Július 29. hétfő, Flóra, Márta
Hírek, események 2012. május 7. 12:22

Petőfi Népében olvastuk: A Fülöp-szigeteken képviseli a pápát

Petőfi Népében olvastuk: A Fülöp-szigeteken képviseli a pápát
Magyarországi szabadsága idején baráti látogatást tett a kecskeméti Wojtyla Barátság Központban a csépai születésű – és a kecskeméti piaristáknál érettségizett – Mons. Pintér Gábor prelátus atya. A jelenleg Manilában szolgáló vezető vatikáni diplomatával a Fülöp-szigetek különleges világáról, vallási és közéleti viszonyairól beszélgettünk.

– Milyen feladatokat lát el egy vatikáni diplomata Manilában?

– A diplomaták általában szerteágazó munkát végeznek. Ránk, vatikáni diplomatákra ez fokozottan igaz és tevékenységünk országonként is nagyon különbözik. Itt, a Fülöp-szigeteken például óriási munkát jelent – többek között – az új püspökök kinevezésével kapcsolatos sok-sok tennivaló. Ebben a hatalmas kiterjedésű országban 135 püspök és 90 egyházmegye van, tehát az új főpásztorok „megtalálása” folyamatos és jelentős feladat. A hazajövetelem előtt például éppen a főváros új érsekét nevezte ki XVI. Benedek pápa, melynek előkészítése rendkívüli odafigyelést és kiterjedt levelezést igényelt. A politikai élet, a gazdasági helyzet, a társadalmi viszonyok, az aktuális külpolitika elemzése ugyancsak állandó figyelmet igényel tőlünk minden nunciatúrán. Természetesen ez csak két kiragadott példa egy igen hosszú listáról ...

– Mennyiben tér el az állam és az egyház viszonya az európai tradícióktól?

– A Fülöp-szigetek alkotmánya és jogrendszere nagyon hasonlít az Amerikai Egyesült Államok jogrendszeréhez, ugyanis a második világháború utáni függetlenné válásukkor onnan vették át a mintákat. Ez azt jelenti, hogy az egyház alkotmányosan és a gyakorlatban is teljesen el van választva az államtól. S bár kapcsolatuk nagyon jó, az álláspontjuk politikai vagy társadalmi kérdésekben nem mindig egyezik. Ez persze kivált olykor vitákat, ám a mindennapos együttműködés ettől nem sérül. Az oktatásban – az óvodáktól az egyetemekig – és az egészségügyi ellátásban pedig nagyon szoros kapocs fűzi össze az államot és a katolikus egyházat, hiszen az igen kiterjedt egyházi intézményrendszer nélkül az állam képtelen volna ellátni feladatát.

– Vállalnak-e politikai szerepet az egyház emberei?

– Politikai szerepet nyilvánvalóan ott sem vállalhatnak a püspökök, papok és szerzetesek. Azonban ez nem jelenti azt, hogy nekik ne lehet véleményük társadalmi kérdésekben. 25 évvel ezelőtt például a manilai érsek állt a Ferdinand Marcos diktatúráját megdöntő forradalom élére. Jaime Sin bíboros nem forradalmárként, hanem nagy tekintélyű főpapként tette ezt. Másfél milliós tömeg állt szemben a hadsereg legfelkészültebb embereivel, akiknek kiadták már a parancsot a lövésre. A bíboros akkor – mint mindkét fél számára hiteles és tiszteletreméltó személy – arra kérte a polgárokat és a katonákat, hogy őrizzék meg a nyugalmukat és kerüljék el a vérontást. – Itt maradok veletek – mondta – és rózsafűzért imádkozunk mindaddig, amíg Marcos elnök el nem megy az elnöki palotából. Másfél nap múlva a diktátor elmenekült az országból, és úgy győzött a forradalom, úgy épülhetett fel egy új rendszer, hogy az egyetlen ember életébe sem került.

– Különösen tiszteletreméltó eredmény ez egy olyan kultúrában, ahol a vallások közötti konfliktus még napjainkban is napirenden van.

–  A Fülöp-szigeteken ugyan a katolicizmus a meghatározó, de bizonyos ázsiai térségekben nem számít ritkaságnak, hogy templomokat, papokat, híveket támadnak meg. Sajnos a hindu és muzulmán fundamentalisták mindennapi problémát jelentenek például Indiában, Indonéziában, Pakisztánban, de még a Fülöp-szigetek legdélebbi csücskében is, ahol szintén van bizonyos muzulmán jelenlét. A probléma nem azokkal van, akik évszázadok óta ott élnek, békében a keresztényekkel, hanem bizonyos, az utóbbi években odakerült arab terrorista csoportok képviselőivel, akik felszültséget szítanak.

– Az Alföld közepéről, Csépáról származik. Mit vitt magával az ezer éves magyar kereszténység tapasztalataiból?

–        Úgy érzem, nagy előnyt jelent a munkámban, hogy megtapasztalhattam azt a sokszínűséget, amit Magyarország és annak történelme hordoz magában. Ez rengeteget segít abban, hogy meg tudjak érteni összetett, bonyolult társadalmi kérdéseket és helyzeteket, politikai rendszereket, ideológiákat és konfliktusokat, de ugyanúgy a vallások türelmes vagy éppen feszült együttélését; s nem utolsó sorban az egyház végtelenül gazdag szellemi kincsestárát, melynek más-más részei kerülnek reflektorfénybe a világ különböző országaiban.

Kövessen minket a Facebookon is!

Címkék: Wojtyla Ház