INTERJÚ DR. BÁBEL BALÁZZSAL: \"Már Lázár János is támadja a katolikusokat?

2011 a törvényalkotás éve volt: Schmitt Pál, Köztársasági elnök éppen 106 jogszabályt szignált; számos közülük érinti az egyház és az állam együttműködését, viszonyát. Hogyan érintik a legalapvetőbb változások az egyházat? Kérdeztük a Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye első emberét. – Mivel a törvény alkotói az előkészítés folyamatába nem vontak be bennünket, átfogó véleményt nem tudok mondani. – mondja a metropolita - Egy állam nem tudja meghatározni, hogy valójában mi az egyház és mi annak a feladata, hiszen másként közelít a kérdéshez, mint mi. Számunkra alapkérdés, hogy egyház csak keresztény közösség lehet. Míg a katolikus egyház vallja és őrzi a kétezer éves folytonosságot, és a Jézus Krisztustól kapott hitletétemény felett őrködik, az állam olyan ismérveket választ, ami neki szociológiailag megfelel: veszi az idő tényezőt, a népességet, a társadalomban való hasznosságot. Fontos cél volt úgy láttam, az úgynevezett biznisz egyházak kiszűrése, amelyek úgy élnek az egyháznak adott kedvezményekkel, hogy valójában sem hitéleti, sem szociális munkát nem végeznek.

– Január 1-jén életbelépett az alaptörvény. Úgy érzi, hogy sikerült a szent istváni örökség ápolásával és a katolikus tradíciókkal a folytonosságot megteremteni?

– Az egész alaptörvényről nem nyilatkozhatok. A preambulummal kapcsolatban voltak stilisztikai kifogásaim, azoknak annak idején hangot adtam. A családról, házasságról, emberi életről megfogalmazott alaptételeket azonban jónak tartom. Amikor arról esik szó, hogy az emberi élet a fogantatással kezdődik, hogy a család egy férfi és egy nő közössége, a család és a gyermekek patronálásának szándéka – ez mind egybevág az egyház tanításával.

– Az oktatási törvény változásai is komoly kihatással vannak az egyházra. Maradéktalanul megvalósíthatónak érzi ezeket?

– Ez majd a gyakorlatban mutatkozik meg. Mi magunk sem vagyunk felkészülve például arra, hogy míg eddig, utolsó és első órákban úgy, ahogy taníthattunk hittant, most egyszerre mindenütt jelen kell hogy legyünk. Ehhez szolgáltassunk kellő számú képzett embert. Mindezek ellenére ha a jóakarat adott, ez is megoldható….

– Lázár János, a FIDESZ erős embere – frakcióvezetője - nyilatkozta a napokban: „az egyházi iskolák ne válogathassanak a gyerekek között. Nekik is alapfeladatul kell kitűzni a fölzárkóztatást, mint legfontosabb társadalmi célt.” „Például úgy, hogy ehhez kötjük az állami támogatást.” „többen is eltökéltük: nem hagyjuk, hogy elitista, bigott katolikus oktatás szerveződjék közpénzből. Közpénzből közoktatást!” Mi erről a nyilvánvaló támadásról a véleménye?

– Méltatlan, igazságtalan és bizonyos értelemben cinikus is ez a vélemény. Méltatlan, mert a magyar katolikus egyház ezer éve tart fenn iskolát. Igazságtalan, mert kimutatott tény, hogy ezekben az intézményekben legalább annyi hátrányos helyzetű gyerek van, mint más iskolában. Megkülönböztetést nem teszünk. Az más kérdés, hogy követelményeket támasztunk. De kérdezem: például a budapesti Fazekas gimnáziumba bárki bejuthat? Ami pedig a közpénzeket illeti: azt legalább annyira a katolikus gyerekek szülei adják, mint a politikusok.

- Lázár úgy tűnik kifejezetten a katolikus püspökökre tőr... Vajon kiérdemelték-e ezt a durva és felületes kritikát. Hatalmi gőg? Őrült erőfitogtatás?

- Ez engemet is megdöbbentett. Nem értem és visszautasítom ezt a stílust!

– Hoffmann Rózsa pápai körlevelet küldött az iskolaigazgatóknak, amelyben XVI. Benedek pápa neveléssel kapcsolatos gondolatait osztotta meg, mondván: hogy ki-ki belátása szerint meríthessen azokból. Ennek fogadtatása meglehetősen vegyes volt.

- Had kérdezzem meg: vajon ha a tibeti láma gondolatait küldi szét az is tiltakozást szült volna a Demokratikus Koalíció körében? Most, amikor az atrocitás mindennapos az iskolákban, mindent meg kell tenni azért, hogy béke legyen. Aki pedig egy jó és békére nevelő gondolatot megtámad, az nem akar békességet. A szelíd, tiszta szavaktól félnek ezek a lázadozó pártemberek?!

Farkas P. József

Kövessen minket a Facebookon is!