen a téren is gyakorlattá akarják tenni. Köztudott, hogy országunk lakossága csökken és elöregedő. Számokkal nem is terhelem a hallgatóságot... A mai családok a többgenerációs együttélés hiányában már képtelenek saját családtagjaikról is gondoskodni, ezért az intézményesített és szociális gondoskodás mind nagyobb feladatokat ró az Államra és az Egyházra. A bajok orvoslásának egyik módja, hogy az ifjúságot olyan szellemben neveljük, hogy legyen érzékük a szociális problémákra és legyen bátorságuk élethivatásként ezen munkálkodni. Jól tudjuk, az áldozatos betegápolást, szociális munkát, tanítást és sok hivatásos munkát pénzzel megfizetni nem lehet, bár nagyon szükséges, hogy ne éhbérért dolgozzanak. Csak akkor lesznek önzetlen embertársaikért élő fiatalok, hogy ha a szeretet gyakorlása a közgondolkodásban megelőzi majd a karriert, a gazdasági hasznot, a pénzimádatot. Ez pedig hit nélkül a tapasztalatok szerint nem megy. Az ókorban az apostata Julian császár, miután vissza akarta állítani a pogány vallást a Római Birodalomban, csak egyetlen keresztény gyakorlatot akart meghagyni, hogy gondoskodjunk az öregekről, betegekről és elesettekről. Vállalkozása kudarcot vallott. Európában az emberbaráti szeretet forrása és motiválója az a Krisztus lehet, aki azt mondotta: "Amit egynek a legkisebbek közül tettetek, nekem tettétek." /Mt 25,40/

Felhasznált irodalom:

Pápai enciklikák
Magyar Katolikus lexikon. Budapest: Szent István Társulat, 1993.
Virányi Ottó: A Római Katolikus Egyházi Szeretetszolgálat ötven éve. Budapest, 2000.
Horváth Lászlóné: A Katolikus Egyház szerepe a szociális és egészségügyi ellátásban (tanulmány)
Dr. Takács Nándor püspök beszámolója a Cor Unum pápai tanácsnál 2001.
Mérleg folyóirat 1999/3. William J. Byron SJ.: Tíz szociális alapelv
Az Egyház társadalmi tanításának kompendiuma. Budapest: Szent István Társulat, 2007.
Adatszolgáltatás: Magyar Katolikus Karitász - Magyar Katolikus Püspöki Kar honlapja
Adásidő: A Katolikus Egyház hivatalos segélyszervezetének lapja
Magyar Kurír: Katolikus hírportál

Készítette:

Dr. Bábel Balázs
kalocsa-kecskeméti érsek

Kövessen minket a Facebookon is!

Címkék: Adományok Wojtyla Ház