Repülők kontra madarak
Regionális nemzetközi légikikötővé bővítené a szegedi önkormányzat a város füves sportrepülőterét. A természetvédők ellenzik a tervet: a Fehér-tó közelsége miatt attól tartanak, hogy riasztással, a madárrezervátum nyugalmát háborgatva, próbálják majd távol tartani a légi folyosótól a madárcsapatokat. E nélkül nem volna biztonságos a légi forgalom.
Ha elkészül, életveszélyes lesz az új szegedi repülőtér, állítják a területet, a madárvonulást jól ismerő természetvédők. Ezen a környéken nem ritkák a többezres daru- és vadlibacsapatok. Egy ilyen "madárfelhővel" ütközve lezuhanhatnak az utasszállító gépek óvnak a beruházástól a Kiskunsági Nemzeti Park szakemberei. A szegedi önkormányzat azonban tántoríthatatlan, nem kíván visszalépni a város fejlődését segítő tervtől, amelyet egyébként a légiközlekedési hatóság sem ellenez.
Szeged nyugati határában évtizedek óta működik egy sport- és mezőgazdasági célú füves repülőtér. Főleg jó időben, leginkább hétvégenként használják. A rövid nekifutás után startoló, magasban keringő kisgépek eddig nem zavarták az alig hat kilométerre lévő Fehér-tó madárvilágát, és a gyepes területen jól megfért a sportrepülők mellett Dél-Alföld legnagyobb védett ürgeállománya is.
az ürgéket áttelepítik
A repülőtér regionális nemzetközi légikikötővé bővítésével azonban változhat a helyzet. A harminc-negyven fős utasszállító gépek fogadásához betonpályát, a nemzetközi biztonsági előírások teljesítéséhez kerítést, jelzőfényeket, radart, utasváró épületet stb. kell építeni. Mindez az elkészült környezetvédelmi hatástanulmány szerint a Natura 2000 (tehát uniós védelem alatt álló) gyepterület feltörésével, az ürgék pusztulásával járna. A repülőtér tulajdonosa, a szegedi önkormányzat vállalta, hogy a veszélyeztetett populációt áttelepíti egy közeli, eddig gabonatermesztésre használt parcellába.
A madárvonulási útvonalakat azonban nem lehet se pénzzel, se jó szándékkal módosítani. A Kiskunsági Nemzeti Park állásfoglalása szerint a hatástanulmány nem elemzi kielégítően a madár-gép ütközések kockázatát, pontatlan, megtévesztő adatok szerepelnek benne a madarak és a repülőgépek mozgásáról.
24 órás madárvonulás
A környezetvédelmi engedélyhez készült hatástanulmány szerint a 250-260 méter magasban, nappal repülő gépek nem keresztezik a legfeljebb a földtől száz méterre, főként éjszaka vonuló madarak útvonalát. A vidéket és a madarak szokásait jól ismerő természetvédők azonban állítják: az év minden szakában, de különösen vonulási időszakban nagy számban mozognak madarak (ragadozók, gázlók, darvak, ludak) a tervbe vett légifolyosók területén, a repülőgépek megadott repülési magasságában, nappali időszakban is írta a repülőtér környezetvédelmi engedélyéhez korlátozásokkal hozzájáruló szakhatósági nyilatkozatában a nemzeti park. Az igazgatóság előírta az ürgék átköltöztetését, és kijelentette: "A szegedi Fehér-tó környékén védett természeti és Natura 2000 területen, továbbá határaiktól számított egy kilométeres távolságon belül a repülőtér üzemeltetésével összefüggő madárriasztás nem történhet."
A Kiskunsági Nemzeti Parknak nincs módja a közlekedésbiztonsági kockázatokat számszerűsíteni és a következményeket mérlegelni, környezetvédelmi szakmai kérdésben mondott véleményt indokolta az igazgatóság jóváhagyó állásfoglalását Sípos Ferenc, a nemzeti park területi felügyelője. Attól tartanak, hogy csak az építkezéskor veszik figyelembe észrevételeiket, és nem kívánva veszni hagyni a befektetést a természetvédelmi korlátozásokat mellőzve mégis riasztással próbálják a gépek útját megtisztítani.
baleset még nem volt
A természetvédők a légiközlekedési hatóság elutasító döntésében reménykednek, valószínűleg hiába. Egyetlen madárütközésről szóló jelentést sem kaptunk eddig Szegedről, pedig minden ilyen esetet (sportgépeknek is) haladéktalanul jelezniük kell mondta lapunknak a Polgári Légiközlekedési Hatóság szóvivője. A rendelkezésükre álló dokumentumok, szakhatósági engedélyek ismeretében úgy tűnik, megoldható a bővített szegedi repülőtér biztonságos működtetése a gépek és a madarak veszélyeztetése nélkül mondta Bajkó Erika.
A légiközlekedési hatóság szerint túlzottak a természetvédők aggodalmai. Szegeden csupán kis utasszállítók, Fokker méretű gépek közlekednének, naponta legfeljebb pár járat. Számukra minden bizonnyal ki lehet jelölni olyan útvonalat, amely riasztás nélkül is biztonságos. A polgári repülés nemzetközi szervezete, az ICAO előírja a légi járművek személyzetének a madárvonulás figyelemmel követését, jelzését. Ezeket az információkat a repülőterek létesítéséről szóló döntésben ehhez egyébként kormányhatározat szükséges figyelembe kell venni, tette hozzá a szóvivő.
dráguló beruházás
A szegedi önkormányzat vezetői sem látnak áthidalhatatlan ellentéteket. "Meg lehet oldani a repülőtér-bővítéssel kapcsolatos környezetvédelmi-biztonsági problémákat" hangsúlyozta érdeklődésünkre Szeged alpolgármestere. Nagy Sándor szerint a városnak és a dél-alföldi régiónak is szüksége van a repülőtérre. Legalább tíz évvel vetné vissza és alaposan megdrágítaná az így is másfél milliárd forintba kerülő beruházást, ha máshol építenék meg a légikikötőt. Több közmeghallgatást tartottak már az ügyben, az itt elhangzottakat (például a zajgátló falak építését) figyelembe veszik a kivitelezésénél mondta Nagy Sándor. Szerinte Szeged regionális központtá fejlesztése nem képzelhető el a gyors közlekedést, áruszállítást biztosító repülőtér nélkül.
Magyar Hírlap
