Dr. Bábel Balász köszöntötte a 75 éves Leányfalusi Vilmos orgonaművészt a kalocsai Zárdatemplomban
Kisgyermekként ismerkedett meg az egyházi zenével és az orgonával. Édesapja Kiskőrösön kántortanító volt, akinek korai halála után (1942-ben, a Don-i csatában halt hősi halált) tanítónő édesanyja egyedül nevelte fel testvérével együtt, nehéz körülmények között.
Zenei tehetségére hamar felfigyeltek. A Kalocsai Iskolanővérek híres zenetanáránál, Maristella nővérnél zeneelméletet és kántorkodást; zongorát Wilhelmus Henry holland származású zongoraművész-tanárnál tanul. Már gimnazista korában sokszor felkérték orgonálni, illetve az énekkar kísérésére a kalocsai főszékesegyházban.
1960-ban Grősz József kalocsai érsek szentelte pappá. Káplán évei alatt – Nagybaracskán, Bácsbokodon és Csengődön – nagy lelkesedéssel szervezte meg a helyi énekkarokat, tanította az embereket a zene szeretetére. A Zeneakadémiára ideológiai okokból nem vették fel.
1964-ben újra Kalocsára került a főszékesegyházba, kántor-káplánnak. Innen küldte ki Hamvas Endre érsek Rómába, egyházzenei tanulmányok folytatására. 1968-ban szerzett licenciát orgonából és gregorián énekből. Ebben az évben főszékesegyházi karnagy és orgonista kinevezést kapott Kalocsára. 1973-74-ben újra Rómába küldték, hogy befejezze zenei tanulmányait. A Pontificio Istituto di Musica Sacra-n (Pápai Zeneakadémián) szerezte meg művészi diplomáját orgona szakból és gregorián énekből. Még ebben az évben a párizsi Notre Dame világhírű orgonistájánál, Pierre Cochereau-nál improvizációs kurzuson vett részt.
A Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye területén számos orgona felújítás, és több orgona tervezése fűződik a nevéhez. A kalocsai főszékesegyház Angster orgonájának átépítése és felújítása is az ő érdeme.
40 évvel ezelőtt újjászervezte a Kalocsai Főszékesegyházi Kórust, amely a mai napig eredményesen működik és szinte egyedüli zenei szolgálatot teljesít Kalocsán.
Az idén 75 éves művész-pap pályafutása során rendkívüli hivatástudatról tett tanúbizonyságot, amely rendíthetetlen Isten- és hazaszeretettel párosul. Ezt tolmácsolja felsőfokon a zene nyelvén.
– Szent Ágoston szerint aki szépen énekel, az kétszeresen imádkozik. De vajon mindenféle zene Isten kedvére való?
– Megkülönböztetünk profán és szent zenét. Annak idején X. Szent Piusz pápa körvonalazta azoknak a hangszereknek, stílusoknak a körét, amelyek a templomba valók. Ezek között vannak évszázados hagyománnyal rendelkező zenei művek, és modern hangvételűek egyaránt.
– Képes a zene Istenről beszélni?
– Sok minden más mellett erre is képes. Olyan zeneszerzők szolgáltattak erről bizonyságot, mint Palestrina, vagy Kodály Zoltán. Muzsikájuk bizonyság Szent Ágoston gondolatának igazságára, miszerint aki szépen énekel, kétszeresen imádkozik. Sokat segített ennek megélésében a II. Vatikáni Zsinat azzal, hogy a liturgiát és az énekeket – saját nyelvük használatával – megélhető közelségbe hozta az emberek szívéhez, lelkéhez. Örömömre szolgál, hogy a kalocsai főszékesegyház orgonája mellett ezt én magam is naponta megtapasztalhattam. Az elmúlt év augusztus 15-én nyomtam le az utolsó akkordot a hangszeren, ami azóta – a székesegyház felújítása miatt – nem használható.
– Dr. Bábel Balázs, a Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye érseke az Ön 50 éves papi jubileumán személyes, baráti hangnemben méltatta hűségét és munkáját. A mostani, születésnapi köszöntésen is ő lesz az Ön felé megnyilvánuló tisztelet és hála egyik tolmácsolója. Hogyan készül az ünnepelt a jeles napra?
– Hálaadással, és abban a reményben, hogy hamarosan ismét játszhatok a székesegyház szeretett orgonáján.
