Partra vetett túrázók
Jövő héten kezdődik a Duna zavartalan hajózását célzó intézkedési terv kidolgozása. Elképzelhető, hogy a vízsodrás erősödésével több evezős borul vízbe, kajakok és kenuk törnek össze. Félő, hogy a túrázók inkább más szakaszt, vagy másik folyót választanak majd.
A fejlesztés célja, hogy a folyó mélysége a lehető leghosszabb szakaszon elérje a biztonságos és akadálymentes hajózáshoz szükséges 2,5 métert. Ezért a Duna negyvenkét gázlóját kívánják megszüntetni többek között mederkotrással, sarkanytúk és fenékküszöbök beépítésével. Lapunk úgy tudja: a munkálatokat egyebek mellett a Budapest és Vác közötti szakaszon, a Szentendrei-sziget déli csücskénél, a Heremba-szigetnél, Dömös környékén, Dunaföldvárnál, Szap és Gönyű, valamint a Baja és Mohács közötti szakaszon végzik majd el.
A tervezett változtatások akár húsz-harminc százalékkal balesetveszélyesebbé tehetik a vízitúrákat mondta el érdeklődésünkre Juhász Ágnes, a Természetbarát Szövetség Vízitúra Bizottságának vezetője. Műtárgyak például a sarkanytúk beépítésével ugyanis erősödik a víz sodrása, így megnő a borulás, hajótörés vagy a belefulladás veszélye. Tavaly 870 ezer ember szállt kajakba, kenuba vagy kielboatba, közülük mintegy háromszázezer éppen a Dunán. Eddig évente két-három ember fulladt vízbe a vízitúrák során. A tervezett változtatások életbe léptetésével azonban elképzelhető, hogy ez a szám emelkedni fog.
Arra nem igen lehet számítani, hogy a helybélieknek új munkahelyeket teremtenek majd a fejlesztések.
A vízépítések legtöbbjét külön e feladatokra kifejlesztett gépekkel végzik az erre kiképzett kezelők mondta el lapunknak Váradi József, az Ár- és Belvízvédelmi Központi Szervezeti Kht. vezetője. A többi, szakképzést nem igénylő feladatot a hullámtér tisztítása, egyes partszakaszok megerősítése viszont közhasznú munka keretében is el lehet végezni.
A szabályozás alapjául szolgáló tanulmány elkészítésére 1,1 millió eurót nyertünk az Európai Uniótól, s ugyanennyit szükséges hozzátennünk saját forrásból. A tervet szlovák szomszédainkkal együtműködve kell elkészíteni 2006 őszéig. Különben nem lennének jó az esélyeink ahhoz, hogy a kivitelezési munkálatokhoz is pénzt kapjunk az Európai Uniótól.
A Védegylet természetes élőhelynek fogja fel a Dunát, ezért nem tudja elfogadni, hogy kizárólag a hajózás érdekeinek rendeljék alá. A sarkanytúk építésével egyetértünk, de a fenékküszöbök alkalmazásával nem hangsúlyozta Bárdos Deák Péter, a Védegylet szakértője. A fenékküszöb megváltoztatja az algásodás folyamatát, és a halak természetes környezetét. Továbbá örvényeket okozhat, melyek alámossák a partot. A szervezet szükségesnek tartja egy Duna-törvény megalkotását, amely szabályozná, milyen munkálatokat lehetne elvégezni, és hogyan.
forrás: Petőfi Népe
