Az e-hulladék feldolgozása a jövő iparága?
Magyarországon csak a hulladék 10 százalékára van feldolgozó kapacitás.
Az elektronikai termékekre vonatkozó, január 1-jétől érvényben lévő termékdíjtörvény, valamint az augusztus 13-án életbe lépő visszavételi és hasznosítási kötelezettség komoly lépésre készteti a gyártókat és forgalmazókat. Mivel az érintetteknek február 20-áig be kell nyújtaniuk a mentességi kérelmet, és augusztus 13-áig igazolniuk kell, hogy rendelkeznek begyűjtő és hasznosító hálózattal, tulajdonképpen már megkezdődött ennek a kiépítése - tudta meg Markó Csabától, a KVVM hulladékgazdálkodási főosztály vezetőjétől a Napi Gazdaság. Augusztustól gyakorlatilag ha valaki új elektronikai berendezést vagy hűtőgépet vásárol, az adott üzlet köteles becserélni azzal azonos használati célú és darabszámú használt berendezést. Az évi 130-140 ezer tonna e-hulladék begyűjtési aránya 2005-ben 10 százalék alatt lesz. A termékdíj kilogrammonként 80 és 100 forint között mozog, kivéve a rádiótelefonét, amelynek kilójára 1000 forintot kell fizetni. Amennyiben az érintett cég gondoskodik az adott évre előírt hulladékmennyiség hasznosításáról, mentesül a termékdíj-fizetési kötelezettség alól. A növekvő hasznosítási norma miatt - amely idén 18-20 százalék - az elektronikai hulladék begyűjtése és hasznosítása a jövőben várhatóan jól jövedelmező beruházási terület lesz. Ez hosszú távon vélhetően megoldja a hulladékhegyek problémáját.
A legfőbb nehézség akkor adódik, ha valaki nem vásárol új terméket, mégis szeretné leadni a már használaton kívüli berendezést. Hogy mégse a kukákban vagy a közeli erdőszélen landoljon a veszélyes anyagot is tartalmazó tévé vagy számítógép, a hulladékgyűjtő udvarokon és az erre szakosodott gyűjtő cégeken keresztül kívánják megoldani a begyűjtést. Magyarországon jelenleg a 140 ezer tonna elektronikai hulladék alig 10 százalékára van bontó és feldolgozó kapacitás. Az e-hulladék legnagyobb arányban hasznosítható része a fém, amelyet elsősorban hazai kohókban hasznosítanak. A gumi- és műanyag részek égetőbe, míg a veszélyes anyag lerakókba kerül. Az export viszont csak akkor minősül a hasznosítási kötelezettség teljesítésének, ha igazolják, hogy az adott országban történő eljárás a hazai előírásokkal egyenértékű.
Forrás:Napi Gazdaság
